Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-18 / 38. szám

I HAZAI HÍREK. A kiegyezési tárgyalások. A kiegye­zési tárgyalásokat e héten Budapes­ten folytatják a magyar és osztrák kormány elnökei, illetékes miniszte rei és a szakelőadók. Bécsben azt hi­szik, hogy a két kormány megegye zése sikerülni fog. Fölvetik azonban a kérdést, hogy az okt. 8 án összeülő magyar parlament tárgyalhatja e a kiegyezést és az év utolsó napjáig törvénynyé emelheti-e? A másik kér dés, hogy az osztrák parlamentben j lehetséges e megszavazni a kiegye- j zést, mely ellen a csehek és nagy- j németek fenyegetőznek.( A csehek azért, mert a megszavazásért enged - j ményeket akarnak kicsikarni az j osztrák kormánytól a cseh nemzeti- • ség javára. A nagy-németek pedig azért, mert Ausztria szétválasztása a legfőbb előttük. Ausztriában nem hiszik, hogy a kiegyezést, akármi­lyen alakban is, megszavazzák, mert a cseheknek és nagy-németeknek az a legerősebb fegyverük, mióta a ki-; egyezés tárgyalása foly, hogy a meg nem szavazással szorongatják a kor­mányt. És pedig a nagy-németek oly képpen, hogy a cseheknek több nem zetiségi előnyt az osztrák kormány ne adjon, a csehek pedig olyképpen, hogy követeléseikhez közelebb jus­sanak. Ha az egyiknek kedvez az osztrák kormány, a másik lesz el­lensége. A székely kongresszus. A csikme­­gyei Tusnádfürdöben augusztus \ 28- án tartották meg a tanácskozásokat, a kongresszust, a székelység egyre szomorúbb gazdasági helyzetéről, a mely az utolsó évtized alatt előidéz­te a székelyek kivándorlását Romá­niába. A kormány is egyre behatób­ban foglalkozik, hogy a székelység baját orvosolja s ezért külön székely kormánybiztost is nevezett ki, Sán­dor János marostordamegyei főis­pánt. A kongresszus elökészitésében közreműködtek az erdélyrészi összes hazafias egyesületek, a leginkább érdekelt kereskedelmi és iparkama­rák, gazdasági egyesületek, az orszá­gos magyar gazdasági egyesület, a melynek elnöke, gróf Dessewffy Au­rél a kongresszusnak is egyik disz­­elnöke volt. Megjelentek a székely­­földi képviselők, a főispánok, alis­pánok, polgármesterek, irók, taná­rok, stb. az értelmiség. Komolyan és a feladatoktól áthatottan szóltak, tárgyaltak és határoztak. Több mi niszterium is elküldte képviselőit, hogy a kongresszuson felhozottakat tanulmányozzák. A Romániába ki­vándorlót! székelyek is tiztagu kül­döttséget küldtek. E kongresszus a székely értelmi­ség és közép birtokos osztály ta­nácskozása volt, nemcsak a Székely­földön lakóké, hanem az ország más részeibe szakadtaké is, a kik közül nemcsak igen sokan voltak jelen, de többen részt vettek az előadásokban és vitatkozásokban is. A fehérharis­­nyás székelység is képviselve volt. “Csak egyet szerettem volna más­ként, — mondá beszélgetés közben a székely kormánybiztos, — ha több volna itt a harisnyás székely. Me­gyémben személyesen ismerek lega­lább húsz olyan harisnyás székelyt, a kit, ha ebben a tanácskozásban részt vett volna, örömmel hallgatna mindenki.” 9 A kongresszus határozatait a kor­mány elé terjesztik. A vitás országhatár. A kárpáti tengerszem hová tartozása dolgában Grácba összehívott nemzetközi bíró­ság előtt egész héten fölváltva a ma­gyar és osztrák megbízottak terjesz­tették elő történeti adataikat. Áíost már annyira érett a tárgyalás, hogy csakis a helyszíni bizonyításra van szükség. E végből a bíróság tagjai szeptember elsején a Tátrába men­tek. Az ítéletet szeptember 9—10 ike körül várták. A király a hadihajók gyakorla­tain. Szeptember első napján kez­dődtek a hadihajók gyakorlatai Fola hadi kikötő körül. A király is e na­pon érkezett Ischlböl Polába s a ‘ ‘Ali ramar’ hajón szállt meg. Útközben mindenütt hódolattal üdvözölték. Divaccában a vonat nyolc percnyi pihenője alatt a helytartó tolmácsol­ta a királynak az alattvalók szerete­­tét. Herpellében és Dignanóban ez­rekre menő néptömeg ’lengette ka­lapját a felség előtt. Délután egy ó­­rakor érkezett Pólába. A katonaság diszlövéssel fogadta az uralkodót. A hajók lobogódiszt öltöttek és a fé­nyes katonai kirendeltség feszesen tisztelgett a megelégedett királynak. A rövid beszélgetés után a ‘ ‘Mira­­mare“ hajón udVari ebéd volt, ezu­tán e hajó diszlövések között evezett a hajórajhoz. A méhészek vándorgyűlése Temes­várit. Németország, Ausztria és Ma­gyarország méhészei augusztus 31-én összegyűltek Temesvárit, hogy meg­tartsák szövetségük 47-ik vándor­gyűlését. A gyűlés jelentőségét e­­melte Darányi Ignác földmivelésii­­gyi miniszter megjelenése, a ki a kongresszusnak s az ezzel kapcsola­tosan rendezett méhészeti kiállítás­nak a védnöke. A miniszter a gyűlés folyamán érdekes nyilatkozatot tett a magyar állam nemzetiségi politi­kájáról. Reggel nyolc órakor érke­zett meg Temesvárra Darányi mi­niszter, kit t a pályaudvaron össze­gyűlt díszes közönség éljenezve fo­gadott. Itt a főispán es a polgármes­ter, a kilenc órakor megnyílt vándor gyűlésen pedig Máday Izidor mi­niszteri tanácsos és Ambrózy Béla báró, a temesmegyei gazdasági egy­let elnöke üdvözölték a minisztert, a ki megköszönte a fogadtatást, majd Széli Kálmán miniszterelnök üdvöz­letét tolmácsolta. A Kossuth-ünnep. Kossuth száza­dos születésnapjának ünneplésére az ország legtöbb megyei és városi ha­tósága azt határozta, hogy a Buda­pesten szeptember 19-én tartanó ün­nepélyekben küldöttséggel vesz részt, elküldi polgármesterét vagy előkelő bizottsági tagjait. Ez alka­lomból több helyen intézkedtek, hogy Kossuthot emlékszobrok dicső­ítsék. Mattasicli-K eglevich kegyelmet kapott. Az uhlánus főhadnagy, ki­ről négy év előtt annyit beszéltek, Mattasich-Keglevich Géza s a kit a a katonai bíróság hat évi fegyházra ítélt, augusztus 27-én kegyelmet ka pott, kiszabadult a möllersdorfi ka­tonai fogházból. Kegyelmet kapott, miután büntetéséből eltöltött 3 évet és nyolc hónapot. A mig be volt zár­va, az alatt is sokat emlegették a hir lapok és Budapesten, Bécsben a tör­vényhozás termében is foglalkozta“ vele. Akkor beszéltek róla először, a mikor tőnynyé vált, hogy Koburg Fülöp herceg neje, Lujza belga kirá­lyi hercegnő, Stefánia hercegnőnek, a trónörökös özvegyének nénje el hagyta férje palotáját s külföldre ment egy deli föhadnagygyal. A ki­rályi hercegnő és Mattasich-Kegle­­vich onnan Horvátországba mentek, hol a főherceg anyja és mostoha­atyja Loborban élnek. Zágrábban, egy fogadóban letartóztatták őket, mert a főhadnagy ellen azt a vádat emelték, hogy a katonai tisztesség ellen nemcsak vétett, de váltókat is hamisított Lujza és Stefánia főher­cegnők nevére. Alagút Lujza herceg­nőt elvitték Szászországba egy ideg­bajosoknak való intézetbe, a főhad­nagyot pedig a katonai Ítélet után Möllersdorfba zárták. A székesfej érvári rejtélyes gyil­kosság. Említettük már, hogy aug. 14-én Székesfejérvárott meggyilkol­va találtak egy Bernáth Julia nevű öreg lányt, a lakását pedig kifoszt­va. Alint most Székesfejérvárról tu­datják, Bernáth Julia gyilkosa alig hanem kézre került: egy oda való, Krausz Vilmos nevű pénzügynököt augusztus 29-én elfogtak, mert sok ok arra mutat, hogy ö gyilkolta meg Bernáth Júliát. Krausz Vilmos egy házban lakott az áldozattal, ö adta ki a pénzeit és ö zálogosította el az értékpapírjait is. Kifosztott kastély. Szatmármegyé­­ben, Király-Darócon kifosztották Vécsey Béla báró kastélyát. A vizs­gálat szerint a betörést egy Boti Bé­la nevű szélhámos követte el, a ^ki nemrég bekopogtatott a kastély­ba s állást kért. A báró megsajnálta s mivel hitelesnek látszó bizonyíté­kokkal igazolta, hogy hat gimnáziu­mot s gazdasági szakiskolát végzett s elismerő elbocsátó levelet mutatott a kalocsai érseki uradalomból is, megfogadta — parádés kocsisnak. Állásában annyira megbecsülte ma­gát, hagy csakhamar az egész család megszerette. A bizalommal azonban csúfosan visszaélt s a család távollé­tében az egész kastélyt kifosztotta. Ékszereket, ezüst evőeszközöket, ér­tékes ruhákat halomszámra hurcol­­tatott el cinkostársaival. Hogy mer­re menekült, nem tudni. Majtény ha tárán egy papircsomót találtak, a melyben a szélhámos iratai voltak. Bizonyítványai mind hamisított má­solatok. Boti Béla harminchárom é­­ves ember, középtermetű, köpcös és különös ismertető jele balarcán egy gyógyulatlan égett seb. Zátonyra jutott magyar hajó. A Ha jó kenyeret, hazai módon készült kalácsot, s bármiféle süteményt akar ön beszerezni; ha lakodalmat ől, vagy házasságra lépni akaró barát nőjét egy szépen kiállított s ízletesen elkészített tortával vagy lakadalmi kalácscsal akarja meglepni: úgy keresse fel Roth Mihály sütödéjét, ki az egyedüli magyar pék Bridgeporton, Ct. Üzlethelyiség: Cor. Pine st. és Hancock Ave. fiumei “Adria“ nevű magyar hajózá­si társaság “Árpád“ nevű gőzhajó­ját nagy szerencsétlenség érte. A ha­jó Aíarokkőnak Alogador kikötőjéből az Atlanti óceán afrikai partjairól: jött s a Földközi tenger felé tartott, hogy azon végig az adriai tengerbe­tartson és Fiuménél kiköthessen.. Mielőtt azonban a Földközi tengerbe­vezető gibraltári szorost elérte volna a marokkói szultánság legnagyobb tengeri kikötőjének, Tangernek kör­nyékén zátonyra jutott. Több ma gyár ember volt a hajón, ezek közt Beöthy Zsolt, budapesti egyetemi tanár és jeles iró. Alinden utas meg - menekült és a hajót sikerült meg menteni. Hadgyakorlaton meglőtt hadnagy Budapest mellett, a rákosi katonai gyakorlótéren a gyakorlat alkalmá­val szerencsétlenség történt. A 23-ik gyalogezred tartott ott céllövészetet a bevonult -póttartalékosokkal együtt. A gyakorlótérrel szemben egy magaslaton Prett József had­nagy ült néhány tiszttársával. Prett­­a mint a magaslatról századához a­­kart menni, egyszerre csak íölsikol tott és eszméletlenül terült el a föl­dön. A jelenlevő ezredorvos bekötöz­te a sebeit s azután a katonai kór­házba vitték. A vizsgálat kiderítette hogy Prett vigyázatlanság áldozata lett. Valamelyik póttartalékosa vak. töltést az éles töltéssel cserélte föli véletlenségböl s egy éles golyó épen az arra haladó Prett hadnagyot táp­lálta. A vizsgálatnak kell kideríteni;, hogyan került az éles töltés a vaktöb­­tések közé. Tűzvészek. Nagy-Bélic nyitrame^­­gyei községben augusztus 23-án tüj&~ vész pusztított, mely az óriási szélvi ­harban csaknem a fél falut elham vasztotta, Paska István plébános -* az égettek számára segítséget kér a nemes szívű emberektől. A liptómegyei Okolicsno község­ben Rotschild Jakab nagybirtokos gazdasági épületeiben tűz ütött ki s csakhamar a nagy négyszögbe épült összes épületek meggyuladtak. El­hamvadtak az összes csűrök, istái lók, pincék, szeszfőzde, lakóház és - egyéb gazdasági épületek. A szesz fözde a benne alkalmazott motorral szétrobbant. Elpusztult továbbá az összes gazdasági fölszerelés, gabna, gépek s több barom. A kár a száz ezer koronát jóval meghaladja; rész ben van fedezve biztosítás által. Dömösön a Riegler féle részvény - társáság (papír, rajzeszközök és is­kolai szerek) vonalzó gyárában is nagy tűz pusztított. Vizhefult tanító. Nagybecskere ken Toldi János nagyszentmiklósíi tanító a Marosban fürdött-s bár se­kély a viz, egy helyen belé került a folyó sodrába, a mely elkapta az: úszni nem tudó fiatal embert. Né­hány molnár segítségére sietett, de • akkorra Toldi már elmerült. Ha bridgeporti honfitársaink­nak szükségük van építkezé­seknél bádogosra, ólommü­­vesre és gáz szerelőre, for­duljanak bizalommal Berger Bertilsonhoz, kinek a State st. 1354 szám alatt van az üzlete. Ö olcsón és jól dolgozik. Fözö és f ütő kály­hák nála megrendelhetők. 1-

Next

/
Thumbnails
Contents