Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-11 / 37. szám

3

Eme szavakkal óvta Mózes a népet az idegen népekkel való érintkezés töl s egyszersmind megbiztatta, hogy mindig lesznek a népnek jó vezetői, ezek: a próféta, a pap és a király. A próféták tiszte már az, hogy féltve óvja s intsék a népet a kanaán népek kel való egybe keveredéstől, mert ezzel a pogány szokások is belopózkodnak a nép közé s megrontják Izrael népének tiszta erkölcsi életét.

A felvett szakaszban kilencféle boszorkányfogás van emlitve: a hamis próféta cselfogásai, mintha ezek segélyével a jövőbe láthatna. Ne legyen olyan 1. a ki az ö fiát vagy leányát átbocsássa a tűzön. A Moloch bálvány tiszteletéhez tartozott az, hogy ennek vörösen izzó karjaiba dobták gyermekeiket, hogy az istent kiengeszteljék. Később e biin büntetése halálra kövezés lett. 2. N e legyen se jövendő mondó, 3 se igéző, 4. se jegymondó, 5. se varázsló. Különböző előjelekből, madarak repülése, állatok beleiből, vagy légköri változásokból mondottak jövendőt. Füveket, vagy bizonyos orvosszereket használtak, hogy büvészi mutatványokkal félrevezessék a népet. S ez ma is meg van sok helyen az ólom öntés és több ilyesmiben. 6. Ne legyen a nép se bűbájos, 7. se ördöngösöktöl tudakozódó, 8. se titokfejtö s 9. se halott idéző. Az ember egy nála hatalmasabbtól függ s ezt keresi a szellemekben, de ezt a föhatalmat megtalálja s látja Istenben.

A bálványimádás fent jelzett formái előttünk elég balgatagoknak lát szanak, de az Izrael népére -igen erős csábitó hatással voltak. Sok minden féle ok indította őket arra, hogy ily hamis utakat módokat felhasználjanak az isteni titok kitudakolására. A körülöttük élő nagy népek is igy cselekedtek. Nekik úgy tetszett, hogy ha ama pogány boszorkányságokat meghonosítják, kétszeres hasz nát veszik. Ez volt a vallásosság kézzel fogható formáia, nagyobb vonzó erő volt reájok nézve a büvölésben, mint Isten igéiben. De másfelöl az az érzéki isteni tisztelet a legerkölcstelenebb volt s Izrael jövőjét leginveszélyeztette.

Még mais vannak hasonló babonaságok. Azt mondják, hogy 3 millió spiritualiszta van az Egyesült Államokban. De még több van Európában. Ezek azt hiszik, hogy ök a médium utján beszélhetnek a halottjaikkal. Még a keresztyéned^ közt is millió meg millió van, a kik biivölöktöl és jövendömondóktól tanácsot kérnek. Igaz, hogy arra törekszünk, hogy az anyagiaktól felemeljük a népet a lelkiekre is, de az a szellemidézés már a másik tulságba menés, a mely a mig fölösleges aggodalmakkal epeszt. helyesen meg nem is fejthető, csak rejtély. Ám foglalkozzék^ kérdéssel a lélekbúvár, a tudós, de a földi gondok által tál is elfoglalt nagy közönségre ez a varázsló határozottan veszedelmes. Egy haldokló nagy embertől betegágya mellett azt kérdezték: “lát-e valamit a túlvilágból!“ A felelet ez volt: “Egy világot egyszerre uram, egy világot egyszerre.” A helyett, hogy a jövőbe fiirkészöleg óhajt az ember bepillantani s nem bizik az isteni gondviselésben, adjon hálát Istennek, hogy nem ismerjük a jövőt s igyekezzünk minél helyesebben felhasználni a jelent. A holnap gondot visel önmagáról.

A próféta Isten nevében szólt a néphez s jövendőt mondott. Nem annyira a jövendő eseményeket mon dotta meg előre, mint inkább a múltakból merített intést a népre nézve. Magyarázta Isten akaratát minden korban. Nagy bizalom vette körül mindenha, de tanításai első korban ‘csak saját korának szóltak. Hogy annál maradandóbb legyen működése, szólt a költészetben, példabeszédek által vagy a prófétai látomásokban. Hozott fel példákat a múltból és a jelen körülményeiből.

A felvett szakaszban emlitett próféta hasonló volt Mózeshez. Mózes egyenes utasítást nyert Istentől. Ö nem volt bűvölő, jövendő- mondó, nem volt hamis próféta. Isten színről színre szólt hozzá. Izrael prófétáinak mindenha meg volt ez a közösségük Istennel. Ezért erösbödött az a tudat a nép lelkében, hogy a Messiásban megy teljesedésbe ez a viszony. Mert Jézus Isten fia egy volt az Atyával. Azt beszélte meg, a mit látott és hallott és senki sem ismerheti meg az Atyát, hanem ha a Fiú által. Ha a Jézus evangyéliomát halljuk, hiszs síik és valljuk, hogy ez a legteljesebb önkinyiiatkoztatása Istennek s a mi Megváltónk lett nekünk prófétánkká, főpapunkká, királyunkká. Virág István.

Egyházi és egyleti élet.

Az Am. Magy. Ref. Egyesület minden osztályához. Tisztelettel kérjük a képviselő kül désre jogosított osztályok jegyzőit és ügykezelőit, hogy a f. évi okt. hó 5-én s következő napjain New Yorkban tartandó conventióra megválasztott delegátusaik nevét legkésőbb szept. 15-ig aiólirt v. t. jegyzőnél bejelenteni szíveskedjenek.

Cleveland, O. 1902 aug. 30-án Csutoros Elek, Kováchy AI. István, v. t. elnök. v. t. jegyző.

Gyászjelentés.

Az Am. Magyar Ref. Egyesület vezértestülete szomorodott szivvel tudatja Nyíri Klára férjezett Györy Lászlónénak a wilkesbarrei Pa. osztály utján volt tagtársnak 1902. évi

aug. hó 18-ik napján történt gyászos el huny tát.

Legyen álma csendes, ébredése édes.

Cleveland, 1902. évi aug. 30-án Csutoros Elek, Kováchy AI. István, v. t. elnök. v. t. jegyző.

Szétvetés.

A wilkesbarrei osztály utján volt tagtársnak, Nyíri Klára férjezett Györy Lászlóné asszonynak haláleseti segélyét 45 ctben temetési költséggel az egyesületnek mai napon levő 1461 tagjára ezennel kivetjük és szeretettel kérjük az osztályt, hogy ezen összeget a tagoktól beszedvén, törvényes időn belül a vezértestületi pénztárba beszállítani szíveskedjék.

Cleveland, O. 1902 aug. 30-án Csutoros Elek, Kováchy AI. István, v. t. elnök. v. t. jegyző.

Egyházunk könyv és lapkiadó bizottságának gyűlése.

Szept. hó 3-án tartotta a nevezett bizottság gyűlését, amelyen lapunk szerkesztője is megjelent és előterjesztést tett lapunk állapotáról, s kérvényt intézett a bizottsághoz, hogy a lapfentartáshoz némi segély lyel az egyetemes egyház is hozzájáruljon. A bizottság tagjai a magyar reformátusok e nemű munkálkodásáról örömmel vettek tudomást s a lapot fentartó közönség iránt nagyrabecsülésüknek adtak kifejezést, de feltűnőnek mondották, hogy az amerikai ref. magyarság alig alig képes maga a lapot fentartani s kifejezték abbeli reményüket, hogy a reformátusság nagyszáma virágzó és jövedelmező vállalattá teszi a lapot s e reményben terjeszti fel kérésünket az illető egyházkerületek elé. Nekem nagyon rosszul esett, hogy párt fogóink, támogatóink kevés számáról számolhattam be. De az igazságot eltagadni nem lehet.

Bridgeporti egyházunk a clevelandi Kossuth-ünnepélyen. Bridgeporti ref. egyházunk preslásra, hátha agyon talál ütni a tolvaj.”

—Még senkitől sem ijedtem meg.

—De hátha puskája van annak a gonosznak? '

Juon mit sem törődve, fölmenta padlásra, de nem talált sehol senkit, pedig összekutatott minden zugot.

Nincs ott semmi —mond Juon — hátha csak a szél döngette az ablakot.

Ismét eloltja a gyertyát, hát ismét kezdődik a padláson a tompa zuhanás .. köp .. köp, köp.

Anyiszia meg van rémülve, Juon bosszankodik. Ismét fölmegy a padlásra, ismét összekutat mindent, sehol senki, semmi---Lejön Juon a padlásról s elmondá Anyisziának, hogy most már nem hiszi, hogy ismétlődjék a dübörgés. De alig, hogy sötét lett a szobában, ismét hallszik a zaj: köp, köp, köp.

Ez már mégis szörnyű! — boszankodék Juon — s harmadszor is fölment a padlásra, megdöngette a fedelet, a kémény oldalát, most sem talált semmit.

Azon éjjelen nem ismétlődött a dübörgés, de Anyiszia annyira kétségbe volt esve, hogy egy szembehunyást se tudott aludni, annyira félt, annyira meg volt rémülve, hogy még is csak utolérte őket a vén Gordánnó átka, mégis csak meg akarja öket csúfolni.

Reggelre kelve mindketten összetörve, álmatlanul keltek fel. A szom szédok nem győzték eleget tudakolni, hogy: te Anyiszia, te Juon, mi kocogtatta a házad fedelét az éjjel? Az if jak elbeszélték a történteket.

Másnap, harmadnap, egész héten át minden este ismétlődött, a tompa zuhanás. A mint a lámpát eloltották

csak kezdődött: köp, köp köp__és [

Juon semmiképen sem tudott a nyo- j mára jönni, mi okozza a dübörgést.

Volt Juónnak egy jó barátja, kivel együtt katonáskodott, derék le-! gény, ki szintén nem rettent meg a j maga árnyékától. Ez a legény el-1 ment egy este a Juon lakására, hogy ha majd hallani fogják a dübörgést, 'Juonnal együtt mennek fel a padlásra s elfogják, ha száz ördög lesz is. j

A mint a gyertyát eloltották, hamarosan csak megjelen a rendes kipkop... .köp. Rohan a két bajtárs föl a padlásra, de*nem találnak sehol semmit.

Most már a legény is úgy véleke- j dett, hogy itt nem elég az ö erejük, itt boszorkányság van.

Anyiszia 3—5 nap alatt fekvő beteg lett: a hideg veríték csörgött ró la, mikor már alkonyodott. Juon is meglátszott az álmatlanság, aggó- j dalom. A falu tele volt a Kontrás Juon esetével, mindenki a vén Gordánné kezeit látta a dologban.

Anyiszia állapota közben mindegyre romlott. Orvost'is hozott már Juon, az kinevette őket a babonaságért. Megtudta az esetet a pópa is; ez keresztet vetett magára, mikor találkozott Juonnal s azt tanácsolta, hogy ha a gonosz lélektöl meg akar szabadulni, hát mondasson három misét, azután ki kell a házát tömjénnel füstölni.

Megtörtént a nagy ceremónia, bele is került Jnonnak 10 forintjába, de azért az ö kisértetök minden este eljött.

Második hét vége felé járt már. Anyiszia félhalva feküdt ágyában, Juon meg az aggodalomtól teljesen lesoványodott. Mind csak azon töprengett, hogy mitévő legyen. — E- szébe jut, hogy megpróbálja egy imádságot mondatni a magyar (református) pappal is. Emlékezett rá Ju on, hogy szépen tudja kérni a református pap az Istent, olyan szépen, hogy lehetetlen azt meg nem hallgatni.

Péntek este volt. Juon elmondá a tervét Anyisziának s aztán elindult a református paphoz. A pap már ismerte a Juon esetét s igen örvendett, hogy elvégre hozzá fordult. Elöadá Juon az ö kérését, hogy holnap reggel a templomban foglalja bele imájába az ö esetét, mert rettenetes ki sértet sanyargatja öt minden éjjel.

—Kisértet nincsen, fiam, mond a pap.

—Én is azt hittem eddig, de most már hinnem kell, hogy van, a papom is azt mondotta, hogy gonosz szellem kisért s mig imádkozás által el nem riasztjuk, addig nem szabadulok meg. A tisztelendő ur már mondott három misét, de ez még nem elég, azért kérem a tiszteletes urat is, hátha igy hathatósabb lenne az imádkozás.

—Az nagyon szép tőled, hogy te annyira hiszel az imádság erejében. Úgy is van az, a hol már ember nem tud segíteni, buzgó imában fordulunk Istenhez. De lásd fiam, az én református vallásom azt tartja, hogy afféle ördögök, kisértetek nincsenek s tégedet sem az kisért.........

—De bizonyosan az. Gudora szomszéd látta is, a minap éjjel úgy éjféltájon, mikor a padlásom ablakán kitekintett a kisértet nagy fényes két szemével. Gudora megijedt, lebujt a kerítés mellé, jól nem láthatta, de a mint a kisértet kibújt a padlásnál, látta, hogy hosszú farka, bozontos szőre van, úgy szaladt a háztetőn, akár egy macska, azután nagy hirtelen lefelé rohant a házról, de a szomszéd azt hitte, hogy rá akar ugrani, úgy megijedt, hogy majd kitörte a kétség.

—És Juon, én mégis azt mondom, hogy az nem kisértet. Mondd csak, ki mernél te menni este a házad mögé.