Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-04 / 36. szám
i, hogy nem az igazi leíeségüi, az asszony peta, hogy férje szegény, s, hogy megindították a asszony súlya koronákban. esen csak a mesékben olvasjgy valakinek a súlyát aranyagy ezüsttel mérik meg. Most an a valóságban is megtörtént, atsek nevű földbirtokos, a ki- Königgraetz közelében van a bir .a, férjhez adta leányát egy Bur Vencel nevű úrhoz, a kinek azt -»érte, hogy annyi súlyú ezüst korouít ad a leányának hozományul, a mennyit az a házasság napján nyom. A lakodalom napján az összegyűlt vendégek jelenlétében meg is mérték a leányt és kitűnt, hogy 62 kilo gramm a súlya. A menyasszony apja erre bement a szomszéd szobába s kis váltatva egy nagy zsákkal tért vissza, a mely szinültig telve volt ezüst koronával. Megmérték, 62 és fél kilót nyomott. A fél kilót a zsák súlyának tudták be s igy maradt ezüstben 62 kilogram, a mi 13,500 koronát tett ki. • * ■ Az összevarrt szív. A sebészet újabb időben óriásit ha ladt, úgy hogy már a szivet is orvosi műtétnek vetik alá. Egy párisi folyóiratban dr. Fontán egyik e fajta sikeres műtétét Írja le. Egy katonát kezelt, a kit szive táján szúrtak meg Dr. Fontán a habozás nélkül a bordák közöt- utat vágott a legnemesebb szervhez, kiszélesítette a szivzacskó sebét, úgy hogy a megsérült szívhez hozzáférközhetett. Azután a szív sebét összevarta, majd a szivzacskót és a külső sebeket is. Az egész műtét háromnegyed óra hosszat tartott. Közben a beteg élesztő befecskendezéseket kapott. A katona három hónap múltán teljesen felépült. Ez bizonyítja, hogy a szív is el viseli a műtéteket. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának képviselői: Az összes magyar ref. lelkészek. Fürjósz József külképviselö. Korány András Bakos József Jurcsó István Molnár József Jakcsy János Kolláth Pál Csiszár János Madarassy Tamás Pente Péter külképviselö Johnstown, Pa. Homestead, Pa. Cleveland, O. E. Toledo, O. Delray, Mich. Willock, Pa. So. Bend, Ind. Passaic, N. J. Benedek Balázs South River, N. J Pirigyi János Ashtabula, ü. Toboz Dániel Duquesne, Pa. Startle és Dillonv. ü. Fekete Mihály Képviselőink fel vannak hatalmazva előfizetések felvételére, nyugtázázára. Szives készséggel adnak felvilágosítást lapunkat illető minden dologra nézve. —Testvéreink: olvassátok és térjeszszétek lapunkat, a mely az Amerikába szakadt 50 ezer főnyi református magyarság érdekeinek egye dűli védelmezője. Minden nagyobb kolóniában szükségünk van képviselőre! Mutassuk meg, hogy hitünknek mi is olyan bátor harcosai vagyunk, mint az ősök valának. P megkeresni mint megtartani a pénzt! Küldje haza, ott jó helyen van! Kiss Emil és Társa 158 Suffolk st., New York, a magyarság legjutányosabb pénzküldö irodája. Kérjen árjegyzéket. Phon: Cuy. M. 606. Bell Phon: 1284. Gáz és gezelin íözökályhák a legjobb Jewell főző kemencék, füvágó gépek, gumi csövek, festék, lag, csavarok, - sodronykerítések, vas és bádog edény,, legújabb gyártmány, finom evőeszköz. Építkezéshez szükséges tárgyak, asztalosoknak szükséges szerszám, mosó gépek, ruha csavarek, revolver, puska, Qil doth, kapa, gereblye, kerti szerszámok, szóval minden a mi a háztartáshoz és gazdálkodáshoz szükséges, kaphatók a jól ismert és népszerű Gedeon János yostokÉSÉn 199 So. Woodland Ave. CLEVELAND, 0. Postai megrendeléseket pontosan eszközöl. A világ folyása. így reményeit önnön maga be, nem töltheti. A cárnő kora szülöttnek adott életet — sj A persa sahnak egy kis kölcsönre, 25 millió dollárra lévén szüksége, ezt az orosz cártól kérte — személyes hitelre. Úgy hallatszik, hogy erről a hivatalos világ nem fog tudomást venni, mert különben újabb alapos oka lehetne az angoloknak, hogy az orosz foga fáj a persa öbölre. Cronje búr tábornok, a ki Paardebergnél adta meg magát a ttrlnyomó angol seregnek. Szent Ilona szigetről visszatért Transvaalba nejével együtt. — Cronje úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem bántak velők rosszul s a béke feltételekkel is meg van elégedve s azt hiszi, hogy búr és angol nem sokára együttesen fognak munkálkodni a közjóra. Örül a visszatérésnek s ö is ki fogja venni a maga részét a fenti munkából, - né pének is azt tanácsolja. Roosevelt Bridgeportban, Conn. Bridgeport város ünnepi ruhába öltözötten várta szeptember 3-ára az ország első polgárát, az elnököt. Az eredeti úti tervbe nem volt felvéve Bridgeport, de Hill kongresszusi tag és Marigold postamester kivitték, hogy ide rendelje a Silph nevű yachtot, a mely útja bevégeztével őt Oyster Baybe volt vissza viendő. Szerdán reggel azonban azt a jó kedvet, a melyet az elnöknek városunkban való látogatása okozott, nagyon megzavarta az a váratlan s végeredményében iszonyatos szerencsétlenség, a mely az elnököt Springfield mellett érte. Crane kormányzó, a titkár és egy Craig nevű titkos rendőr voltak az elnök kíséretében s Daltonból Lenoxba igyekeztek egy négy lovas hintón. Az ut egy meredek hegyen viszen alá s ezt a völgy hajlásban keresztezi a Spriugfieldi villanyos vasút. Ennek egy kocsija összeütközésbe jött az elnök bocsijával, a mely felfordult s teljesen összetört. A kocsiban ülők mind kiestek s megsérültek, sőt Craig meg is halt s a kocsis is élet-halál között lebeg. Itt a szomorú hir nwgy levertséget idézett elő s a 60 ezer főnyi közönség az elnököt érő szerencsétlenséget teljesen átérezte: tartózkodott minden hangosabb tüntetéstől. De hallgatagságában is csinos volt ezt a fogadtatás, mert mindenkinek szivét megnyugvás töltötte el abban a tudatban, hogy az ur megvédte a halál szélén a szeretett elnököt. Az orosz cárnö kora szülöttnek adott életet. Az orosz cári udvarban nagy reménységgel várták a mutatkozó családi őrömet. A cár szive is telve volt reménységgel, mert hitte, hogy a leányok után most egy fiú gyermekkel fogja megáldani őt az Ur, a ki utódja legyen az összes oroszok felett való uralkodásban. De hát ember tervez, Isten végez. Az orosz cár is csak ember s ez is leány volt. Az anya a körülmények-J hez képest nagyon jól érzi inasát. A német császár Posenben. Wiluios, a németek hatalmas császára a napokban Posenbe érkezett. Fogadása teljesen katonai szint öltött, mert a lengyel polgárság és nemesség teljesen tartózkodott attól, hogy a fogadásban részt vegyen. A fogadáson mindössze egy lengyel nemes volt az egész Porosz-Lengvelországból. A császár a polgármester üdvözlő beszédére válaszolva megígérte, hogy a Posen fejlődését gátoló erődítményeket, a melybe már temérdek pénzt öltek bele. megsemmisitteti s igy a város most már szabadon fejlődhetik. A kijelentés nagyon jó hatást gyakorolt a polgárságra. Farley az uj new-yorki érsek. Kómából jelentik, hogy a pár hónappal ezelőtt elhalt Corrigan érsek helyének a betöltésére az illetékes testület Farley püspököt ajánlotta, illetve választotta meg. A kerület papsága a választást nagy örömmel fogadta. í Roosevelt beszédje a “Monroe- Doctrine" -r ól. Ez a Monroe doctrine nem egyéb, mint az a megegyezés az európai hatalmak és az Egyesült Államok között, a mely szerint amazoknak emennek az ügyeibe bele avatkozni, bele szólani nincsen joguk. — Roosevelt new-englandi útja alatt erről a kérdésről is szólott s beszédje az európai, főleg az angol sajtót teljesen megzavarta s a német újságok már arról beszélnek, hogy Canadának az Egyesült Államokhoz való csatolása csak idő kérdése. Ez volna a természetes állapot. dz inész tréfa. Néhány évvel azelőtt Páris egyik j külvárosi színházában nagy látvá- j nyos katonadarabot játszottak, a mely azonban nem eredményezett olyan pénztár ostromot, mint azt az igazgató és hitelezői a darabtól várták. Úgy az igazgatónak, mint a pénztárosnak alapos okuk volt ennél fogva, hogy eltagadják magukat, ha valaki kereste őket. Egyik estén egy színész lépett az igazgató előszobájába; még a jelmezében volt és kezében tartotta a puskát. — Beszélni szeretnék az igazgatói úrral, mondta. — Az igazgató ur nincs itthon, felelték neki. — Ah! Es a pénztáros ur ? kérdé újra a színész és egy ajtóra mutatott, a mely a pénztáros szobájába vezetett. — A pénztáros már haza ment. —Szép! válaszolt a színész és olyan REMINGTON írógép minden tekintetben ajánlható a ki időt, munkát akar kímélni s a zavarokat nem szereti s tud takarékoskodni, az bizonyára ezt az üzlet építő Írógépet fogja használni. mozdulatot! tett, mintha távozni akarna. A kijáratnál azonban megállt s mielőtt a kapus megakadályozhatta volna, gyorsan elsütötte pisztolyát. A hatalmas dörrenésre kinyílt az ajtó, a mely az igazgató szobájába vezetett, s az az ajtó, a mely a pénztáros irodájába nyílt s mind a két ur, sápadtan és zavartan jelent meg az ajtóban. — Mi történt ? kérdezték reszketve és remegő hangon. — Oh semmi, felelt a színész. Azt mondták nekem, hogy az urak egyike sincs itt. Én nem akartam ezt elhinni és személyesen akartam meggyőződni. A törvényszék én árja, meg a kliinai. Egy angol újság írja a következő históriát: A singaporei bíróság termében, szemben a bírói székkel, értékes óra függőit a falon. Egy napon, mialatt javában tanácskozott a bíróság, egy khinai lépett a terembe, a hóna alatt egy létrával. A sapkáját leemelte, fölöttébb alázatosan meghajlott a bírák előtt, a létrát oda támasztotta a falhoz és gyakorlott ügyességgel akasztotta le onnan az órát. Azután az órát az egyik, a létrát a másik kezébe fogva, zavartalanul távozott az épületből, mert mindenki szolgának tartotta öt, a kit megbiztak, hogy az órát vigye el megtisztittatni. Miután napok tel tek el a nélkül, hogy az óra visszakerült volna, végre is az egyik biró panaszt tett a közmunkák hivatalában e hanyagság miatt. Ekkor derült ki, hogy a ravasz khinait senki sem bizta meg az óra elvitelével; saját szántából vitte el az órát és nem is hozta vissza soha. Á kinek tilos a nevetés. Egyik bécsi kávéháznak nehány nap óta érdekes vendége van. Az illető egy fiatal ember, a ki halálos rettegéssel kerüli az élclapokat. Ha valamelyik élclapot meglátja valamelyik vendég kezében, félreíorditja tekintetét s rémülten menekül el más asztalhoz, mentői távolabb a rét tegett élclaptól. Épen igy tesz, ha valaki adomába kezd belé. Bizalmas barátai annyira figyelmesek hozzá, hogy a beavatatlanokat azonnal megintik, ha élcelödni akarnak. “Pszt! Az istenért, csak semmi vic celödés! A mi barátunknak nem szabad nevetni.” “Nem értem. Hát miért nem szabad neki nevetni?”
