Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-28 / 35. szám

/

HAZAI HÍREK.

A kivándorlási törvény. Több minisztérium, melyeket a kivándorlás ügye illet, dolgozik most a kivándorlási törvényen. Az ország határszéli városaiban felállítandó államrendőrségek is ezzel kapcsolatosan fognak elintéztetni. A Fiúméban fel állítandó kivándorlási ügynökség szervezésére is folynak már a munkálatok. A kivándorlás kérdésében tárgyal a miniszterelnök a horvát bánnal is, mert az erről szóló törvényt Horvátországra is ki fogják terjeszteni, hol az utóbbi években szintén óriási mérveket öltött a kivándorlás. Ezzel kapcsolatosan fog elintéztetni számos külföldön élő magyar család visszahoriositásának üííye-A Kossuth-ünnep és a kormány. Kossuth századik születésnapjának, szeptember 19-iki ünnepén vájjon a képviselöház részt vesz-e hivatalosan erről sok olvasható a lapokban.

A függetlenségi párti “Független Magyarország” irta pár nap előtt ezeket: A függetlenségi párt eddig nem kereste meg a képviselöház elnökét, Apponyi Albert grófot a Kossutli-ünnepen való részvétele ügyében, de Apponyi önként felajánlotta egy, a párt jelenlegi ügyvezető alelnökéhez, dr. Tóth Jánoshoz intézett levelében arra való készségét, hogy a Kossuth-ünnepély ügyében a függetlenségi párttal érintkezésbe lép. Sőt tudatta, hogy a párt kívánságára Eberliardról bármikor Budapestre jön, de ez esetben a párt tudassa vele konki’ét kívánságát. Dr. Tóth augusztus 14-ére hívta össze a párt értekezletét és ezen az értekezleten határozott alakot nyert a pártnak a Házelnök magatartására vonatkozó kívánsága.

A dolog úgy áll, hogy a képviselöház királyi kézirattal október 6-ikáig elnapoltatván, addig az ideig tanácskozásra össze nem hívható. Képviselőházi határozat nélkül pedig az elnök nem érzi magát jogosítva arra, hogy a megjelenő képviselőket maga körül mint küldöttséget tömörítse és vezesse.

“Kossuth Lajos emlékezete.” Ej cim alatt válaszolt koszorús költőnk, \ Jókai Mór a függetlenségi Kossuthpárt képviselőjének, Hentaller Lajosnak, a ki a “Független Magyarország” cimü napilapban hívta föl Jókait, hogy Kossuth századik születésnapjának ünneplésében vegyen részt, álljon az ünneplők élére. Jókai válasza igy szól:

Ha magyar nem volnék is, — más nemzet szülötte, de a szabadság rajongó hive, akkor is fel kellene buzdulnom Kossuth Lajos dicső nagy emlékére; — ámde magyar is vagyok, hazám igaz fia és magyar iró, kit múzsája is kötelez, hogy mind azt a nagy dolgot, a mit nemzetemnek e vezéralakjáról, mint tetteinek élő tanúja azoknak parányaikban részese, tudok, a történelem érctábláira feledzeni segítsem.

Én láttam Kossuthot, mint korszakalkotó demiurgusát egy uj regenerált Magyarországnak, a népszabadságért küzdve sajtóban, népgyülésen, országházban, majdan dicsőséges csatatéren s a mit megalkotott a jobbágyi békóiból szabaddá lett magyar nemzet, a csatamezök balvégzete után sem omlott össze. A nép és földszabadság örökül megmaradt s ez Kossuth Lajos nevétöl elválaszthatatlen valóság. S ezt tudja a nemzet.

S kit a munkabíró nép emlékében megörökítve őriz, hogy feledhetnék el azt a szellem munkásai.

Emlékezhetel rá, igen tisztelt Barátom, hogy ezelőtt nyolc évvel, mi dön a nagy szellem földi maradványait a haza keblének átadtuk, én voltam, ki a nemzet gyászpompájától körülvett ravatalánál a nemzet szivének gyászát és, dicsőségét mind nyájunk nevében tolmácsoltam: az én lapom, a szabadelvű párt ösorgánuma, egész héten át közölte az osztatlan honfiérzelem dicső ömledezáseit az ünnepelt halott felett vala- j mennyi munkatársam tollából. Ez úttal is igy lesz: a hála napján a magyar nemzetnek.

S ezt semmi aggodalom meg nem ronthatja.

Megmondám azon a napon és azon az ünnepélyes helyen, hogy “a hála és a hűség” két ikertestvér. A mely j nép alkotmányát meg tudja védeni, j az alkotmánya fentartó oszlopait is j rendületlenül megvédelmezi.

En meg vagyok felőle győződve, hogy irodalmunk minden tényezője követni fogja lelke sugallatát. Nemcsak az általam elnökileg vezetett irodalmi társaság, de valamennyi testvéregylet ragyogtatni fogja szellemét ezen az emlékezetes napon. És a hírlapok pártkülönbség nélkül.

Sőt az elismerés kórusa túl fog hangzani a haza határán is bizonynyal. Hisz az alkotmányosság szabad korszakának, a sajtószabadságnak napja a Lajthán túl is együtt jött fel az égre Kossuth csillagával.

És az a ciprusgaly, melyet Kossuth Lajos saját kezével letörve, collegnoi kertjéből Deák Ferenc ravatalára küldött, e koporsó fedelén egymás mellett találkozva nemzeti szentünk, Erzsébet királyné koszorújával, szimbolikus ekszpiációja volt a múlt és jelen politikai elvellentéteínek. így értette azt meg az egész nemzet.

Az a programm, melyet az évfordulót rendező bizottság megállapított és közzé tett, épen oly hazafias, oly kegyeletes, mint tapintatos s ab- j ban mindenki megnyugodhatik.

A király születésnapja. Aug. 18- án, a király 73-ik születésnapján Budapesten a hivatalos isteni tisztelet a budavári Mátyás templomban Vaszary Kolozs bibornok prímás által végeztetett. Ugyanő vezette aug. 20- án Szent István napján az egyházi kirmenetet. A király születésnapjára Széli Kálmán miniszterelnök és gróf Apponyi Albert, a képviselöház elnöke szintén Budapestre érkezett.'

A bolgár fejedelem Gömörben. Ferdinánd bolgár fejedelem nehány nap óta gömörmegyei pusztamezei kastélyában időzik. Itt is állandóan intézi országa dolgait és folytonos összeköttetésben van kormányával, mi végből egy külön e célra kiküldött táviró tiszt áll rendelkezésére. Üres idejét fiivészettel tölti a fejedelem. Vadászni egy idő óta nem szokott ezen a tájon, holott tudva levöleg szenvedélyes vadász. Egy Ízben lelőtte bátyjának, Koburg hercegnek két ritkaszép vadját, a mit bátyja nem hagyott szó vélkül s azóta a feje delem nem vadászik itt, még konyhája számára is a dobsinai vadászterületből szereznek vadat s bizony megesik, hogy a hercegi területen ejtett vadat is jócskán megfizeti. Vadászat helyeit a füvészeten kívül ki rándulásokban is keres szórakozást a fejedelem. így sűrűn fölkeresi Mu lányt, sőt a Királyhegyet is. A dob sinai jégbarlangba is el szokott látogatni. A nép tisztelettél veszi körül a “pán král”-t (a király urat) s ha még oly egyszerű vándor módjára öltözik is, megismeri s körülfogja, mert tudja, hogy üres ^sebbel nem engedi el őket. Ö maga is szereli a becsületes garami tótokat s különösen a szálas legényeket, kik közül nem egyet visz magával Bulgáriába, úgy hogy gárdájának nagy része ilyeuekböl áll. Ezek hűségében aztán föltétlenül bízik. A fejedelem, ki egy7 érben se mulasztja el, hogy e remek vidéket meg ne látogassa, néhány hetet szándékozott tölteni itt Pusztamezön, anyjának megbetegedése miatt azonban valószínűleg félbe kell majd szakítania tartózkodását.

Debrecen városa és Kossuth szobra. Augusztus 8-án Simonffy polgármester elnöklésével népes értekezlet volt Debrecenben, a melyen elhatározták, hogy Kossuth századik születésnapját megünneplik és Kossuth arcképét megfestetik, továbbá kétszázezer korona költséggel -Kossuthnak szobrot állítanak. Az értekezlet elhatározta, hogy e célra tiz éven át tízezer koronát vegyen fel a költségvetésbe. A szoborra különben már van alap. Szeptember 19-én fényes ünnepre készül a város.

Mérgezett halak. Györkön szomorú esetet okozott egy asszony tolvaj természete. Szokora József né apró halakat sütött s azokat a patkányok kiirtására méreggel töltötte meg. A halakat az udvarra téve hülni, maga a kamrába ment, hogy a patkány lyukakat kifürkészsze. E közben valami miatt átment hozzá Sebestyénné, a ki mivel senkit sem látott a konyThában, a sült halakból tiz darabot a köténye alá rejtett s azzal haza ment. Aznap este Sebestyénné a lopott halakat megette vacsorára két gyermekével, a mitől azután annyira rosszul lettek, hogy még azon éjjel meghaltak. Az elötalált halhulladékokból megállapították, hogy azok mérgezettek voltak s ezektől halt meg Sebestyénné és két gyermeke. Szokoráné elmondotta, hogy a halak tőle valók, de azokat Sebestyénné úgy lopta el, tehát tolvaj természetének esett áldozatul.

Megdöbbentő eset. Ungmegye Viszoka községében Iretisz Mihály gazdálkodó valami csekélység miatt oly szerencsétlenül találta megütni a kis fiát, hogy az nehány pillanat irtán a szerencsétlen apa karjaiban meghalt. Az apa, mikor látta, hogy gyermekéből örökre elszállott a lélek, elrohant hazulról sógorához, a falusi molnárhoz, ott leakasztott a falról egy fegyvert és agyonlőtte ma gát. A végzetes szerencsétlenség hire az egész környéken nagy részvétet keltett.

Véres aratás .Fehéregyházán nagy vérengzés történt, melynek három emberélet esett áldozatul s' többen súlyosan megsebesültek. Az eset igy történt: Latkán Ferenc, Miszter Á- dám, Szvinák Pál, Bosner Jakab együtt voltak aratni s a résztermést

9

együtt lakúik össze a széi üskerrbtn. hol élesé] eltek. A búza szétosztása alkalmával azouban az emberek őszszevesztek. végül bicskával támadtak egy n ásí a. A vér Iái tál a az asz nyok is bele'avatkoztak a dologba s kiki saját férje védelmére kelve, sarlókkal és vasvillákkal támadtak az ellenfe], kie. A szörnyű erekedésben Balkán Feri ne halva esett össze Szvinák Pál késs/.másától, a mit iát ván Latkáimé. n kezében volt sarló val elmetszene Szvinák nyakát, a ki szintén rögtön meghalt. A vérengzési« Összefutott emberek szállítót ták < 1 a halottakat és sebesülteket, de útközben Miszt rné is meghalt a* sérülésében. A verekedésben részt vett többi aratók is súlyos sérüléseket szenvedtek.

Meggyilkolt éjjeli őr. Mezö-Nyá iádon éjjel a községházába betörést követtek el és az ott lévő vasszekrényt el akarták rabolni, azonban az éjjeli ör észre, vette a betörést, szembeszállt a rablókkal, a kik erre az éjjeli őrt meggyilkolták. A nyakát keresztül vágták, mintha késsel nya kazták volna le. A községháza ta nácstermébe vezető ajtó fel volt törve és a vas pénzszekrény hiányzott. A pénzszekrényben mind össze há rom forint volt. Úgy látszik, a rab lást olyanok követték el, a kik a helyi viszonyokkal ismerősök.

Meglőtte a saját kutyája. Szegett röl írják: Major Károly erdöör még:-, egy társával vadra portyázott. Felhúzott ravaszu fegyverét vadásza/«kás szerint hóna alatt vitte, majd hogy pihen jen, leült a patak mellé és fegyverét felhúzott kakassal ma ga mellé fektette. Vadászkutyája vi gan ugrándozott körülötte s véletle nül beleugrott a ravaszba, a fegy ver eldördült, egy tompa sikoly hangzott és Major Károly átlőtt gyomor ral, vértöl borítva összerogyott, s nehány percnyi kínlódás utár ott hely színén meghalt. Halálát fiataiü felesége és két gyermeke siratja.

7 'ázvész. Szepes Teplicen tűz iitötf ki, mely tiz perc alatt 14 csűrt hamvasztott el. A batizfalvi tűzoltóknak köszönhető, hogy a lakóházak neuestek a tűz martalékául. A poprádí csendörség kutat a gyújtogató után. miután minden jel arra mutat, hogy gonosz kéz munkája okozta a tüzet A kár nagy, a mennyiben az egész szénatakarmány elégett. — A veszprémmegyei Borzavár községben ki gyuladt egy ól s egy órával késöbí már negyven ház égett a nagy szélben. A falu háromnegyedrésze el hamvadt. A kár igen nagy.

Halálra ítélt szerb színész. A horvátországi mitrovicai büntető bíróság a pancsovai születésű 23 éves Cepis András szabósegédet kötél általi halálra Ítélte, mert megölte a kedvesét, Harsányi Róza pincérleányt. Ce pis 18 éves korában a színészi pályára lépett s az újvidéki szerb nemzeti színház tagja volt. Harsányi Rózáival, kit Újvidéken ismert meg, közel két évig élt vadházasságban, az leány azonban, mikor Cepis háta s fordított a színészi pályának, elhagyta öt. Cepis ezért bosszúból meg ölte a leányt. A halálos Ítéletet egy kedvüen fogadta és kijelentette, hogy az élethez úgy sem fűzi öt már semmi sem.

Tisztelettel felkérjük olvasóinkat .. hogy hátrálékaikat lapunk szerkesz tőjének mielőbb beküldeni szives kedjenek.