Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-28 / 35. szám

/ HAZAI HÍREK. A kivándorlási törvény. Több mi­nisztérium, melyeket a kivándorlás ügye illet, dolgozik most a kiván­dorlási törvényen. Az ország határ­széli városaiban felállítandó állam­­rendőrségek is ezzel kapcsolatosan fognak elintéztetni. A Fiúméban fel állítandó kivándorlási ügynökség szervezésére is folynak már a mun­kálatok. A kivándorlás kérdésében tárgyal a miniszterelnök a horvát bánnal is, mert az erről szóló tör­vényt Horvátországra is ki fogják terjeszteni, hol az utóbbi években szintén óriási mérveket öltött a ki­vándorlás. Ezzel kapcsolatosan fog elintéztetni számos külföldön élő ma­gyar család visszahoriositásának ü­ííye-A Kossuth-ünnep és a kormány. Kossuth századik születésnapjának, szeptember 19-iki ünnepén vájjon a képviselöház részt vesz-e hivatalosan erről sok olvasható a lapokban. A függetlenségi párti “Független Magyarország” irta pár nap előtt e­­zeket: A függetlenségi párt eddig nem kereste meg a képviselöház el­nökét, Apponyi Albert grófot a Kos­­sutli-ünnepen való részvétele ügyé­ben, de Apponyi önként felajánlotta egy, a párt jelenlegi ügyvezető alel­­nökéhez, dr. Tóth Jánoshoz intézett levelében arra való készségét, hogy a Kossuth-ünnepély ügyében a füg­getlenségi párttal érintkezésbe lép. Sőt tudatta, hogy a párt kívánságá­ra Eberliardról bármikor Budapestre jön, de ez esetben a párt tudassa ve­le konki’ét kívánságát. Dr. Tóth au­gusztus 14-ére hívta össze a párt ér­tekezletét és ezen az értekezleten határozott alakot nyert a pártnak a Házelnök magatartására vonatkozó kívánsága. A dolog úgy áll, hogy a képviselö­ház királyi kézirattal október 6-iká­­ig elnapoltatván, addig az ideig ta­nácskozásra össze nem hívható. Kép­viselőházi határozat nélkül pedig az elnök nem érzi magát jogosítva arra, hogy a megjelenő képviselőket ma­ga körül mint küldöttséget tömörít­se és vezesse. “Kossuth Lajos emlékezete.” Ej cim alatt válaszolt koszorús költőnk, \ Jókai Mór a függetlenségi Kossuth­­párt képviselőjének, Hentaller La­josnak, a ki a “Független Magyar­­ország” cimü napilapban hívta föl Jókait, hogy Kossuth századik szü­letésnapjának ünneplésében vegyen részt, álljon az ünneplők élére. Jó­kai válasza igy szól: Ha magyar nem volnék is, — más nemzet szülötte, de a szabadság ra­jongó hive, akkor is fel kellene buz­­dulnom Kossuth Lajos dicső nagy emlékére; — ámde magyar is va­gyok, hazám igaz fia és magyar iró, kit múzsája is kötelez, hogy mind azt a nagy dolgot, a mit nemzetem­nek e vezéralakjáról, mint tetteinek élő tanúja azoknak parányaikban részese, tudok, a történelem érctáb­láira feledzeni segítsem. Én láttam Kossuthot, mint kor­szakalkotó demiurgusát egy uj rege­nerált Magyarországnak, a népsza­badságért küzdve sajtóban, népgyü­­lésen, országházban, majdan dicsősé­ges csatatéren s a mit megalkotott a jobbágyi békóiból szabaddá lett ma­gyar nemzet, a csatamezök balvégze­te után sem omlott össze. A nép és földszabadság örökül megmaradt s ez Kossuth Lajos nevétöl elválaszt­­hatatlen valóság. S ezt tudja a nem­zet. S kit a munkabíró nép emlékében megörökítve őriz, hogy feledhetnék el azt a szellem munkásai. Emlékezhetel rá, igen tisztelt Ba­rátom, hogy ezelőtt nyolc évvel, mi dön a nagy szellem földi maradvá­nyait a haza keblének átadtuk, én voltam, ki a nemzet gyászpompájá­tól körülvett ravatalánál a nemzet szivének gyászát és, dicsőségét mind nyájunk nevében tolmácsoltam: az én lapom, a szabadelvű párt ösorgá­­numa, egész héten át közölte az osz­tatlan honfiérzelem dicső ömledezá­­seit az ünnepelt halott felett vala- j mennyi munkatársam tollából. Ez úttal is igy lesz: a hála napján a ma­gyar nemzetnek. S ezt semmi aggodalom meg nem ronthatja. Megmondám azon a napon és azon az ünnepélyes helyen, hogy “a hála és a hűség” két ikertestvér. A mely j nép alkotmányát meg tudja védeni, j az alkotmánya fentartó oszlopait is j rendületlenül megvédelmezi. En meg vagyok felőle győződve, hogy irodalmunk minden tényezője követni fogja lelke sugallatát. Nem­csak az általam elnökileg vezetett irodalmi társaság, de valamennyi testvéregylet ragyogtatni fogja szel­lemét ezen az emlékezetes napon. És a hírlapok pártkülönbség nélkül. Sőt az elismerés kórusa túl fog hangzani a haza határán is bizony­nyal. Hisz az alkotmányosság sza­bad korszakának, a sajtószabadság­nak napja a Lajthán túl is együtt jött fel az égre Kossuth csillagával. És az a ciprusgaly, melyet Kos­suth Lajos saját kezével letörve, col­­legnoi kertjéből Deák Ferenc ravata­lára küldött, e koporsó fedelén egy­más mellett találkozva nemzeti szen­tünk, Erzsébet királyné koszorújá­val, szimbolikus ekszpiációja volt a múlt és jelen politikai elvellentéteí­­nek. így értette azt meg az egész nemzet. Az a programm, melyet az évfor­­dulót rendező bizottság megállapí­tott és közzé tett, épen oly hazafias, oly kegyeletes, mint tapintatos s ab- j ban mindenki megnyugodhatik. A király születésnapja. Aug. 18- án, a király 73-ik születésnapján Bu­dapesten a hivatalos isteni tisztelet a budavári Mátyás templomban Va­­szary Kolozs bibornok prímás által végeztetett. Ugyanő vezette aug. 20- án Szent István napján az egyházi kirmenetet. A király születésnapjá­ra Széli Kálmán miniszterelnök és gróf Apponyi Albert, a képviselöház elnöke szintén Budapestre érkezett.' A bolgár fejedelem Gömörben. Ferdinánd bolgár fejedelem nehány nap óta gömörmegyei pusztamezei kastélyában időzik. Itt is állandóan intézi országa dolgait és folytonos összeköttetésben van kormányával, mi végből egy külön e célra kikül­dött táviró tiszt áll rendelkezésére. Üres idejét fiivészettel tölti a fejede­lem. Vadászni egy idő óta nem szo­kott ezen a tájon, holott tudva levö­­leg szenvedélyes vadász. Egy Ízben lelőtte bátyjának, Koburg hercegnek két ritkaszép vadját, a mit bátyja nem hagyott szó vélkül s azóta a feje delem nem vadászik itt, még kony­hája számára is a dobsinai vadászte­rületből szereznek vadat s bizony megesik, hogy a hercegi területen ejtett vadat is jócskán megfizeti. Va­dászat helyeit a füvészeten kívül ki rándulásokban is keres szórakozást a fejedelem. így sűrűn fölkeresi Mu lányt, sőt a Királyhegyet is. A dob sinai jégbarlangba is el szokott láto­gatni. A nép tisztelettél veszi körül a “pán král”-t (a király urat) s ha még oly egyszerű vándor módjára öltözik is, megismeri s körülfogja, mert tudja, hogy üres ^sebbel nem engedi el őket. Ö maga is szereli a becsületes garami tótokat s különö­sen a szálas legényeket, kik közül nem egyet visz magával Bulgáriába, úgy hogy gárdájának nagy része i­­lyeuekböl áll. Ezek hűségében aztán föltétlenül bízik. A fejedelem, ki egy7 érben se mulasztja el, hogy e remek vidéket meg ne látogassa, né­hány hetet szándékozott tölteni itt Pusztamezön, anyjának megbetege­dése miatt azonban valószínűleg fél­be kell majd szakítania tartózkodá­sát. Debrecen városa és Kossuth szob­ra. Augusztus 8-án Simonffy polgár­­mester elnöklésével népes értekezlet volt Debrecenben, a melyen elhatá­rozták, hogy Kossuth századik szü­letésnapját megünneplik és Kossuth arcképét megfestetik, továbbá két­százezer korona költséggel -Kossuth­nak szobrot állítanak. Az értekezlet elhatározta, hogy e célra tiz éven át tízezer koronát vegyen fel a költség­­vetésbe. A szoborra különben már van alap. Szeptember 19-én fényes ünnepre készül a város. Mérgezett halak. Györkön szomo­rú esetet okozott egy asszony tolvaj természete. Szokora József né apró halakat sütött s azokat a patkányok kiirtására méreggel töltötte meg. A halakat az udvarra téve hülni, ma­ga a kamrába ment, hogy a patkány lyukakat kifürkészsze. E közben va­lami miatt átment hozzá Sebestyén­né, a ki mivel senkit sem látott a konyThában, a sült halakból tiz dara­bot a köténye alá rejtett s azzal haza ment. Aznap este Sebestyénné a lo­pott halakat megette vacsorára két gyermekével, a mitől azután annyira rosszul lettek, hogy még azon éjjel meghaltak. Az elötalált halhulladé­kokból megállapították, hogy azok mérgezettek voltak s ezektől halt meg Sebestyénné és két gyermeke. Szokoráné elmondotta, hogy a halak tőle valók, de azokat Sebestyénné úgy lopta el, tehát tolvaj természe­tének esett áldozatul. Megdöbbentő eset. Ungmegye Vi­­szoka községében Iretisz Mihály gaz­dálkodó valami csekélység miatt oly szerencsétlenül találta megütni a kis fiát, hogy az nehány pillanat ir­tán a szerencsétlen apa karjaiban meghalt. Az apa, mikor látta, hogy gyermekéből örökre elszállott a lé­lek, elrohant hazulról sógorához, a falusi molnárhoz, ott leakasztott a falról egy fegyvert és agyonlőtte ma gát. A végzetes szerencsétlenség hi­re az egész környéken nagy részvé­tet keltett. Véres aratás .Fehéregyházán nagy vérengzés történt, melynek három emberélet esett áldozatul s' többen súlyosan megsebesültek. Az eset igy történt: Latkán Ferenc, Miszter Á- dám, Szvinák Pál, Bosner Jakab e­­gyütt voltak aratni s a résztermést 9 együtt lakúik össze a széi üskerrbtn. hol élesé] eltek. A búza szétosztása alkalmával azouban az emberek ősz­­szevesztek. végül bicskával támad­tak egy n ásí a. A vér Iái tál a az asz nyok is bele'avatkoztak a dologba s kiki saját férje védelmére kelve, sar­lókkal és vasvillákkal támadtak az ellenfe], kie. A szörnyű erekedés­­ben Balkán Feri ne halva esett össze Szvinák Pál késs/.másától, a mit iát ván Latkáimé. n kezében volt sarló val elmetszene Szvinák nyakát, a ki szintén rögtön meghalt. A véreng­zési« Összefutott emberek szállítót ták < 1 a halottakat és sebesülteket, de útközben Miszt rné is meghalt a* sérülésében. A verekedésben részt vett többi aratók is súlyos sérülése­ket szenvedtek. Meggyilkolt éjjeli őr. Mezö-Nyá iádon éjjel a községházába betörést követtek el és az ott lévő vasszek­rényt el akarták rabolni, azonban az éjjeli ör észre, vette a betörést, szem­beszállt a rablókkal, a kik erre az éjjeli őrt meggyilkolták. A nyakát keresztül vágták, mintha késsel nya kazták volna le. A községháza ta nácstermébe vezető ajtó fel volt tör­ve és a vas pénzszekrény hiányzott. A pénzszekrényben mind össze há rom forint volt. Úgy látszik, a rab lást olyanok követték el, a kik a he­lyi viszonyokkal ismerősök. Meglőtte a saját kutyája. Szegett röl írják: Major Károly erdöör még:-, egy társával vadra portyázott. Fel­húzott ravaszu fegyverét vadásza/«­­kás szerint hóna alatt vitte, majd hogy pihen jen, leült a patak mellé és fegyverét felhúzott kakassal ma ga mellé fektette. Vadászkutyája vi gan ugrándozott körülötte s véletle ­nül beleugrott a ravaszba, a fegy ver eldördült, egy tompa sikoly hang­zott és Major Károly átlőtt gyomor ral, vértöl borítva összerogyott, s nehány percnyi kínlódás utár ott hely színén meghalt. Halálát fiataiü felesége és két gyermeke siratja. 7 'ázvész. Szepes Teplicen tűz iitötf ki, mely tiz perc alatt 14 csűrt ham­vasztott el. A batizfalvi tűzoltóknak köszönhető, hogy a lakóházak neu­­estek a tűz martalékául. A poprádí csendörség kutat a gyújtogató után. miután minden jel arra mutat, hogy gonosz kéz munkája okozta a tüzet A kár nagy, a mennyiben az egész szénatakarmány elégett. — A vesz­­prémmegyei Borzavár községben ki gyuladt egy ól s egy órával késöbí már negyven ház égett a nagy szél­ben. A falu háromnegyedrésze el hamvadt. A kár igen nagy. Halálra ítélt szerb színész. A hor­vátországi mitrovicai büntető bíró­ság a pancsovai születésű 23 éves Ce­­pis András szabósegédet kötél általi halálra Ítélte, mert megölte a kedve­sét, Harsányi Róza pincérleányt. Ce pis 18 éves korában a színészi pályá­ra lépett s az újvidéki szerb nemzeti színház tagja volt. Harsányi Rózái­val, kit Újvidéken ismert meg, kö­zel két évig élt vadházasságban, az leány azonban, mikor Cepis háta s fordított a színészi pályának, el­hagyta öt. Cepis ezért bosszúból meg ölte a leányt. A halálos Ítéletet egy kedvüen fogadta és kijelentette, hogy az élethez úgy sem fűzi öt már semmi sem. Tisztelettel felkérjük olvasóinkat .. hogy hátrálékaikat lapunk szerkesz tőjének mielőbb beküldeni szives kedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents