Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-14 / 33. szám

4 atik, a melyen jelen lesz az angol nispök ur is. Bővebb felvilágosítást szívesen ad­lak: South Biveren Benedek Balázs gondnok, Szanyi István presbyter, s New Brunswicken Nagy Ferenc és Béres István presbyter urak, buzgó hittestvéreink. Lelkii>ásztori szere­tettel Virág István trentoni reformá­tus lelkész. New Yorkban aug. 10-én délután 4 órakor tartatik ref. isteni tisztelet. Kuthy Zoltán, newyorki ref. lelkész. South Norwalkban az aratási há­laadás alkalmából aug. hó 24-én fog megterittetni az ur asztala a hívek számára. Készítsék el magukat a hí­vek, hogy méltó vendégek legyenek az ur szent asztalánál. VII. Edward meg van Koronázva. Az angol király, ki trónörökös ko­rában a mi boldogult trónörökösünk­nek legjobb barátja volt: aug. 9-én, a második határidőn tényleg meg­koronáztatott Szent Edward koroná­jával. Az ünnepély sokat vesztett ugyan eredeti fényéből a király betegsége miatt, de a jelentőség azért megma­radt. Lapunkban már ismertettük a koronázási szertartás programmját. Ezen program némi rövidítéssel meg volt tartva. A szertartás és az egész ünnepély megható volt. Az egész London már korán reggel talpon ál­lott. A különben is népes város örö­kös mozgásban volt s az utcákon az egész birodalomból összehalmozódott nép hullámzott fel és alá. Az idő is kedvező volt. Kissé ködös, hifvös idő volt, de eső nem esett s igy a néző állványok építői mégis csak vissza kapták és pedig kamatostól a befek­tetett összeget. Lassan érkeztek különféle jármü­veken (automobile most szerepelt e­­löször koronázáskor) a föurak és a főpapság s a diplomáciai testület és mindazok, a kiknek a diszmenetben jogok és kötelességük volt részt ven­ni. A menet kevéssel tizenegy óra e­­lött indult meg. Az állami kocsiban a király ült a királynéval. S fel­hangzott az ágyuk dörgése s a néző közönség ajakán hatalmas éljenzés fakadt s kisérte a királyi párt; végig az egész utón. A királyt nagyon meghatotta né­pének öröme s a ragaszkodásnak s a tiszteletnek ilyen megkapó nyilvá­nítása. A menet a legszebb és előre meg­állapított rendben ért a Westmins­ter Abbey-ba, vagyis abba a remek szép templomba, hol a koronázási szertartást hajtotta végre az agg can­­terbury-i érsek. A Westminster Ab­­beyben mintegy hét ezer főnyi soka­ság jelent meg. Az angol birodalom előkelői a világ minden részében fék vö angol tartományokból. A tarto­mányi elnökök mellett ott voltak a királyi házak hercegei és a nemzetek képviselői. A koronázási szertartás nagyon megkapó volt. A canterbury érsek nagyon öreg ember s csak erejének végső erőfeszítésével tudta a király fejére helyezni Szent Edward koro­náját. Az egész ünnepély s a menet ösz­­szesen négy óráig tartott. Az egész ország örömben égett. Mindenütt kisebb-nagyobb öröm ün­nepek voltak s nem volt hely az óri­ási angol birodalomban, a hol fel ne hangzott volna a “God save the king.” Mi is a legtisztább örömmel ve­szünk részt az angol nép örömünne­pében s a világ egyik protestáns ural kodójának koronázása napján hála telt szívvel kiáltjuk: “Isten óvd meg a királyt!” Amerikai hírek. Dr. Simpson predikálásának a h a­tása. Ur. Simpson, ki a kőlmissiókra gyűjt predikálásai által pénzt, vasárnap Old Or­chard Beachben,Maine államban prédikált. Predikálásának csudálatos eredménye volt, a mennyiben részint készpénzben, részint ígéretekben 45,335 dollár gyűlt össze. Ez az összeg mén ezer dollárral több, mint a múlt évi hasonló célból tartott gyűjtésnek az eredménye. Bizony ma is van az igének ereje. Sztrájkok. New Yorkban a magas vasúton dolgozó gépészek, bár elég jól vannak fizetve s ké­nyelmes, könnyű munkájuk van, még is sztrájkra akartak menni. l)e a gépészek szövetkezete közbe lépett s a sztrájkot si­került elhárítani. New Havenben, Conn, a közúti vasút kondoktorai és vezetői mentek sztrájkra. De miután pár napig a forgalom teljesen szünetelt: a társulat összes követeléseiket kielégitette. Elismerte az uniót és igy ma már újra közlekednek a villanyosok New Havenben és környékén. A kemény szén vidéken mind elkesere­dettebb lesz a harc. Most már nagy a szükség. A segítség pedig nagyon gyéren érkezik be. Nem lehet csudálnunk, ha az elégedetlenség, az elkeseredés egyik-má­sik helyen nyíltan ki tör. Legközelebb Throopon volt lövöldözés, a melyben töb­ben megsebesültek. A sztrájk további sor­sa a munkás testvérektől beérkező segit­­ségtől függ. Ez azonban úgy látszik na­­gyón csekély lesz. Mint hírlik, pénteken minden egyes család $1.25 fog kapni egy hétre, az egyes emberek pedig 75 centet. Ez bizony még az éhen hálásra is kevés, nemcsak a megélhetésre. Shenandoahba a katonaságnak semmi dolga nincs már. Az angol lapok -— mint rendesen — a külföl­diekre hárítanak minden zendülést. Ezeket nevezik el anarchistáknak, szociálistáknak. Becsüljük érte a Shenandoahi litván pa­pot, hogy az önmagát megfékezni nem tu­dó sajtónak is oda mondta az igazságot s hogy a generális ur nyilatkozatával szem­ben a külföldieknek a pártját fogja. Úgy van biz, hogy az angolul beszélő bányá­szok eszik meg az egrest s az idegenek 6 o » foga vásik bele. A bűnt utoléri a büntetés. Egyetlen bűn sem kerüli el a büntetést; | minden bűnös ember megtalálja azt, a mit j keres. A lapok, a melyek a szenzáció haj­­hászatban találják főgyönyörűségilket ki- I meritően közöltek egy Tracy nevű bandi­tának az oregoni állam fogházból való megszökését, hosszas bujdosását, vakmerő I tetteit, hidegvérű gyilkosságait, a melye­­| két részint önvédelemből, részint pedig I durva állatias kedvtelésből követett el. Sok lap már mint hőst üdvözölte a haszon­­! tálán, vérszomjas banditát. De most két hónapi űldözös után mégis elvette bünte­tését. Tacomaból, Wash. Írják, hogy öt ember üldözőbe vette Tracyt, a kinek fe­jére Oregon állam kormányzója szép dijat tűzött ki. Egynek sikerűit is meg lőni a futó betyárt s ez mikor látta, hogy nem menekülhet: öngyilkos kézzel végett ve­tett életének. Másnap találták meg a búza földeken, a tarlón. Tracy üldözése Oregon és Washington államnak 40 ezer dollár­jába került. Az Egyesült Államok termése. A földmivelési minisztérium jelentése a legnagyobb megelégedéssel töltheti be az egész országot. Minden vetőmény gazda­gon fizet. A gabona neműek a legjobb termést adták; a tavaszi vetemények a kedvező időjárás mellett felülmúlják az elmúlt évek terméseit. így van remé­nyűnk, hogy az utóbbi pár év drágasága lejebb fog szállani s könvebb lesz a meg­élhetés. /I német trónörökös és egy amerikai leány. A lapok előbb szűkszavú táviratban közölték, hogy a német császárnak Bonn- j ban tanuló legnagyobb fiával, a trónörö­kössel heves összeszól a Ikozása volt s je­lezték, hogy nő van a dologban. Ma már a párisi Matin után kipattant a titok, hogy j az a nő, a kiért a trónörökös oda akarja j hagyni a császári trónt: egy amerikai le­ány. A neve: Miss Gladys Deacon. A la­pok hozzá adják, hogy ez az amerikai le­ány kijelentette, hogy semmiféle morga­­natikus házasságba nem egyezik bele. Ha a herceg szereti, lemond érte a trónról is. j Miss Deacon, E. Parker Deacon leánya, ki j 1892-ben Ahcille Emilt párbajban agyon­lőtte, később Salem, Mass, vitték az őrül- j tek házába, hol a múlt év Julius havában meghalt. A császár a házasságról mit se akar hallani s bizonyára nem fog belee­gyezni ebbe a diák szerelemből való há­zasságba. Barton Klára hazatérése. Barton Klára, az amerikai vörös kereszt egyletnek az elnöke, a ki nemrégiben 0- roszországban járt, hogy ott is szervezze a vörös keresztnek a fiókjait: érdekesen •emlékszik meg a cárnál való fogadtatásá­ról. A cár saját vonatját bocsátotta ren- j delkezésére s mikor orosz szokás szerint megakarta a cár kezét csókolni, a cár nem engedte meg. A derék nő, ki egész életét a jótékonyságban töltötte el, teljes és friss erőben tért haza Európából, hol a veres kereszt egylet nemzetközi gyűlésen is megjelent. Tsia Chen herceg látogatása. A nyár folyamán Oyster Bayben moz­galmas élet támadott. Az elnöknek újabb és újabb vendégei érkeznek, a kikkel ré­szint a belpolitikáról, részint kill ügyek­ről tanácskozik a vakációzó elnök. Most érdekes vendége érkezett, Tsia Chen her­ceg, ki a khinai császárnak az üdvözletét hozta el az Egyesült Államoknak. Az el­nök szívesen fogadta a hercegi vendéget. Csend élet New Yorkban. A Broadwayn keddre virradóra egy szolgáló leányt, ki későn végzett munká­jából hazafelé igyekezett, rablók támadták meg s ékszereit és pénztárcáját elrabolták. Papirvágó késsel ölték meg. Chicagóban az Illinois Wire Co. elnö­két, Walter A. Scottot egy mérnök, Steb­­bings, egy papirvágó késsel ölte meg a saját irodájában. Valami üzleti ügy felett összekülönböztek s a mérnök önvédelmé- j ben követte el a gyilkosságot. Hanna és a munkás szervezetek. Hanna szenátor nemcsak személyisége­vek de gazdagságával s az államkormány­zatra gyakorolt nagy befolyásánál fogva is érdekes alakja a mai amerikai közélet­nek. Nem tudjuk, nem tudhatjuk őszintén beszél-e, de az tény, hogy a „munka és tőke” cim alatt tartott beszédében a mun­kás szervezetek barátjának mutatta ma­gát. Hiszi, hogy a munkás szervezetekre épen olyan szükség van, mint a tőke szer­/ próba '<? ~v~ MÉG MINDIG FELÜLMULHATlAül a Dr. RICHTER-féie világhírű “HORGONY” PAIN EXPELLER, mint a legjobb és megbizhatóbbj külső gyógyszer IDEGBÁNTALOM, KÖSZ VÉNY. FEJCSONTSZAKGATAS jés egyáltalán az idegbántalomfl minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AD. RICHTER & Co., 215 Pearl ST., NEW YORK vezetőre; hiszi, hogy a két nagv hatalom közötti ellentétek elsimítására és kibékité­­sére a választott bíróságok többet tehet­nek, mint a sztrájkok s e biróságban a munkás vezéreknek épen olyan joguk van részt venni, mint a tőke képviselőinek s az előbbiek épen olyan becsületesek, mint az utóbbiak. Nagy haladás ez a munkás szervezetek történetében. megkeresni mint meg­tartani a pénzt! Küld­je haza, ott jó helyen van! Kiss Emil és Társa 158 Suf­folk st., New York, a magyarság leg jutányosabb pénzküldö irodája. Kérjen árjegyzéket. Pusztító vihar. Trenton, N. .1. Aug. l()-én, vasárnap d. u. 4 és 6 óra közt Trentonnak volt fekete vasárnapja. Rettentő vihar söpörte át és kétszázezer dollár kárt okozott csupán az elpusztított épületekben. A Crescent Pot­tery. az itteni nagv porcellán gyárak egyik legnagyobbika le van rombolva s egész csapat lakás van megrongálva. Miután iszonyú romboló munkáját ott a város kellő közepén végezte, felemelke­dett s két mértföldnyire a régi Chambers­­burg nevű városrésznek támadt rettentő erejével a forgó szél és felszaggatott s a földre alá dobott házfedelek mntatják szo­morú munkájának a nyomait. Az a nagy­­szerencse, hogy emberéletben nem oko­zott kártrMialatt a vihar teljes erejével dühöngött s a felhőszakadása leghevesebb volt, igen nagy félelem uralkodott város­szerte. S még másnap is szünetelt a villa­nyos közúti közlekedés s éjszaka egypto­­mi sötétség volt a városban, mert a vil­lanytelep vízbe merült s az áramokat el kellett zárni. S különös, hogy Trentontól 12 mf.-re már semmi ereje nem volt a vi­harnak, csak az esőzés volt hevesebb. A Trenton és Philadelphia közt közle­kedő folyami hajók több ezer kiránduló­val a fedélzeten Trenton felé hazafelé me­nőben voltak. Az utasokon iszonyú féle­lem vett erőt s különös, hogy a városon alul 3 mf.-re elült a vihar s a hajók meg­szabadultak. Több eső esett 2 óra alatt, mint máskor átlag egy hónap alatt s a folyam mellett fekvő utcákon apró csolnakok tartották fenn a közlekedést. New Jersey állam több városa felett is pusztítva vonult át e vihar, de a felhőszakadás szerű erővel járó vasúti töltés alá mosást s több e féle kárt leszámítva, sehol sem tett annyi kárt. mint magában Trentonban. ZE^Ig^eleim. I A legújabb kiadású IHaip-llipl Zseb Tolmács már megjelent. Ara kemény kötés­ben 50c. Kapható a pénz elöleges beküldése (mellett Nyitray Emil könyvkereskedésében, 42 Ave . C, New York.

Next

/
Thumbnails
Contents