Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-31 / 31. szám

2

Norfolk hercege, a mellett, hogy örökös jogon Anglia fömarsallja, egyúttal föasztalnok is s e címen joga van egy arany vedret és billikomot követelni a koronázáskor. London lprdmajorja arany kehelyböl borral kínálja meg a menet közben a királyt, az arany kelyhet azután megkapja ajándékul. Newcastle hercegének az a kiváltsága van, hogy jobb kézre való félkeztyüt nyújt át a királynak á ö tartja a kezét, mikor ez a jogart emeli.

A koronázási menetben jobbról Durham, balról pedig Bath és Wells püspöke támogatja a királyt. Canterbury érsekének, kié a koronázáson a legfőbb szerep, jutalma az a bíbor bársonyszék, melyen a szertartás szünetei közben ül.

Nagyon sajátságos régi szokás maradt fenn az újabb időkig a koronázási lakoma alkalmával, melyet ugyan Viktória királynő nem tartott meg, de most ismét fel akarják eleveníteni. Abban áll ez, hogy a lakomán, mielőtt a második fogást behoznák, megjelenik teljes fegyverzetben, pompás-szerszámú fehér lovon a király lovagja. A király asztalához lépve, igy szól: “Ha van valakij bármi rendű és rangú személy, magas vagy alacsony állású, a ki tagadni meri, hogy a mi urunk ö felsége az egyesült királyság jogos és törvényes örököse, vagy ha van, a ki azt mondja, hogy a királyi címet viselnie nem szabad, itt van a lovag, a ki azt mondja, hogy hazudik az illető és hazug áruló. Kész vagyok vele megvívni életre-halálra.” A lovag ekkor maga elé dobja keztyüjét. Természetesen a kihívásra nem felel senki. Erre a király ezüst billikomból a lovag egészségére iszik; a billikomot a lovag kapja jutalmul s azután hódoló meghajlással kivonul. E régi, a középkori istenítéletekben s lovagi tornákban gyökerező szokás értelmében mindiga Dymoke-család egyik férfitagjának joga. hogy mint a király lovagja szerepeljen.

II r II boldog a magyar, ha nem küld NiM P('nzt haza. Kiss Emil és IlLIII társa, 158 Suffolk street a magyarság legkedveltebb pénzküldö irodája. írjon borítékért.

TARCA.

mégis csak élemen maradiam!

— Elbeszélés. —

Irta: Jámborné Szélrely Xjilla..

Igen; kétszer háromszor is próbálkoztam a másvilág útját megkeresni, hol zsineggel, hol pisztolylyal, hol meg a jó hűvös hullám-párnák kö- j zött: de levágtak, megmentettek, ki- ^

húztak s____én mégis csak életben

maradtam!

Akkor azt mondtam, nem volt jo guk hozzá, hogy engem tovább is “élni” kényszeritettek s most hálával gondolok a mentő kezekre: Isten áldja meg őket!

—íme, életem rövid története!

—A hullámzó buza-tenger pipa-csos, buzavirágos mesgyéjén, reggeli körültekintése közben talált meg az uradalmi ispán. Finom patyolatvánkoskában, habos csipkék, hímzett fodrocskák között, kék szalagos fökötöben. A derék öreg ur hazavitt I zsémbes, roszindulatu életpárjának, v üogy az mit mondott a csodálatos |

Vasárnapi iskola.

rí tiz parancs. Az emberek iránti kötelességek.

II. Móz. 20. r. 12—17. v.

“Szeresd felebarátodat, mint magadat.”

Ez a rövid tartalma a hat utolsó parancsnak. A szeretet az egész tör vény betöltése.

Méltán kérdezhető azért a keresztyéntől: mit kíván tőled az Isten törvénye? Hogy ismerjük meg magunkat, gyarlóságainkkal együtt. így az isteni jóságról való megemlékezés háladatosságra és szeretetre indít.

A felvett szakasz részletes utasítást ad az emberi élet különböző viszonyaihoz képest. Csakis úgy tölthetjük be e parancsokat, ha szivünk isten és emberek iránti szeretettel teljes.

A tiz parancsnak az előtt is érvény ben kellett lennie az emberi szívben, mielőtt a kötáblára felíratott. Isteni parancs, de ember irta le, mert az emberek számára adatott. Isten beírta az emberi szívbe s az ember köre! irta rá.

Föltéve, hogy az a kö elveszett vol na, és e, parancsokat elfelejtették volna. Annak idején hozzá jutna újra az ember, mert az igaz életfolytatás emez isteni parancs nyilvánulá- j sa.

Ötödik parancsolat-. ‘íTiszteljed a

te apádat és anyádat...............”. E pa- j

parancs első sorban a szülék iránti kötelessségre int, de másodsorban kötelez akár az egyházi, akár a világi elöljárók iránti tiszteletre. Isten iránt is, a szülék iránt is engedelmességgel, szeretettel, bizalommal s tisztelettel tartozunk viselkedni. E- zért a jó családi kör a legjobb iskola i a vallásos életre.

De a szüléken is nagy a felelősség: mert a családban ök isten képmásai. Szeretet, igazság, szelídség, hivség és'édes remény nyilvánuljon tehát a szülék tetteiben gyermekeikkel szemben. Ha azt mondjuk a gyermek előtt, hogy isten az emberek atyja, legyen helyes fogalma a gyermeknek, ha összehasonlítja e vi

ajándék láttára s milyen arcot vágott hozzá: nem tudom, mert még csak négy hónapos voltam és aludtam édesen a balzsamos nyári levegőben; de későbbi tapasztalataim keservesen meggyőztek arról, hogy “Is tenhozott” helyett “teremtettével” üdvözölt a derék fehérnép.

—A fösvénységükről hires szülök három gyermeke mellett szorított) egy kis helyet számomra.

—Jól rendelte a bölcs és irgalmas j Isten, hogy csecsemő korára nemj emlékezhetik vissza az ember. A lélek: az emlékezet fészke még öntudatlanul szunnyadozik a kis harmat testecskében, melyet durván érinteni, s melylyel kegyetlenül bánni az állatkínzásnál is százszoTta borzalmasabb dolog.

. —Pedig hogy a bántalmakból nekem kijutott: legelső emlékem bizonyítja. Lehettem úgy kétéves, mikor valami csésze féle edényt összetörtem. A nagy, száraz, fogatlan ispánná egy liajlós vesszővel úgy elvert, hogy napokig nem tudtam a fájdalmaktól pihenni. A csontom nem tört ugyan el, de testem csupa kék daganat volt. Az ispán ur kenegette meg össze pacskolt, fájós kezeszonyt azzal, a mit a családi körben ö is tapasztalt. Viszont a gyermek rossz indulata a szülékhez nyilván mutatja, hogy az istent sem tisztelheti. Ki a családban jó, szeli!, olyan az kint az életben is.

ígéret is van fűzve e parancshoz. Úgy boldogulunk, a hogy eleget teszünk az isteni parancsnak.

Hatodik parancsolat. “Ne ölj.” Se mást, se önmagadat. Az embernek nincs hatalmában a saját élete, sem az embertársáé. Az ember az isten képére teremtetett, ezért az ember ellen intézett támadás Istennek is ellene van.

Nemcsak a test életét lehet elvenni. A harag, az irigység, agyiilölség megöli a lelket. “A ki gyűlöli az ö atyja fiát. gyilkos az.” (János 3. r. 15: v.)

Azért saját szivünkből is ki kell Űznünk ama nemtelen érzéseket: a gyülölséget, a bosszuállást, irigységet. Lehet szóval is, gondolattal is ölni a lelket.

Idvezitönk és az apostolok határozottan azt tanították, hogy a mi felebarátainkat szeressük, mint magunkat. Haragot elhagyván, senkinek kárt ne tegyünk, mindenhez hívek legyünk és éljünk igazán.

Hetedik parancsolat. A férfi és női nem közti viszony a legmélyebb, a leggyör.gédebb és legtisztább forrásból ered. Hasonlatos ahhoz a vi* 1 szonyhoz, a miben áll Krisztus az ö

egyházához. Ezért ellenkezik isten törvényével, a ki legkevésbé is vét a családi, a házas élet tisztasága el len, mert e vétségből származik a társadalmi nyomor, a családok boldogtalansága.

De nem pusztán a paráználkodás van itt megtiltva, de annak még gondolata, érzése, vagy a legcsekélyebb jel is, a miből arra lehet következtetni. Érzékeket csiklandozó, rósz tárgyú olvasmány, rósz társaság s több e féle az első rosa vetés a gonosz aratáshoz.

A nyolcadik parancsolat: “Ne lopj.” Nemcsak azt értjük itt, a mit a polgári hatóság is büntet. Milyen sok mindenféle történik a hatóság tudta nélkül titokban. A ki alattoímet valami irral, a mi édes volt, mert mind lenyalogattam róla.

—Nem szándékom senkit elérzékenyiteni sorsom elbeszélésével. Az én hozzám hasonló, kelletlen teremséseknek bizony csak kijut —önhibájokon kiviil — a szenvedésekből. Mivel az ispánnét a száraz betegség sírba vitte: — én ekkor már 5 éves voltam! —további sorsom türhetöbbé vált; de a túlságos szabadság sem tett jót későbbi fejlödésemuek.

A két ispán-fiúval együtt tanultam; s mig ök a legnagyobb eröf eszitéssel nszták meg az iskolákat, ne kém a legkönnyebben sikerült minden. A legkomplikáltabb latin, görög, mathesis tételeket játszva oldottam meg. Tudásvágyam uj, meg uj kutatásra ösztönzött szüntelen, minél többet tanultam, annál nagyobb vágyam lett még többet tudni.

Pedig: — én saját meggyőződésemből mondom —■ a ki szegénynynek születik, annak a világi tudomány csak örök gyötrelem, örök kin forrásává lesz. Elégedetlen lesz először is fölismert sorsával: folyton azon töri a fejét, hogy a birtokában levő tudománynyal magának megfelelő helyzetet teremtsen s felküzdje mamos utón kijátszsza a könnyen hivöt ha nyer is, mégis ö vészit lelkében többet. Lopott dolgon nincsen isten áldás. Gondot viseljünk ne csak a sajátunkra, de a mások javaira is s tölünk telhetöleg gyarapitsuk azt. Kívánatosabb embertársainkkal jó viszonyban, mint hadi lábon élni, jobb építeni, mint rombolni. Sok időbe kerül, mig ezt megtanulja az emberiség. Avagy a sztrájkok nem az emberi erő, esz, szorgalom bizonyos meglopása, kihasználása ellen szoktak-e lenni, drága lesz itt a lecke és keserű, de az erkölcsi világra föltétlenül hasznos és szükséges.

Kilencedik parancsolat. ‘ ‘A te fe lebarátod ellen ne mondj hamis tanúbizonyságot.”' Az igazmondás az alapja a becsületességnek. A hazugság aláássa a jó társas rendet.

Képzeljük el csak, hogy mi lenne a világból, ha egy napon mindenki hazudnék. A váltóőr, a telegráf-hivatalnok, a gépész stb. A kisebb ren dü hazugság az első lépés. A hazugság legélesebb fegyvere mások ellem fordul: befeketítjük más becsületét, rágalmazzuk, gvalázzuk, rósz híreket terjesztünk felőle. Ez már egy faja a gyilkosságnak. Ezzel vége van a tiszteletnek, a becsületnek, a meg bizhatóságnak.

Jó erre a magyar közmondás: Sokat láss, keveset halj! vagy: Ne szólj szám, nem fáj fejem! Nem szűk ség azt mind elmondani, a mit másokról, talán hozzá legközelebb állóktól, az előbbiek távollétében hallottunk. Ne adjunk semmit a susárlók beszédjére. Mi pedig inkább hallgassuk el a szomszédunk hibáját is a jó békességnek okáért.

Tizedik parancsolat. Ne kívánd azt, a mi a te felebarátodé. Ez a for rása a bűnnek: az önzés. Ezért emli ti fel e parancs az emberi szív e főbűnét. Tisztítsuk ki a kutat, ha tiszta vizet óhajtunk inni.

Változzatok meg a ti elméteknek megújulása szerint, hogy kedveljétek Istennek ama szent és tökéletes akaratját.

Virág István.

Lapunk előfizetési ára egy évre $2.00

gát oda, ahol az üresfejü, de gazdag emberek fumigálják a szegénység iszapjában evickélöket.

—Az érettségi vizsgám kitünően sikerült; a gróf fiú, meg a két fogadott testvérem —az én segítségemmel — szín elégséges bizonyítványt kapva úsztak át az érettségin ugyanakkor.

—A jó “ispán papa” a városból lett haza érkezésünk után közölte velem a pólyámban ,talált levél kővetkező tartalmát:

“Ne keresd szerencsétlen anyádat, kedves fiam, soha! Sorsom kétségbeejtő. A világ ítéletével nem szánhattam szembe én, gyenge nö. A rozs közé rejtettelek, had nevezzelek Rozsos Gézának. Neveltetésedre 3000 forintot tettein a pólyádba. Isten vezéreljen mindig a jó utón! Örökre szerető, de ismeretlen édes anyád: Irén”.

—Aha! tehát a fösvény ispánné nem könyörületböl szegte meg számomra keserű kenyerét! — ez volt a szomorú levél elolvasása után első gondolatom; 3000 forintért felnevelhettek, kitanittathattak. —Mig szivemben ezerféle indulat hullámzott, benyitott hozzánk a grófék inasa.