Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-24 / 30. szám

3 / Vasárnapi iskola. A tiz parancs. Isten iránti köteles­ségek. (Mózes 20 r. 1—11 v.) Szeresd a te uradat, Istenedet teljes szívből. Idvezitönk eme főtörvényében benfojrlaltatik a törvény és a próféták írása. A tíz parancs a Sinai hegynél adatott ki a népnek. Pusztai vándorlások 3-dik hónapjában érkeztek ide. Közel a hegy lábánál vonták fel sátraikat. Mózes fel­ment a hegy tetejére, ott közöltetett vele Istennek tiz parancsa, mely hivatva van tanítani, kormányozni a népet. E parancs kiadás leírása megható; sötét füst fellegek menydörgés és villámlás közepette az Ur tűznek lángjában szállt alá. a hegy meg­rázkódott, a nép remegett; Mózes aláhozta a törvényt, hogy a nép találkozzék Iste­nével. Korszak alkotó esemény volt ez Izrael életében. Ettől kezdve úgy ismerték meg Istent, mint Egy és Szent Fővalóságot. Ö volt az igazság és szentség kútfeje. Minden ember felelős ő előtte. S csak az erkölcsi törvények megtartása mellett tölthetik be hivatásokat. Izrael népére uj vallástörténetikor kez­dődik a Sinai hegynél s e nép úttörő és vezető lett a népek közt. A tiz parancs két kőtáblára volt felirva, az elsőre fel vannak Írva az Isten iránti, a másikra az embertársaink iránti kötelessé­­ovink. Először Istennek tartozunk engedel­mességgel és tisztelettel, azután az embe­reknek. A mily hívek vagyunk Istenhez, oly igazak legyünk az emberekhez. Noha szolgálunk is az embernek, mégis az ls­­tent tiszteljük. Ezen parancs benfoglaltatik a Jézus pa­rancsában is: Szeresd az Istent és szeresd felebarátodat. Az úri imádságban az Isten felségét magasztalja előbb a keresztyén, azért kéri Isten segedelmét, a mint a he­gyi prédikáció tanitja: .,Keressétek elő­ször Isten országát és igazságát és minde­nek megadatnak néktek.” Első parancsolat. Fontos előszó vezeti be. Isten tudtára adja a népnek, hogy Ö Izraelnek Ura, a ki megbizonyitá kegyel­­mességét, midőn kihozta népét a szolgá­latnak házából, Egyptomból. Mi csak úgy ösmerjük meg Istent, ha tudjuk, hogy személyes viszonyban van hozzánk s ta­pasztaljuk az ő szabaditó kegyelmét. A vallás személyes viszony Isten és em­ber közt. A keresztyén vallás a Jézus Krisztussal való boldog egvüttlét. Istennel való eme közösséggel együtt o o oJ jár az ő törvényeinek megtartása. Az Istenben való életet okvetlen mege­lőzi az ő törvényeinek megtartása. ,.Ne légyenek te néked idegen isteneid én előttem,” ez az első parancs s ez szét­lőtt nemcsak az Izrael népének, de szól minden népeknek és egyes embereknek. Oly erős e parancs ma, mint volt a Mózes korában. Izraelt több kisértés környezte, hogy a körülte lakó népek isteneit tisztelje. Hi­szen a régi világ felfogása szerint minden népnek meg volt a maga istene, ezért nem volt összekötő kapocs a különféle né­pek közt. Fontos okból mondja azért az első pa­rancsolat, hogy az egy igaz Istent tisztel­jék; meg van tiltva a bálványozás, a va­rázslás, a babonáskodás, a szenteknek, vagy egyéb teremtményeknek segítségül hivása; viszont parancsolva van: Istennek igaz megismerése, a benne vetett hit és bizodalom, az alázatosság, a békességes tűrés az Isten iránti szeretet, félelem és Isten tisztelése. Második parancsolat. „Ne csinálj te magadnak faragott képet és semmi hason­latosságot.” A pogány népet sok bűnre csábitá ama gyarlósága, hogy nem tudta megkülön­böztetni a teremtőt a teremtett dolgoktól. Isteni parancsnak kellett és kell elhang­zani, hogy mivel Isten lélek, őt lélekben és igazságban imádják és ő semmi módon ki nem ábrázolható. Biz ellen emelte fel szavát a reformáció, mikor már a képeket több tiszteletben részeltette a félre­vezetett nép, mint magát az Idvezitőt s a láthatatlan élő Istent. Ma is méltán hangzik e parancs, mert még a jelen kor­nak is vannak bálványképei. Harmadik parancsolat. ,.A te Urad­nak Istenednek nevét hiába fel ne vedd.” Itt tiltva van az Isten káromlás, a ha­mis eskü, a szükségtelen eskűdözés, a tisz­tátalan beszéd. Nem rég történt, hogy egv jeles vallá­sos férfi utazása alatt hallgatva két mellet­te ülő egyén beszédét, nem hallgatta sző nélkül, hogy a Jézus és Isten nevét hiába oly sokszor emlegették, minden csekély­­ségre. Azt ajánlotta nekik, hogy ha már minden áron akarnak felesleges szavakat is haszlálni beszéd közben—mondják mi­nél sűrűbben ez ártatlan szót: „izé," És neki tökéletesen igaza volt. Isten nevét csak akkor szabad használni, ha tisztelettel van az említve. Nemcsak tet­tel, de még szavainkkal is igy adjuk meg Istennek a tiszteletet. A társas élet meg­kívánja olykor az Isten nevére teendő es­küt is. Ez nem vétek, sőt erősiti az igaz­ságot, védelmezi a becsületes ember jogát. Negyedik parancsolat. — ..Az Urnák napját megszenteljed.” Fontos kérdés ez a mai időkben. Csak röviden mondjuk meg, mit kiván tőlünk Isten e parancsolatban, hogy 1-ször az ige hirdetés és az iskolák fennmaradjanak; 2- szor, az Isten házát szorgalmasan látogas­suk; 3-szor, az Isten igéjét hallgassuk; 4- szer. a szent sákramentomokkal, illetőleg az úrvacsorával éljünk; 5-ször, a közönsé­ges isteni tiszteletet gyakoroljuk; 6-szor, alamizsnálkodjunk; 7-szer, minden rósz cselekedettől óvakodjunk. Egyházi és egyleti élet. A belmissioi bizottság gyűlése. Jeleztük múlt számunkban, liogv egyházunk fentartó testületé az el­múlt héten tartotta gyűlését Pitts­­burgban. Ölemmel vette tudomásul a bizottság, hogy az újonnan szerve­zett lelkészi állásokra meghívott lel­késztársak a meghívást elfogadták s őket Szeptemberre várhatjuk. - - A South River, New Brunswick, Perth Amboy, Woodbridge vidéken szer­vezendő lelkészi állás megállapitása előtt Whitmer püspök ur meg fog jelenni a hely színén, hogy ottani testvéreinkkel értekezzék s ha látni fogja a lelkészi állás felállításának szükségét, úgy e vidéken élő testvé­reink is rendes lelkészi szolgálatban fognak részesülni. Az értekezlet va­lamikor Augusztus hónapban leend megtartva. A mount carmeli atyafi ak kérésének az elintézése előtt u­­gyancsak fent nevezett püspök ur fog Mount Oarmelbe kimenni a hely­zet megvizsgálására. A bridgeporti ref. női egyl. gyűlése. A tagok nem valami nagy érdek­lődése mellett tartotta meg a brid­geporti ref. női egylet Julius havi közgyűlését. Valóban csudálatos az a közönyösség, a melylyel ez iránt az egylet iránt a ref. nők viseltet­nek. Itt volna már pedig az ideje, hogy minden református nö belépne az egylet kebelébe, a melynek egyik fö célja a hit élet fejlesztése. Au­gusztus harmadik vasárnapján délu­tán az iskola helyiségben Ice Cream ünnepély tartatik. A programot la­punk jövő számában tesszük közzé. Reméljük, hogy ezen az ünnepélyen minden nö testvérünk meg fog je­lenni. Már most ajánljuk e tanulsá­gos összejöveteleket testvéreink fi­gyelmébe. —Az A. M. R. E. bridgeporti ősz tálya a jövő vasárnap, jul. 27-én ne­gyedévi gyűlést tart, a melyre kére­tik minden egyes tag megjelenni. Fizetendők a még be nem fizetett haláleseti dijak s a negyedévi ille­tékek. Egyházi értesítések. New Yorkban július 27-én délelőtt pontban nyolc órakor tartatik ref. isteni tisztelet. Kuthy Zoltán, ref. lelkész. 208 E. 115th st. —Tisztelettel értesítem Perth Am­boy. Keasbey és környékén lakó ref. hittestvéreimet, hogy jul. hó 27-én a szokott helyen reggel 9 órakor úr­vacsora osztással is egybekötött iste­ni tiszteletet fogok tartani. Bővebb felvilágosítással szivesen szolgál Széplaki József atyánkfia. Szeretettel Dúkus Gábor, ev. ref. lelkész. Amerikai hírek. A szénbányássok sztrájkja. Az elmúlt héten az egész Amerika szeme az Indianapolisban tartott bá­nyász konvención függött. Többen, sokan azt várták, hogy a puha szén bányászok is leteszik a csákányt s igy kényszerítik a kemény szénbá­nyák tulajdonosait arra, hogy a bá­nyászok követeléseit elismerjék. De Mitchell elnök a leghatározottabban ellene volt ennek a véleménynek s egyedül arra szorítkozott, hogy a puha szén bányászok jöjjenek a már szükségben élő társak segítségére, így a gyűlés elhatározta, hogy hét­­röl-hétre egy negyedmillió dollárral járul a már szűkölködő munkások segítségére. A másik fegyver a stri­­kolóknak elszállítása s azok számára a munka szerzés, a kik a strikeban kitartanak. így majd csak sikerül a strikot megnyerni a munkásoknak, bár már az most veszedelmesen liosz­­szura nyulott. A megvendégelt burok. Tizenhét búr, kik Bermudából é­­des hazájukba utaznak, vasárnap e hó 20-án a Zion ev. lutheránus temp­lomban jelentek meg isteni tisztelet­re. Egy előkelő német club vendég­ségbe hívta őket, de Botha generális kijelentette, hogy a burok vasárnap a templomba mennek és nem ven­dégségbe. A templomba 10 órakor érkeztek, hol Rév. Hehler lelkész tartott egyházi beszédet. Isteni tisz­telet végeztével a vasárnapi iskolá­sok látták vendégül a búrokat. Eltűnt magyar. Egyik philadelphiai újságból vesz­­sziik át a következő hirt. Kis Ferenc nejével és családjával Palmer utcai 1241. szánni lakásáról nyomtalanul eltűnt s felesége fél, hogy valamely ellensége gyilkolta meg. Kis Ferenc szombaton múlt egy hete tűnt el ha­zulról, hogy az 5-ik ave és Callwhill utca sarkán levő kocsi. gyárba dol­gozni menjen, hol már régen dolgo­zott. Szombattól senki sem látta, se nem hallott róla. Kis honfitársunk 35 éves, hat gyermek atyja, a kik közül a legkisebb 8 hónapos. Felesé­géhez hű volt, gyermekeit szerette." Jól keresett, nem volt iszákos s igy eltűnése nagyon feltűnő. Vagy vé­letlen szerencsétlenség érte vagy va­lamely ellensége tette el láb alól. A philadelphiai rendőrség erélyesen nyomoz. Ha a gabona jól mutat, jövő hét­főn megkezdődik az aratás. Szomba­ton ki-ki megkapja a heti porciót. Egész héten bocskor varrás, a kasza elkészítése; a gereblyék. főleg a “nagy brngó” rendbehozása ad ne húz gondot. Az arató párok már ösz­­sze vannak válogatva. Ki-ki tudja mi lesz a teendője s ki lesz a “marok szedője.” Vasárnap délután “két templom” után felhangzik a nóta. Most szomo­rúan. mintha zokogva, majd öröm­teljesen, pajzánul, a mint,az érzés, a gondolat adja az ajkra. És megy a menet. Estére kelve kint van a füzes alatt a patak partján. Ott még köte let vernek s mikor a hold leáldozik —elpihen a kacaj, a dévajkodás min­den ajkon. Pihennek.... Az álmok édes......... Oh hát hogy is ne '.! Ott van előt­tünk a szép tábla gabona. Szőke már mint a Tisza vize. Olykor-olykor egy szellő suhan végig a nagy tábla fe­lett s a kalászok között rejtélyes su­­sogás támad s mind ez azt. mondja: áldjad az urat. A gabona táblán túl van a már sárguló búza. Mire a hét végére ér, már az is teljesen megé-' rik s a jövő héten az is kerékbe és keresztekbe kerül. Pitymallik. A pacsirta dalolni kezd. A fiirj ajakán mind ritkábban hangzik a pitvpa­­latv. Az aratók tábora megmozdul s az üde reggeli levegőben felhangzik az áldást kérő ima az arató gazda ajakán s mély sóhajjal vágja bele kaszáját az “Isten áldásába.” Foly a munka késő estig. Az uraság is ki jön. Széttek'nt az aratókon. Az ö arcán is boldogság vagyon. Nem munkáltatott hiába Az ur megál­dotta a dolgos kezet. Százszor is, ezerszer is ott tanyáz­tam az aratók között. Gyermek ko romban azért, mert sok mesét mon­danak az aratók, később azért, mert pihenés közben úgy szerették, ha ol­vastam s végül azért, hogy velük együtt imádkozzam! Nem egy rendet vágott a kaszám. Elöl kellett járnom a sorban. Után­­nam 31 arató vágta a rendet. He nem volt aza gyönyörűsége miért er röl le mondtam volna. Minden nyá­ron egy-két napot velők voltam. S a friss termés illata, a tömérdek pa­csirta éneke, a kaszálók rythmikus mozgása, a dalos leánysereg mind­mind feltűnik előttem igy nyárban s_a lelkem fáj, s vágyom haza! Hiába ilyenkor a szerető kedvesek ölelése, kicsiny leányom becézgetö szava! Vágyom haza! El innen e nyüzsgő ember világból. El a kalász tenger kellős közepébe, hogy ott boruljak le s csókoljam meg azt a földet, hol bölcsöm ringott.

Next

/
Thumbnails
Contents