Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

jr

J

égett holttestek in elszenesedett

csontjai.

A legújabb hir szerint a tűzhányó hegy még mindig lángot hány. Segély hajókat küldöttek már, de a saint pierri kikötőbe egy sem juthatott be. Azt a nehány ezer lakost, a kik megmenekültek, nagynehezen si került Fort de Francebe, a sziget másik részébe szállítani.

St. Vincent szigetén a La Sou friere nevű tűzhányó hegy tői t ki. Itt is óriási a pusztulás.

Franciaország iránt nagy a részvét. A szerencsétlenek felsegélésére mindenütt segélybizottságok alakul tak. Franciaország 20 ezer frankot adott alap gyanánt. Az Egyesült Ál lantokban s Angliában nemesen nyilatkozott meg már eddig is a részvét.

A new yorki tudósok körében pedig már megindult arra a mozgalom, hogy több expeditiót indítsanak a szerencsétlenséget okozó természeti tünemény tanulmányozására.

Ez az irtozatos szerencsétlenség tanítson arra, hogy halljuk meg mindnyájan a hivó szót s úgy é'jiink, hogy készen legyünk a halálra,, mert nem tudjuk se napját, se óráját, mikor el kell hagynunk ezt a földet!

A szerencsétlenségről érkezett ujabb értesítések a legborzasztóbb képet mutatják s egyenesen felhívják az emberiség részvététa szegény, sze rencsétlen lakosság iránt.

A segély czapatok már megérkeztek, de az egész St. Pierreben és kör nyéken élő lényt nem találtak.

A segítésben Amerika jár legelöl. Az elnök külön üzenetben szólította fel a kongresszust, hogy segély össze gül 200 ezer dollárt szavazzon meg. A congressusban e felett vita indult meg s némely képviselők azt hangsa lyozták, hogy Franciaország elég gazdag arra, hogy szegényeit eltartsa. De a közönség másként vélekedik s mire lapunk megjelenik, már a Dixie útban lesz Martinique szigete felé. ‘

Az egész Europa kifejezte részvétét Franciaország iránt s mindenütt megindult a segély gyűjtés.

Az elpusztult léghajós.

Csak a közel múltban értesítettük olvasóinkat arról, hogy Augusta Severo, brazíliai léghajós azt a kijelentést tette, hogy Santpfi Dumontot nemsokára le fogja főzni s a kik a dologhoz értenek, hittek is ebben a kijelentésben. De most szomorú hirt hoz a táviró Páriából. Augusto Severo e hó 12-én újra ki akarta próbálni gépjét, de mikor már 1500 lábnyira felemelkedtek, a gépezetet hajtó gáz felrobbant s a léghajós és a gépész a magasságból összeégve a földre zuhant.

Felesége és gyermekei nem akarták engedni, hogy felszálljon, de Severo hajthatatlan maradt, bízott gépjében s a gépész ügyességében. Mielőtt felszálltak volna, megkérdezte a gépészt, hogy biztos-e abban, hogy nem lesz ideges? De a gépész minden áron csak menni akart. De ugy látszik, hogy a magasban elvesztette a lélekjelenlétet s valamivel több gázt bocsátott, mint kellett volna s a szerencsétlenség megtörtént: a gép egyszerre megállóit, majd esni kezdett lefelé s aztán kitört a láng s a két ember a géppel együtt gyorsán zuhant le a föld felé, a hol helye van. A nézők elé iszonyú látvány terűit. A bátor kísérletező összeroncsolt tetemei felett az özvegygyé lett feleség s az árvagyermekek hullattak fájó könyeket.

V

NAGY HALOTTAK.

—

Az elmúlt hét gazdag eseményekben St.! Pierre elpusztulása, a guatamelai földrengés mellé méltán sorakozik Sampson tengernagy halála és eltemettetése. Sampson j tengernagy a Kubai hadjárat idején a ten - j gerészet parancsnoka volt s mint ilven, j igen ügyesen bekerítette Cervera hajóhadát, de miután a döntő csata napián nem volt jelen az ütközetben, a közvélemény Schleynek Ítélte oda a győzelmi pálmát. E miatt támadt az a nagy port felvert ügy, a mely Schley és Sampson ügy néven ismeretes. A hadbíróság Sampson mellett foglalt állást, de Dewey a bíróság elnöke Schleynek adott igazat s igy az űgv teljesen e£jv teno-eri kiavóvá nőtte ki magát. Most azonban minden veszekedésnek végett vetett a halál. A tengernagy Május 6-án örök álomra hunyta le szemeit s Washingtonban temették el nagy katonai pompával.Sampson 1840-ben született Palmyrában, New York államban, azon a kelyen, a hol a irormonismus alapítóba Smith József megtalálta a Mormon bibliát. Atyja egyszerű munkás ember volt s családja nagyon szegény sorsban élt. A gyermek azonban iskolákat végzett. 1857-ben Mór- ; gan képviselő Annapolisba vitte a tenge-1 részeti akadémiára s már 1862-ben hadnagygyá lett a John Adams gyakorló hajón. Majd fokról-fokra haladt s mikor Havannában a Mainet felrobbantották, McKinley őt bizta meg a vizsgálat teljesítésével s majd a háború kitörésekor n hajóhad parancsnokává lett. A háború befejezése után a Bostoni hadi kikötő narancsnokává lett, s ebben az állásban halt meg! Május hó 9-én helyezték örök nyugalomra a presbyteriánus egyház szertartása szerint.

— A hétnek második nagy halott ja Corrigan, new yorki érsek volt. A türelmes, gyémánt tiszta jellemű főpap, a ki legjobb barátjának Potter püspököt tártotta, minden vallás felekezetű ember szeretőiét és becsülését megnyerte s a temetésén ez a tisztelet nyilvánult meg. A temetés tekintve az ó-hazai szokásokat, egyszerűnek mondható. Csak a főpapság megjelenése tette fényesebbé más kisebb rendű temetéseknél.

— A harmadik halott eay anaml iró, Bret Harte volt. Amerikában született 1839-ben Aug. 25-én Albanyban. Nagyon korán — tizenegy éves korában -- jelent meg első munkája, de szegénysége miatt csak később érvényesülhetett. Rövid elbeszélései által nagy hirnevett vívott ki önmagának.

Amerikai hírek.

A strike. Az alkudások dacára se sikerült a strikot elhárítani, a bá nya tulajdonosok nem engedtek. A bányászok is követelik a magok jogait. Bár a bányász congressus szívese bocsátotta volna az ügyet az ‘Arbitration comitee“ elé. A tulajdonos társaságok képviselői azonban kijelentették, hogy égy választott bíróságnak Ítélkezési jogát nem ismerik el. így a strikot szerdáig ide iglenesen kimondották. Ha pedig eddig nem teljesülnek a bányászok kérelmei: ngy az általános strike mondatik ki a kemény szén összes bányáira. Hétfőn már hiába fütyültek a széntörök; a bányászok rá se hederi tettek.

Elveszett, de megtaláltatott.

Cincinnatiból ezelőtt négy esztendővel Taylor Clara az unokah-ugával eltűnt. A gyermek szülei minden lehetőt megtettek arra, hogy a gyermeket feltalálják, de minden törekvésük hiábavalónak bizonyult. Most minta londoni nagykövet jelenti, Olaszországnak egyik tengerparti vá foséban a gyermeket megtalálták a nagynénjével egyetemben s már meg is tették a lépéseket, hogy a gyermeket vissza. hozzák s a bűnös elve gye méltó büntetését.

A visszautasított becsületrend. Abból az alkalomból, hogy a Ha chemnbeux missio Amerikába érkezik, Dewey tengernagyot s Miles ge nerulist a francia becsületrend keres tjeivel akarják megajándékozni. De ez az alkotmányba ütközik s ezért hire járt, hogy a: elnök Tiltakozni fog a becsületrend elfogadása ellen. Később ezt a tiltakozást megcáfolták ugyan, de az esemény élénken mutatja meg az amerikai nép ellenszenvét a külföldi kitüntetések ellen.

A szombat kérdésé a rabbinusok kougressusa előtt. Az amerikai iz raeliták rabbinusai New Oiieansban kongressust tartartanak. A kongres szítson élénk vita tárgyát képezte a a szombat megünneplésének vasárnapra való áthelyezése. De azon az alapon, hogy ez elismernsét jelentené a Krisztus feltámadásának, a tervet, melynek hatalmas pártfogói vol tak, teljesen elvetették s marad, min den a régiben.

Leány csábítás sál vádolt gazdag ember. Yonkersben Kel loch Róbertét két leánynak a vádjára elfogták. Azzal van vádolva, hogy a két leányt elcsábította. De úgy látszik a Vizsgálat adataiból, hogy a kikapós leányok csak zsarolni akarták a gazdagözvegy embert.

Testvéhgyilkosság s ön; yilkosság. Megdöbbentő bűneset történt New Yorkban e lió 8-án. A hetedik ave, 37. szám alatt boldog megelégedésben élt Leicester Ford Pál, az ismert iró, ki “Janie Meredith“ cimü regényével szerzett magának hirne vet. Volt egy testvére, a ki a sport körökben éppen olyan hírnévvel birt, mint a testvére az irodalomban. De a sport s az apai kitagadás szegénységbe sodorta Malcolm Leicestert. Testvére több Ízben kisegítette öt. Most is pénzért ment hozzá. De miután nem akart neki adni, heves szóváltás következett, a minek a vége az lett, hogy Malcolm előbb testvérét lőtte agyon, majd önmaga el len fordította fegyverét. Mindkettő meghalt, együtt temették el őket, hogy a sirban találják fel a békét, a mire a földön eljuni nem birtak. Ide visz a világi gyönyöröknek való hódolás. Romlás, kárhozat jár ennek nyomán.

Petroleum robbanás. Pittsburgtól négy mértfölddyire a Panhandle vasút társulat sheridani udvarán egy petroleum szállító vonaton több kocsi felrobbant. Értesüléseink szerint 125 en haltak meg s 150-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szén védték. A tűz, mely a robbanás foly tán keletkezett, több épületet is elpusztított.

Omahában félnek a tűzhányó hegytől. Omaha lakosságát kétségbe ejtette a Mount Pelee kitörése. A város közvetlen közelében van egy tűzhányó hegy az Iona. Ez most forrongásban van, a füst vastag oszlopokban tör ki belőle s a gáz teljesen betölti a levegőt. 1871 óta nem forrongott ilyen nagyon az Iona. A tudósok azt mondják, hogy nincs mi töl félni, mert a mészretegen átvonu

Wá

■ 11

5

— —

ló viz okozza a hegynek füstölését, de a lakosság nem tud megnyugodni; ebben a magyarázatban.

McKinley emléke. Ohio állam törvényhozása öo ezer dollárt szavazót® meg a Mc. ini y emlék felállítására .

Gyilkosság Bridgéportban. Erid- - j ge port ban az állomással szemben vau-a ez Atlantic Hotel. Vasárnap vére,í a esemény színhelye volt ez a szálloda . Egy szerelmi féltékenységben s»‘uvédő olasz megölte egy másik alkalmazott jó barátját. A rendőrség aa&:hiszi, liogv az olasz terv szerint haj tóttá végre a gyilkosságot. így p®-dig a sorsa a halál. A rendörs%>,* oak nehezen India ái telina(lanVr* tenni a gyilkost.

•Fényes ebéd. Carey az »eéitrusa»--. elnöke Sehwabnak a tiszteletére- ebedet adott Pittsburgban, a melye:«: egy teríték 100 dollárba k< /iilr, Nar - kik nem árt meg a hús árának a feli "emelése sem. Némelyikünknek a:, : egy teríték ára elég volna három hm napra és még csudálkozunk, hogy :m. szocialista eszmék mind nagyoMítért hódítanak!

KiváiLságos templom. OhiobajK, Careyban van egy r. kath. templom*;., a mely egyenesen a pápaság.alá taic— tozik. A templom 1878-ban alapitta*tott, s a templomnak egy földi java i-: ban gazdag tagja a luxemburgi sze- - kesegyház templomában levő Másít. . kép teljes másolatát adta a templom i nak ajándékképen. Mikor a kép megérkezett,-több, mint ezer főnyin hivő ment eléje a vasúti állomásra aa mig vitték a képet rendeltetési h® Ivére, bár az egész környéken nagy vihar dühöngött, de a processxiőem egy szem eső se esett.

így jutott csodatevő hírbe ez a km > s ma is sokan keresik fel a tempb.mot óvröl-évre, hogy csudát lássa.: nak s betegségükből kigyógyulja* nak. a templom számára a pápa wéa •' tanuk csontját, egy darabot a Kris« tus keresztjéből sa íelfeszitésre ham nált szögek hasonmását küldötte . meg ennek a templomnak. . a ázz: isten kegyelme és segedelme szabadi, dit meg —és nem a csoda eseményeik:. — minden nyomorúságunkból.

Keresztelesek. Clevelandban meg- - kereszteltettek: Nyíri János és nej® Matisz Katalin fia János névre, liü cy Miklós és Szabó Erzsébetiig Lm - jós névre.

Clevelandban Mityó János és Tat-más Anna fia János. Máté László m- Szanyi Erzsébet fia László és La jo<K. ; Czibere János és Komjáthy Júliám na fia Lajos névre kereszteltetteísk meg.

South Chicagóban május 8-án «*-•— szesült a szent keresztségten Bel«* tyák Sámuel és Tóth Juliánná wesfe— pullmani szülök fia: Sámuel.

Trentonban Farkas István és Farkas Julianna fia Imre; WargaE. Jlí - nos és Mészáros Mária leánya: Erzsébet.

Bridgeportban Král Károly és Ajk* derko Borbála leánya Szeréna äa*— Teszteltetett meg. Az ur áldja may;- és növelje fel anyaszentegyháznafe: emez ifjú tagjait.

Estketések. New Brunswickbam«. hó 3-án Gulyás József és Szokodffr Erzsébet, május 10 én pedig Tátik • István és Simon Eszther; tovább*. Vagi Gábor és Krizany Eszther ess küdtek egymásnak örök hűségeit Clevelandban Bori Ferenc s Karcsük. Fransiska; Kis Sándor és Balogh Jhz liánná; Molnár Imre és Körtvélyew