Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

/ 3 ju, íiz akkori szokás szerint a jogaka démiának Eperjesen való elvégzése után Pozsonyba ment, mint egyik tagja az u. n. országgyűlési if jóság­nak. 1835—27-ben azonban már mint helyettes képviselő vesz részt a diéta tanácskozmányaiban. Az 1832-ik or szággyülésen szintén követ volt s ek kor kezdte meg az “Országgyűlési Tudósítások” közlését s ennek foly tatása képen adta az országgyűlés bevégzése után 1836-ban a “Törvény­­hatósági tudositások“ at. Mindkét újságja miatt meggyűlt a hatósággal a baja, a kik hamar észre vették, hogy minő hatalom rejlik az ö éles tollában és lángszavában s 1837 máj. 4—5-ike közötti éj jelen elfogták s három évi börtönre ítélték. E fogsága alatt tanulta meg az an­gol nyelvet s igy ha későbbi életfo­­lyását tekintjük, ez a fogság még hasznára volt. Politikai tekintetből pedig olyan töke volt, a mely későb­bi egyetemes hatalmához és erejéhez az első lépes it szolgáltatta. Fogságából 1840 ben szabadult ki s az első nagyjelentőségű, igazán po­litikai hírlapnak, a “Pesti Hírlap “­­nak szerkesztője lett s mint ilyen köz vetlen hatást gyakorolt főként ve­zércikk jei által az egész magyar köz­véleményre. Vezércikk jei óriási hatást idéztek elő. Azokat az igazságokat, eszmé­ket és gondolatokat, amelyeket ezek ben lerakott, mindenki régtől fogva érezte, de kimondani nem merte vagy nem tudta. A mi Petői! a költészet terén, az Kossuth a politikai élet te rém Azoknak az érzelmeknek a tol­­mácsolója, a melyek a magyar nép lelkét ősidőktől fogva betöltik. Esz­méi ellen nem kisebb ember lep a küzdőtérre, mint Széchenyi a “.Ke­let nefie“ ez. munkájával, a ki azon­ban maga is elismeri, hogy Kossuth “Felelet “ében öt legyőzte. A kormány élénk figyelemmel ki­séri az eseményeket. A mindenható Metternich herceg Széchenyitől kér tanácsot, a ki lakonikusan válaszol, hogy vagy fel kell használni, vagy ártalmatlanná tenni. De Kossuthot se felhasználni, se vértanúvá tenni nem lehetett. Az eszmék forradalma megkezdődött s Kossuth népe javára akarta felhasználni az idők csudála ty alakulását. A kor maga olyan JíiU -tt {/] iciÁZ -ioniit. u- lej Mint a Sión hegye megállnak, Nem ingadoznak.” Ez alatt, a beteg nő csendesen elszen­­derűl. Nemsokára ezután, egy éjjel Andrást édes álmából a harangok rémes kongása verte fel. felöltözött s ki ment az utcara. Az emberek rémesen kiáltozva futottak az utcákon végig. Mindenfelől hallani lehe­tett a rémes kiáltásokat: „Tűz van! Ég a petróleum gyár[” András is futni kezdett. Mire oda érkezett, már az egész épület lángokban állott. A sötét füst gomolyok sűrűén emelkedtek az ég fölé, s a geren­­ííák rémesen recsegtek. E pillanatban egy velőtrázó kiáltás hangzott túl a tömeg ki­áltozásain, a gyáros hangja volt ez. _. Segítség! Emberek, az ég szereimé re, a leányom az égő épületben van. Ment­sék meg az Isten szerelméért! Segítség! E s-ekr. ..’hallattára elsáppad a tömeg de mentésre egy sem vállalkozik. A meg szenesedett gerendák már-már ledőlni ké szülnek, még egy pár perc s a tulajdonol leánya oda vész. szentebb igazságok jutnak kifejezés­re, a törvénykönyvekben. Az egyen­lőség s testvériség eszméi lelkesíte­nek minden szivet s a szabadság szel lőjenek fuvalma életre hívja még a szétszórt csontokat is. Közöny, hidegség, nembánomság ismeretlen fogalmak. Egy volt az ér­zés, egy a gondolat: szabad hazában legyen boldog a magyar! Kossuth Lajos ezekben a napok­ban mutatta meg erejét, lángelméjé­nek nagyságát. Most a harctéren van, majd az or szággyülésen mond lelkesítő, lángra gyújtó szónoklatot. Ö minden min­denekben s mikor 1849 ápr. 14-én ki­mondotta az országgyűlés a Habs burgh áz trón vesztését , hivatalosan is elismerik a nemzet vezérének s a független Magyarország kormányzó­jává választatik. Mint ilyen is óri­ási munkát végez. Érzi, tudja, hogy a felelősség főként ö reá háramlik. Mások eltörpülnek a ö tevékenysége mellett. Tüneményes szorgalma előtt, éjjet napot, egygyé tevő munkálkodása előtt igazán meg kell hajolnunk. Mikor a reaetió ellenünk támad, mikor hét felöl támadja meg az el­lenség a drága magyar haza földjét: katonát gyűjt, a hadviselésre alapot teremt; most lelkesítő iratokat ad ki majd rendeleteket, parancsolatokat küld a sereghez. És ez volt a baj! Mint Magyarország kormányzója is nagyon családiasán jár el. ü maga intézkedik azok tanácsa nélkül, a kik a kormányzatban társai voltak. A hadseregben is vissza hatás támad ellene; miniszterelnöke. Szemere Bertalan egyenesen ellene fordult s kormányzói hatalmát már aug. 11- én Görgeyre kellett átruháznia. Senki sem lehet tökéletes. Kos­suth pályáján is vannak botlások, de ezeket elfedi nagy tetteinek a fé­nye! Nagy ember volt! Életet lehelt nemzetébe s a nemzet él; habár Vilá­gos n ál a zsarnokság győzött is az igazság felett?-tt Minőién napnak meg van a maga éjszakája.... Bármily fényesen ra­gyog is a délponton, az éjszaka sö tétsége elborítja. De bárminő sötét is az éj, a hajnalpir véget vet a sö­hkk«,r a 1 síok*í/ c_ writ •> k'gjíCUC V- o . f_­tart, s pár pere múlva eltűnik az égő ■ leiben. A tömeg csodálkozva néz a ; í; után. Kevés idő múlva füstösen, kormos« l^mícg az ajtóban, karján egy áju ónét fizott. A leány meg volt ments i A gyáros midőn elébe 'vezették l ' megmentő jét, sírva borult annak ny s igy szólt: — Fiam András! Meg tudsz-e nek egyszer bocsátani? •_ Uram, szólt András — kötelessí i-. embertársainknak megbocsátani, ner szer, hanem hetvenhétszer is! Egy szép napon, nemsokára ez örömtől sugárzó arccal lépett be kis bájába, s feleségének boldogan moi >■ el András, hogy az újonnan épülő pe um finomító gyárban a munkások lett, Irma pedig örömkönyeket sirvs szólt: — Igazad volt András. Az Ister senkit sem hagyott el. I -teKbeT* Kossuth Lajos napja is beborult. A zsarnokság, a mely szövetséges társul nyerte meg az orosz hatalmat, a magyar nemzet hősi küzdelmét vér be fojtotta. Üldözötté vált a magyar saját honában s azoknak, kik lerak­ták az újkori Magyarország boldo­gulásának alapköveit: búcsút kel­lett venniök az imádott hazától és megkezdeni a vándorutat, a számű­zetés könytöl keserű kenyerének az evését. A fényes porta fogadta vendégsze retetébea menekülő kormányzót. rökország adott védelmet Köss!#' - nak is, mint egykor Rákoczy Fefic nek. 1851 szeptemberben azonban Angliába, majd ugyanazon év végén az Egyesült Államokba jött át. Útja valóságos diadalát volt. Idegen föld szülöttjét még nem fogadta olyan lel kesedés e hatalmas állam területén, mint Kossuth Lajost. A nemzet ven­dége volt ö. De az általa képviselt eszmének, a szabad, független Ma­gyarország gondolatának segéd ke­zet e szabadságszeretö nép sem ad­hatott. Utálatos dolog is a politikai Szi­vét, lelkét átadja e nép Kossuth La­josnak, testvér gyanánt üdvözli, ki messze földről tér meg az ősi házba, de a politika a cselekvést megakadá­lyozza. Bár mennyire csalódott is Kossuth a nagy népek remélt támogatásában, el nem csüggedett, s a szomorúan meglátogatott Magyarország, hol a szabadság napja után a zsarnokság tele fagyasztotta el minden eszmé­nek és szabad gondolatnak a bimba­ját; hol a költő ilyen leverten éne­kel: "Neked két hazát adott végzeted. Nekünk csak egy volt, az is elveszett. Reá függesztette szemeit s, benne helyezte reménységét. De az idő az ö eszméinek teljes megvalósítására nem érkezett el. Az ország bele unt a várakozásba s a ve zérférliak a jelen kor követelménye­it tartották szemeik előtt s Hunga- Ma megbékiilt Ausztriával. Kossuth Lajos ezt a kibékülést so­ha se hely esel te. Iratai V. kötetének 229—31 lapja­in emlékezik meg erről: “Nem a Habsburg-hoznak, —úgymond —ha­nem az osztrák császári és magyar ki lyi méltóság egy személybe kumu­­úójának vagyok ellensége; ennek en is bár tehetetlen, de megtörhet­­~ de haj thatatlan ellensége vagyok aradok halálomig.“ Ilii maradt magához. A szám­­' is keserű kenyerét ette inkább, feladta volna elvét, mint hogy lgassa meggyőződését, shéz fáradságos munkával ke­­élete alkonyán a mindennapi •eret inkább, mert nehéz fárad­­s munkával tartotta fenn ma- Iratait rendezte sajtó alá. A emi munka pedig, főként olyan an, mint a mikor ö dolgozott, z, fárasztó foglalkozás. 1 í igy fenntartotta eszméit iratai - drága örökséget hagyott a ma­nép számára! a nagy munkája igazolja, hogy bízott talentumok nála egész sí iáig megmaradtak. Szavának bü, . ájos csengése; elméjének erőssé szép tiszta magyar nyelvezet s emények-élénk megbirálása és s csoportosítása jellemzik Irata­­melyek fontos adatokat tartat­tak az újabb kori Magyarország történetében s teljes világításban tüntetik fel azt a mozgalmat, a mely a magyar emigrációban a magyar ha za szabaddá tételéért folyt le! A szent öreg végre is kifáradott. Egyedül maradt. Nem voltak mellet te hűséges kísérő társai. De azért a torinói ház jósdák szentségével birt a magyar közélet számtalan kiváló alakja előtt s ö maga is egészen addig mig a halálos betegség ágyba nem szögezte, a leggondosabb figyelem­mel kisérte az ország eseményeit, az események alakulását. De végre kiesett kezéből a toll, aj­kán megfagyott a szó. Kiszenvedett. Holttestét Budapestre vitték, ott te­mettük e± mélységes könyhullatások között öt, ki halálában is tanubizony sága volt amaz isteni gondviselés­nek. a mely Magyarország történel­mének minden lapjáról felénk su­gárzik. Legyen emléke áldott! Egyházi és egyleti élet. Olvasóinknak boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk. A kettős tüzes nyelvek alakjában leszállóit szent­lélek lelkesítse a jóra akaratukat, vigasztalja a bánatban mindazokat, a Ilik keserűséget látnak s csapáso­kat szenvednek. —Pünkösdben összes magyar ref. templomainkban úri szentvacsora osztással egybekötött isteni tisztele­tek fognak tartatni. Keressék fel ol­vasóink templomaikat s hallják meg az igét, a mely vigasztal és remény­séget ad. —A jolmstovvni lelkészi állásra az egyházközség egyhangúing Szent­­miklóssy József urat választotta meg s Toledoban pedig Bertók Gábor gondnok ur junius elején haza men­­vén, a jelöltek közül ö fogja kihozni azt, a kit alkalmasnak Ítél. — Uj mis siói pontolc. Alphán ős Pliilipsburgban lakó hittestvéreink körében e hó 4-én tartott első ízben isteni tiszteleteket a trentoni ref. lel kész. Jól esett látni, hogy a magyar ság valláskülönbség nélkül milyen szép számmal jelent meg, egy szív­vel s szájjal énekeltek, buzgólkodtak a lelkiekben. Hiszszük, hogy más al kálómmal még ennyien fognak meg­jelenni. Az ur asztalánál is 40-nél többen jelentek meg, hogy áldozza nak tiszta szívvel, gyermeki hálás érzelmekkel a kegyelmes szabaditó­nak. Délutáni isteni tisztelet végeztével Nagy Károly testvérünk lakásán 18 taggal megalakult az Am. Ref. Egyesületnek egy uj osztálya. Alá-, pitók: Nagy Károly és neje, Nagy Sándor, Nagy József, Bállá György, Hege József, Jakab Mihály, Domo­kos Imre, Sári József és neje, Bolla Ferenc és neje, Varjú József né, Szat mari Kovács Sándor, Hajmási Ká­roly, Horváth Mihály és Mészáros Mihály. Elnök: Nagy Sándor, alel­nöki Jakab Mihály, jegyző: Nagy Károly, pénztárnok: Bolla Ferenc, ellenőr: Bolla György. Szép és sokat igérö kezdet! Isten áldása és megsegítő kegyelme legyen eme tagtársak munkáján! Fair 'Pi'en/onban. Trentoni magy­­ref. egyházunk e hó 7-én tartotta fairjének harmadik estvéjét. Mint tudósi lónk értesít a fair az egyház javára nehány buzgó egyháztag és

Next

/
Thumbnails
Contents