Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-08 / 19. szám
Bridgeport, U 19. szám. HI. évfolyam. Kuthy *08 East usti st Miljua u' un .HJL^EKXIECÄ.I 3^-Z^Orir-Z^TZ(Kungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM! Az előfizetési pénzek, cím változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cimére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn. Egymásnak terhet hordozzátok! jelen minden csötöitölsön-Elöfi-zetési ár eg^y énrre: ■S.m.eríilcá/ba. 3=2. IbvdZa,grya,rországra, $2.50. Az Amerikai Magyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday hy the Mimi Sentinel Pulii Um.." Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Áldozó csütörtöki elmélkedés. A mi Urunk Jézus Krisztus a feltámadás utáni 40-ik napon mennybe ment. A mondott nap reggelén Jézus 11 tanítványával Jeruzsálemből kiment az Olajfák hegyére. Mig ide értek, sok mindenféléről beszélt elittök. Végszavai ezek valának: “íme, én ti veletek vagyok minden napon e világ végezetéig, azután fölemelte kezeit és megáldá őket s szemök láttára fölemelkedvén egy fényes felhő körülfogta és elszakasztá az ö szeme ik elöl. így valósult meg a zsoltáriró jóslata: “Ti kapuk, emeljétek fel a ti fejeteket és emelkedjetek fel ti örökké való ajtók, hogy menjen bő a dicsőségnek királya, a seregeknek Ura! Ez által készité ö el a mi számunkra az utat, hogy mi hozzá juthassunk. Ezt a lajtorját s ennek fokait mi ugyan nem láthatjuk, de biztosan tudjuk, hogy létezik. S hogyan juthatnak a tagok a főhöz? Isten a természet törvényeiméi fogva úgy rendelte, hogy mielőtt valaki akárhová fölmehetne, először .alá kellett szállni: alól kell kezdeni. Legyen hát az ember alázatos, ha magas állásra akar jutni. Egy hires egyházi atya, Ágoston, arra a Kérdésre, mi a mennyországhoz vezető lépcső?, azt felelte, hogy ilyen három Van: az alázatosság, ismét az alázatosság és ismét az alázatosság. Egy másik egyházi atya pedig azt irta, hogy az első tök az emberi szí v ben van, a másik Krisztusban, a har «ladik a dicsőségben. Ha tudsz szakítani a test kívánságaival, bár látszólag megalázkodtál, •ez rád nézve győzelem. Emelkedj bajaid felé! Ne töprengj felettébb bajaid, fájdalmaid, életzavaraid felett. Egy kis bajt nen, győznél-e meg? Hogy szégyenitene ez meg? Ha szivedetbánat járja, Szemedben keserűség árja. Oh tekints égi atyádra! S minden könnyűvel és jajjal, Könnyebbül szived egy egy bajjal. S ha talán az aggaszt felettébb, hogy bűnösök vagyunk, rajta légy, hogy azok közé számláltass, a kik uralkodnak bűneik felett s nem a:zok alatt görnyedeznek. Némelyik embernek már a házában van a bűn, a másiknál még csak a kapu előtt leskelödik. A fölemelkedésnek jele az, ha vala ki magát le tudja győzni kívánságaiban. Ne legyen jelszavad: “én, én és én“; ne beszélj mindig magadról, ne légy önző. El ne feledd, hogy te magad is olyan mértékben boldogulsz, a mily mértékben gyakorlód a jóságot, szívességet és szeretetet felebarátaid irányában. Szállj le, hogy emelkedni tudj! Ezt elérheted még azzal is, ha tudsz s akarsz az élet célja felöl gondol kozni. Ne legyen a léleknek olyan gondo lata, a szívnek olyan érzelme, mit nyíltan ki nem mondhatsz.: Éhez tartsd magad akkor is, ha imádkozol. Mint, a gyermek akármely kívánságával atyjához járulhat, úgy mi is kérhetünk Istentől, a mi mennyei atyánktól minden leiekből, szívből fakadt jó dolgot. Ez lesz a mi felemelkedésünk. Jutalmunk e földi életben a léleknek nyugalma, békesség; a síron túl Megváltónkért örök idvesség. Virág István. A clevelandi Kossuth szobor érdekében. Szeretett honfitársaim! ' Nagy volt az én Örömem és az én szivemnek a gyönyörűsége, midőn hallottam felvetni azon eszmét, hogy halhatatlan emlékű nagy hazánkfia, Kossuth Lajosnak születése századik évfordulója alkalmából Cleveland vá rosában, az American Hotel falába egy márvány emléktábla, tetessék an nak az emlékezetére, hogy ezelőtt ötven évvel ezen hotel erkélyéről hallatta az elnyomott és rabságban siny lödö magyar nemzet érdekében gyújtó szavait. De még nagyobb lett az én örömem és szivemnek gyönyörűsége, midőn arról értesültem, hogy a lelkes mozgalom oda terelődött, hogy Kossuth atyánk nem emléktáblát, hanem ércszobrot érdemel honfitársai:ól. Az esz me meleg pártolásra talált. Cleveland hazafias érzelmű magyar egyletei egymással kezet fogva szövetséggé alakultak a fenséges és magasztos eszme megvalósítása céljából. És miért volt örömem? Azért-e, hogy egygyel több lesz a szobor, a mely Kossuth Lajos emlékezetét a feledéstől megőrzi? Hogy egy pehelynyivel erősebb lett a szárny, a mely nevét az örökkévalóság fenséges magasságában odább viszi? Nem! Kossuth neve és a halhatatlanság iker rózsák, a melyeknek hervadása nincsen. Nagyobb örömem a miatt, mert ez a hazafias mozgalom meggyőzött afelöl, hogy ez idegenbe szakadt magyarság testben lélekben itt is magyar, kegyelettel őrzi itt is elhunyt dicső nagyjainak emlékét, hogy magasztos szent célokért e sivár, anya gias világban is lelkesül és áldozatra kész, hogy nemcsak szóval, hanem tettel is kész megmutatni, hogy él szivében a dicső ősök iránti hála és kegyelet. Igen, ezt akarja most meg mutatni Cleveland város magyarsága a magyar hazának, a magyar nemzetnek, ez idegen földnek és nemzetnek, midőn Kossuth Lajosnak, a leg nagyobb magyarnak emlékszobrot emel. Sokszor elgondolkozom azon, hogy nincs a magyar nemzet összeségének egy lelke, mely (milliók erejét, vágyát, tüzét egymagában egyesíti? Lelke, a mely szabadon szárnyal végig a hazán, meg-meg pihenve a hármas bércnek ormain, vagy délibáb gyanánt reszketve az Alföld rónaságán? Lelke, a mely nagy időközökben reá száll egy emberi szívre, melynek dobogása akkor a szabadság hymnusa leszen és fenséges zenéje megremegteti nemzetét, sokszor az egész világot. Árpád a honalapító, Mátyás az i gazságos, II. Rákóczy Eerenc a szám űzött kebelében a magyarságnak ily lelke lángolt. Ez a lélek hevült, izzott, forrott Kossuthban is! Talán ellenértékűi, ajándékul adta öt a magyarok Istene, mind ama küzdelmek, szenvedések, hulló vércseppekért, miket nem zete honáért, alkotmányáért, ra szabadságért annyi emberöltőn át vívott elviselt, szivárogtatott! Az ö neve a szabadság eszménye; az ö neve és a szabadságharc, azö neve és az alkot inányos Magyarország, elválhatatlanul egy. De nemcsak a múltat ragyogja be, neve a jövendőnek'is hajnalcsillaga. Hitünk, reményünk, feltámadásunk! Yele szemben a magyar nemzetnek kötelessége a hála! A hála!? M^dön ezt a szót leirom, elborul bensőm, mint a tengerszem tükre, fátyolt borítván reá az átrohanó fellegnek árnya. Én nemzetem, te a hálátlanságnak kiválasztott nemzete! Mit tettél te eddig Kossuth Lajosért? Azt az egyet, hogy porait az idegenből haza vitted. Azt is csak azért, mert a fájdalom pillanatában kiszorult könyek lemosták arcodról a festéket, azt is csak azért, mert a szenvedés perceiben megfeledkeztél a szolgai alázatosságról, mely arra visz hogy idegen érdekek kedvéért megtagad őseidnek erényét, vértanúid, nagyjaid emlékezetét. Azt is csak azért, mert féltél, hogy a vérrel ázott magyar föld megremeg alattad, ha vissza nem adod ne ki a hamvakat, melyek az ö porából vétettek. Vájjon kitörölted-e már törvénykönyvedből a szégyen szakaszt, mely hontalanná tette öt, beirtad-e erős kézzel emlékezetét? Halálának évfordulóján országgyűlésed, kormányod tagjai leteszik-e sírjára koszorúidat hálát rebegö szózattal? Leborulnak e nagyságod előtt, viszonzásául ama hatalmas jelenetnek, midőn ö borult le a szavaitól lángra gyújtott nemzet nagyságayelőtt? Az ország szivében, a fővárosban emeltél-e már neki emléket, hatalmasat, hozzá méltót.? Ugy-e, nem?! Egyiket sem tetted és nem is fo - god megtenni nagy időkön át, hogy el ne veszítsed a hatalmasoknak kegyét, jóakaratu vállveregetését, édes mosolyát! Én nemzetem, mily nagy a te sülyedésed! Mennyi a te mulasztásod! Ezért van az én szivemnek gyönyörűsége, látván, hogy a magyar nemzetnek a tengeren túlra szakadt egy kis töredéke, az amerikai kis Magyarország, Cleveland város lelkes magyarsága szobrot fog állítani, (még pedig szept. hónapban) Kossuth Lajosnak. A mozgalom Clevelandból indult ki, s a szobor is Clevelandban fog állam; de mivel jelenleg Amerikában még Kossuth szobor nincsen, ezt úgy tekinthetjük, mint az amerikai öszszes magyarság szobrát s hogy csakugyan annak lehessen nevezni, a szoborbizottság alkalmat adott arra, hogy az amerikai magyarság hozzá járulhasson, küldvén minden amerikai magyar egylet számára gyűjtőivet. Sajnos és szomorú jelenség hogy valamint mindennek, a mi ne mes és szent, úgy a Kossuth-szobo mozgalomnak is van ellenzője, mé pedig oly részről, honnan a támoga tást joggal el lehetett volna várni. De ilyen magasztos mozgalmat alacsony gyanúsításokkal megállítani nem szabad, nem lehet. Az amerikai magyarság az ö gyermekkorát mái Délte s kezd a gyámság alól kiszabadulni, kezd a maga lábán járni és a maga eszével gondolkozni. Különben is a szobor ügy annyira elöha ladt, hogy semmi helytelen, ferde felfogás vagy szándékos rósz akaraf immár el nem temetheti. Ugyanis a szobor Tóth András debreceni szob rásznál cabel utján ápr. 22-én mef lett rendelve és a szobor öntésénél* fele költsége 3500 korona szintén ca bélén lett elküldve. S mire ezen so rok napvilágot látnak, a szobrás: már munkába is fog, hogy minél e löbb elkészíthesse és elküldhesse a: amerikai magyarságnak, Kossuti apánk szobrát, ezt az ércből készül imádságos könyvet, a melyből a ten gerentuli magyarság nagyja és kies nye egyaránt, honszerelmet és hite olvashat. Azzal végzem, a mivel : gyüjtöiven levő felhívó szózatot vé
