Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-01 / 18. szám

3 letet tartunk d.e. 8—10 óráig, d. u. 3—4 hálaadó isteni tisztelet és köz­gyűlés lesz. Ezen a vidéken most lesz az első magyar isteni tisztelet. Bővebb felvi­lágosítást szívesen ad Nagy Sándor hitbuzgó atyánkfia Alphán, N. J. Virág István, ref. lelkész. A new yorki ref. egyház tagjait tisztelettel értesítem, hogy tdö. Ku­­thy Zoltán lelkészünk a presbyteri­­um megbízásából templomépitési ügyben vidéki körútra ment, miért is a legközelebbi isteni ti ztelet há­rom hét múlva, azaz május 4-én d. u. 4 órakor fog megtartatni. Dóka Zsigmond, íögondnok. Lelkipásztori szeretettel értesítem Monongahela Cityben és annak vi­dékén éiö magyar ref. híveimet ar­ról, hogy b. elhívásuk következté­ben, Monongahela Cityben, a szoká­sos helyen, ez évi május hó 19 ikén pünköst másodnapján d. e. 10 óra­kor kezdödöleg. úri szent vacsora osztással is egybekötött isteni tiszte­letet tartunk. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál Nagy Imre buzgó hittestvé rönk. Konyha Fát, ref. lelkész. Tisztelettel értesítem a Carteret s Porth Readingen lakó ref. hittest­véreinket, hogy május 11-én az az pünköst előtti vasárnap a szokott he lyen reggel 9 órától kezdve űrvacso­ra osztással egybekötött isteni tisz­teletet fogok tartani. Tisztelettel Dbkus Gábor, ev. ref. lelkész. A bridgeporti Kossuth ün­nepély. Bridgeport magyarsága, mint azt lapunkban jeleztük, nagy ünnepre készült. Készült megünnepelni ama férfiúnak emlékezetét, a ki ötven öv­vel ezelőtt itt a szabadság, egyenlő­ség, testvériség hazájában keresett segítséget, támogatást arra, hogy a magyar lerázza rabigáját. Testvér­ként fogadta öt e nemzet s úgy fo­nyám hajlékába. —Hogy visszatérek e a Balkánra? Én édes Istenem! ha tudnék e kér­désre válaszolni! Tudja, édes uram, — mondta nevetve Stone kisasszony — kicsi , kétséges volt ezúttal is a kirándulásom.... Búcsút vettem Stone kisasszony­tól, a ki e szavakkal nyújtotta felém kezét: —Adja az Isten, hogy legközelebb ha találkozunk, ne a rablókról és ne az ón rabságomról beszélgessünk._ Alulírott hálás szívvel ismerem el, és megköszönöm a Pittsburg és vidéki ref. magyar segélyző és egyházi egylet Fair­port Harbor-i osztályának jóságát és sze­­retetét, melylyel engem hét heti betegsé­gem ideje alatt gondozott és segélyezett. Egyúttal ajánlom magyar honfitársaim b. figyelmébe, hogy ha még egylethez nem tartoznak, e derék egylet kebelébe belépni siessenek. Fairport Harbor. O. LADOS JÓZSEF. Hátrálékban van ön a Reformátu­sok Lapjának árával ? Ha igen, úgy szíveskedjék egy levél borítékba a 2 dollár előfizetési dijat betenni s azt szerkeéztönk címére megcímezve ei­­küldeni. gadta, mint a ki messze földről, hosz szu, fáradságos, nehéz ut után tér vissza az ősi házba. Ezt az eseményt akarták ünnepelni de időközien megjött e sorok Ír ójá­nak “a legmagyarabb“ magyar iró nak a munkájából az a kötet is, a melyben a Kossuth Lajos élet és jel­lemrajza is foglaltatik, a gróf Káro­lyi Gábor iratainak Il-ik kötete s e kötetben Eötvös ápril 27-re teszi a Kossuth születése napját s igy a cse kélyebb jelentőségű ünnepélyből egy fényes, minden izében sikerült s a bridgeporti kolóniának végtelen er­kölcsi hasznot hajtó nemzeti ünne­pély fejlődött ki: Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulója em lékének a megünneplése. Ha most az ünnepély után még egy szer átgondolom azokat a fáradságo­kat, a melyeken átment a rendező bizottság s azt az áldozatkészséget, a melyet az amerikai magyarság két leghatalmasabb egylete hajtott vég­re: igaz öröm, szív beli gyönyörűség tölti el egész valómat s meghajtok a bridgeporti magyarság, főként pe­dig a két egylet nagysága előtt. Az ünnepély fénye kihat a messze jövendőkre s a bridgeporti magyar­ság, ha minden szavát a hála szavára változtatja is át: a két egyletnek az ünnepély által elért erkölcsi hasz­not: soha meg nem köszönheti. Hallott-e valaha valaki e büszke arisztokrata városban ilyen beszé­det, a minőt a városi tanácsnak egy előkelő tagja mondott: “Nekem na­gyon tetszenek a magyarok és ha va lamit kérni fognak a városi tanács­tól, kérelmüknek mindig támogató­ja leszek. Bizony soha! Ebből a kis idézetből is kiki meg­értheti, hogy minő erkölcsi hasznot hozott a bridgeporti Kossuth-ünne­­pélv! Valódi áprilisi nap volt. Most a nap fényesn ragyogott, majd felhők boriták az eget. Most a szól fújt, majd lecsöndesült. De istennek hála eső nem esett s igy a külső szin és disz se veszett kárba. A magyar ko­lónia házai zászló diszbe öltöztek. A trikolór mellett ott lebegett a szél­ben a csillagsávos lobogó. Amaz az édes, emez a fogadott haza iránti hű­ségűnket jelképezi. A belső örvendezést fejezte ki a külső s hogy hálánkat kifejezzük a mindenségnek atyja iránt, a két egy let küldöttsége felkereste a két ma­gyar templomot, a hol hivatalos is­teni tiszteletek tartattak. A ref. templomban gyűlt össze először a so­kaság, hol a lelkész alkalmi egyházi beszédet tartott Ezékiel: III: 10—13 felett, azt fejtegetve és bizonyítva, hogy Kossuth Lajost az ur, a népek­nek és nemzeteknek istene prófétá­ul kiddé a magyar néphez s a mi az isteni gondviselésnek nyilvános ta­núbizonysága. A ref. templomból a r. katholikus templomba ment az ün neplö sokaság, hol Csaba György plébános s az pnnepélyt rendező bi­zottságnak az elnöke az édes haza szeretetére buzditá —Kossuth Lajos példája szerint a hallgatóságot. Délután már nagy sokaság hullám zott fel és alá a west-endi magyar negyedben. Volt is látványosság. Itt egy huszár ugráncoltatja a lovát; a­­mott feltűnik a főrendező deli ter­mete. Kócsag forgóját me-g-meg le­begteti a szél s a festői testőr öltözet pompásan simul termetére. Most jönnek a bandák, sorba egymás u­­tán, itt zene szól, amott meg a dobos fiuk pergetik dobjukat s készen álla­nak, hogy a gyermeksereget vezes­sék. Végre megérkezik a polgármester is. Vele jönnek a városi tanács tag­jai, Bridgeport városának legelőke­lőbb polgárai. És megindul a menet Az utcán a népek tengere üdvözli az ünneplő magyarságot s Kossuth La­jos emléke él minden szabadságsze­­retö embernek szivében s itt ott a legelőkelőbb házakon a nemzeti zász ló lengedez. Itt olyanok laknak, kik vagy látták Kossuthot, vagy a kik­nek ősei vele kezet is szorítottak 50 évvel ezelőtt. A színházban kevés ülőhely ma­radt, a mikor a menetelő sokaság be tódult. A színpadon ült a polgármes­ter s a többi meghívott vendégek s a szereplő személyek s az énekkar. A színházi ünnepély múlt szá­munkban közzé tett programmunk szerint folyt le. Csaba György elnöki megnyitójá­ban szépen beszélt a haza szeretetröl; a polgármester (egyszerű munkásem bér) csinos beszédben üdvözölte a vá­ros nevében a bridgeporti magyarsá­got. Megható látvány volt, a mikor a Kossuth és Washington képei meg koszoruztattak s az angol beszéd, a melyet Gaal Gizella mondott el, a je len volt angol vendégekre s hallga­tóságra mély hatást gyakorolt. Dr. Porter angol, Kalassay Sándor ma­gyar emlékbeszéde az alapgondolat­ban teljesen megegyezett s amaz az amerikai, ez a magyar közönség előtt fejtegette: ki volt Kossuth Lajos. Buechler Miksa záró beszédje is tel­jesen sikerült volt. Az énekkar, ama körülménynél fogva, hogy a zene nyelve egyetemes, az összes jelenvol­takra mély hatást gyakorolt éneké­vel, s mi, a kik már többször hallot­tuk ezt a derék énekkart énekelni, azt mondjuk, hogy felülmúlta a leg­­vórmesebb reményeket mostani sze­replésével, főként Mehul nehéz da rabjának pontos előadásával. Felje­gyezzük a történeti hűség kedvéért, hogy az amerikai hymnust angol nyelven énekelte az énekkar a ka­pott tapsok jutalmául. A zenei szá­mokat Borsodi zenekara játszotta jól összeállított bandájával s az ameri­kaiakat teljesen meghódította. A menet szép rendben jött le a Cigiár Hallba, hol fényes közva­csora volt. Itt legelőször Csaba Gy. mondott beszédet üdvözölve az egész sokaságot. Utánna angol nyelven Buechler Miksa köszöntötte fel a pol gármestert, s a hivatalos vendége­ket: majd több angol beszéd után Ka lassay Sándor fogott poharat s Kos­suth Ferencet, s a függetlenségi pár­tot élteié, a melynek tagjai a szent öreg örökségének a birtokosai. Sza­vainak hatása alatt cabelen üdvözöl­ték Kossuth Ferencet. Majd a beér kezett üdvözlő táviratokat olvasta fel a bizottság jegyzője. Táviratokat küldtek: Magyar Hírmondó, Magya­rok Vasárnapja; a milleniumi bá­nyász egylet Bishop-i osztálya, a pittsburgi Lorántffy Zsuzsánna női egylet, a Pittsburg s vidéki ref. be­­tegsególyzö és egyházi egylet, az el­­gini, Ills, magyarság, a clevelandi I. Hunyady László egylet, a cleve­landi Kossuth szobor bizottság; a II. Szent László egylet Cleveland­ból; Fecsó Imre; a clevelandi ref. női egylet; duquesnei szent István egy­let; a braddocki magyar b. s. egylet. A rendező bizottsághoz érkezett le­velek az idő rövidsége miatt a bízott sági gyűléseken olvastattak fel. Vé­gül Csaba György köszönte meg az egyleteknek a szép ünnepély rende­zését s üdvözölte a vidéki egyleteket a New Eavenböl, South Norwalk­­ból, New Yorkból, Derbyböl össze­­sereglett hon (Kársakat. Az énekkar itt is énekelt egyes dalokat, gyö­nyörködtetve a hallgatóságot s majd miután maga a polgármester akarta látni a magyar táncot, táncra per­dült a fiatalság s jókedvűen végezte a fényes ünnepélyt. Nem fejezhetjük be mi sem máské pen tudósításunkat, mint a legiga­­zabb, legöszintébb örömérzet között. Hiszem, hogy a tegnapi nap bizony­ságot tett arról, hogy a magyar nép az idegenben is tud ja szeretni a ha­zát és,megbecsüli nagyjai emlékét. Ez pedig zálog arra nézve, hogy mi­énk a jövő. Úgy legyen! Reporter. Amerikai hírek. Helyre igazítás. Múlt számunk­ban egy nagy tévedés csúszott be, a melyre bennünket most Cleveland­­ból figyelmeztetnek. Ez a tévedés ab­ban áll, hogy “a goromba testvérek” cimü cikk nem a “Magyarok Vasár­napjában,” hanem a “Magyarok Csillagában” jelent meg s igy a “Magyarok Vasárnapjától” s annak szerkesztőjétől mint az férfiakhoz illik, ime ezen a helyen kérünk bo­csánatot, a hol a sértést elkövettük. A cikk lényegében Kovács Kálmán urnák, a “Magyarok Csillaga” szer­kesztőjének szól s eltekintve helyi vonatkozásait, a kérdésben forgó tárgyra nézve a cikk végén adott válaszunkat ö vele szemben is fenn­tartjuk. Ez az eredmény, ha csak egyes ollózott részek után dolgozik az ember. Vájjon megterhelné-e na­gyon az egyes szerkesztőket, ha lap­jaikat kicserélnék ?! Mi a mai nap­tól fogva minden lapnak megküld­jük cserepéldányunkat. Goromba támadás Roosevelt ellen. B. J. Keiley, a savanna! kerület püs pöke gorombán támadta meg az E- gyesült Államok elnökét, s többek között azt mondja: “Hogy Roose­­veltnek arra, hogy világhírű legyen, csak az ad jog címet, hogy jó vadász s hogy megkegyelmezett egy ember­nek, a ki embert ölt.” Talán többet is tett Roosevelt ? Úgy látszik, más dolgok nem tetszenek ennek a fö­­pásztornak. Csoda a templomban. Még Ameri­kában is történnek csudák. Legalább némelyek ezt állítják. Mint bennün­ket most Trentonból értesítenek, egyik r. katholikus templom falán, a mely ma a “Sacred Heart”-nak neveztetik, a templom régi védszent­­jének, Szt. Jánosnak a képe jelent meg, hogy bizonyságot tegyen azok mellett, a kik a régi név mellett akartak maradni. Bizonyára emberi kéz csinálta azt a rajzott és pedig azok közül, a kiknek ez érdekében állott. Hagy viharok. Az ország közép és déli részéből nagy viharokat jelen­tenek. McKeesport környékén olyan szélvihar volt, hogy a vasúti teher

Next

/
Thumbnails
Contents