Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-14 / 11. szám
II. Évfolyam. Cleveland, 0. és Pittsburg, Pa,, 1901. március 14. 11. szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-Ameriean Reformed Sentinel. Felelős szerkesztő: CSUTOROS ELEK, clevelandi ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közlemény az ó címére: 1942 E. Madison Ave., Cleveland, 0. küldendő. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre: Amerikába $2.00. Magyarország $2.50. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyház céljára fordittatik.---------Kiadó és társszerkesztóK O IST YT H A. PÄL, O* pittslmrgl ref. lelkész. Előfizetési és hirdetési pénzek és mindennemű jelentések az ó címére: Bates St. Ref. Church, Pittsburg, Pa. .küldendők. Editor: —Rev. ALEXIS CSUTOROS, Pastor— of the Hungarian Ref. Church, 1942 E. Madison Ave., Cleveland, 0.-----PUBLISHED EVERY THURSDAY-----by the „Hungarian-Ameriean Reformed Sentinel Publishing Co.“ 1942 E. MADISON AVE., CLEVELAND, 0. Associate editor:-Rev. PAUL KONYHA, Pastorof the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. Entered at the Post Office at Cleveland, O. as second ^class mail matter. Március 15-ike. Hazafias lelkesedéssel, édes emlékezettel gondol még a tengerentúli messzeségben is, minden hazáját szerető ma gyár ember az 1848-ik év március 15-ikére, mely fordulópontot képez a magyar történelemben. Ünnepnappá avatta ezt önkénytelenül a magyar közvélemény s országszerte megülik már, mint emlékezetnek napját, hogy belőle lelkesedést, kitartást merítsenek a jövendőre nézve. Ma már egyre fogy azoknak száma, kik e nagy nap eseményeinek szemtanúi voltak. Uj nemzedék állott a régi helyére; de a mely tud lelkesedni e napon, mert érezi, hogy az uj Magyarország ezzel a nappal kezdődik, mint a melyen a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméje kimondva, megvalósítva lett. Annyi nemes léleknek sok esztendei fáradozása, küzdelme s reménye érte el célját s szabaddá lett Magyarország, népe pedig egyenlővé s egymással testvérré. Magyarország tehát mindenek előtt szabaddá lett 1848 március 15-én. Nem Bécsből kormányozták többé, hanem fel állíttatott az első független magyar ministerium, mely a nemzet fiaiból való, véréből való vér s minden törekvésével oda igyekezett, hogy nagygyá tegye a hazát, népét pedig boldoggá. Behozatott a szabad sajtó is, hogy gondolatait mindenki szabadon közölhesse. Azelőtt minden könyv s minden irat bírálaton, úgynevezett cenzúrán ment keresztül, s ha a legkisebb észrevételt lehetett ellene tenni bármi tekintetben, megtiltották a kinyomatást. 1848 óta szabad sajtó van, szabadon gondolkozhatik mindenki, a mi nem kis tényező az ország felvirágzásában. Ki lett mondva a testvériség is. A régi szomorú viszonyok megszüntettelek. A jobbágyság, mely mint sorvasztó betegség megbénította a nemzet haladását, eltöröltetett s a gazdag a szegénynyel, a nemesi kiváltságokkal s jogokkal biró az elnyomott jobbágygyal egygyé lett a testvériség megszentelt érzésében. Megszűnt a robot, mely csak másnak dolgozott, meg a dézsma, mely mindenből részt adott. Mindenki szabadon rendelkező ura lett önmagának és sajátjának. A nemzet testvére egymásnak,'kik között nem volt többé különbség téve a jogokban és terhek viselésében. • Az egyenlőség is testet öltött e nagy napon. A kiváltságok megszűntek s a törvény előtt többé nem volt különbség a haza polgárai között. íme ezeket hozta meg az 1848 március lo-ike, mely mint fényes nap ragyogni fog minden igaz magyar előtt. Ragyogását azonban egy időre elhomályosította ama nehéz küzdelem, a melyet a nemzetnek kivívott jogaiért kellett megvívni, a melyben hét nemzetség ellen harcolt oly nagy kitartással s a magyar honvédnek neve, vitézsége örökre beiródott a történelem könyvébe. Csodákat miveit a magyar haza szeretet, lelkesedése határt nem ismert s öreg és ifjú, gazdag és szegény, ment a harcmezejére, mert hazáját veszedelemben látta. Azonban utoljára is engedni kellett a túlnyomó ellenségnek s Világosnál megtörtént a gyászos emlékezetű fegyver letétel, melynek folytatása az aradi gyásznap lön, a 13 vértanúnak kivégeztetése s a haza hü fiainak idegen földre való bujdosása.