Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-07 / 10. szám
4 eretnekségnek nevezett protestántismust kiirtsák s az egész világ felett uralkodhassanak. A jezsuita ellenes törekvések, a jezsuita rend eltörlésére, vonatkozó intézkedések, nem uj dolgok. A Jezsuita rend 300 éves fennállása óta minden században találkozunk ilyen jelenségekkel, már 1762 után mindjárt minden államban üldözni kezdték őket. Először Portugáliában léptek fel a Jezsuiták ellen. 1759-ben öszes birtokukat lefoglalta az állam hatalom, iskoláikat bezárták s szeptember ßän kiadott rendelet értelmében utasítva lettek, hogy az országot haladéktalanul hagyják el. E rendelet következtében a rend tagjainak legnagyobb része kíméletlenül hajóra hurcoltatott és a pápai állam partjaira szállíttatott a visszamaradtakat bebörtönözték. Franciaországból már 1594-ben kiüzetteka IV. Henrik ellen intézett merénylet következtében. Bár 1603-ban újra megnyilt előttük Franciaország, I759ben az országgyűlés a francia katholikus püspöki kar tiltakozása dacára is a Jézsu- ita rendelt, „mint tanúiban istentelent, működésben az államra és egyházra kárhozatost“ — 1762. aug. 6án eltörölt- nek nyilvánította. Spanyolország III. Károly i7Ő7ben egy éjjel 5000-et letartóztatott s kíméletlenül hajókba tömetve Civita Vechiá- ba szállíttatott sa pápának s miatti szemrehányásaira azt válaszolta, hogy a rend fontos okokból eltöröltetett. •Ugyanezen évben hasonló erőszakkal űzettek kiNápoly- ból, melynek királya IV. Ferdinánd kijelentette, hogy ezért egyedül Istennek tartozik felelősséggel. , Mária Terézia magyar királynő is, kinél a pápa támogatást keresett, kijelenté, hogy ily “.politikai természetű ügyben mitsem tehet az apostoli szent szék javára. A sötétségben úgy látszott, mintha egyre közelebb nyomulna győzelmes lihegéssel a szürke kőkolosszus, vörös fényű szemei még inkább villogtak a sötétségen át. .. . Megrázkódtam. Az orkán tombolása fenséges nyitványt rögtönzött a borulatban. A ránk szakadó eső megdöbbentő, félelmes nyitányát, mely valami égi rokonságot mutat az emberi szenvedélyekhez. A félkarú óriás hangosan káromkodott. A kis lány ijedt sikolylyal szökött talpra s átkarolta, minden erejével szoritva az ember lábait. A szakadó viz keményen paskolta merev, halvány arcát. Kétségbeesetten nézett föl. A levegő minden pillanatban megrezdült, a villámok fénye fel-felgyujtóttá a sötétséget. Az Istenke megharagszik ránk, ha mindig káromkodsz apám — sirt a kis lány szava. A félkarú nem hallhatta a gyermek szavát. Széles melle zihált, amint farkasszemet nézett a gyár ablakaival. A pajtásaid várnak. ... apám gyere!... . Sikongott a kétségbeeset gyermekszó . A nagy ember egy lépést tett a gyár felé. Talán megérezte a lábaira nehezedő terhet, hirtelen leejtette öklét.1 — Álla mellére esett s hörögve szorította magához a lánykát. Idegesen mozgatva csonka vállroncsát, még habozott Sőt mi több XIV. Kelemen pápa 1773 jul. 2ién aláirt “Dominus ac Redemptor noster“ kezdetű brévéjével az egész társaságot feloszlatta, a nélkül, hogy vizsgálatot is rendelt vohia (XIV. Kelemen pápa pedig bizonyára nem volt sem szabadkömives, sem eretnek). íme ez volt sorsa keletkezésétől fogva az úgy nevezett Jezsuita Rendnek, hol el lett törölve hol szívós természetüknél fogva újra belopózkodtak vagy be bocsáttatást nyerték, újólag egyik másik állam területére s ma már minden müveit államban működnek. — Iskoláikban az ifjak sokoldalú ki képeztetést szerezhetnek, de a haza és emberszeretet kifejtése az nincs felvéve tan tervükbe. S hogy most ismét rósz idők járnak reájuk épen a leg- katholikusabb álamokban, annak oka az ő túlkapásuk. A haladó korral terjed a felvilágosodság, s kezdik a gyámság nyomasztó megbénító láncait lerázni nyakukról az egyes Jezsuita uralom alatt nyögő nemzetek. S hogy őket megrend- szabályozzak sőt helyei helyei üldözni kezdik őket, nem az ő va gyonukra való áhitozás az oka, hanem az a hatalom és erő, mely ezen vagyonban rejlik, melylyel az állam rend felforgatására, ,a nép elnyomására az álíam gépezet kerekeinek megbénítására törekesznek, s ezen törekvésekkel szemben a felekezeti békét,interkonfessiónális jogrendet s a kulturális haladást csak úgy lehet biztosítani, ha a legerősebb fegyvert melyet önző célokra használnak fel kicsavarják kártékony kezeikből. Ha az idők folyamán kapott leckéből nem tudnak s nem akarni.k okulni, a bekövetkezett eredményt ne szabadkőműveseknek, s nem a békességet s ember szeretetet s felvilágosodást hirdető terjesztő protestántismusnak, hanem maguknak tulajdonítsák a szent atyák. egy percig. Kétségbeesett, vad tekintetéből látszott micsoda gyönyörűséggel nézné a felcsapó lángokat, ha egyszerre tüzet fognak az ég villámaitól a nagy háztömeg, a hol véres testrésze maradt. Aztán megfordult a város felé. A lucskos sárban nyomon követtem lépéseit. Egy külvárosi pincekorcsmába nyitott be. A lányka lehunyt szemekkel, szégyenkezve fogta le- jebb szoknyácskáját sovány, nedves lábszáraira a küszöbön. A félkarú kigyult tekintettel nézett a füstbe. Rekedt, durva hangon beszélt lenn egy rongyos ember s a bortól nedves asztalt csapkodta öklével. Az éhes munkás nép parlamentje szőtte itt pálinkától fölhevült agygyal a társadalmi forrongás véres'terveit. Valami szilaj tűz lobbanása látszott a félkarú szemeiben, arcán, egész testén a lázitó szavakra: — Levette kalapját tiszteletteljes mozdulattal.... A korcsmaajtó becsapódott utánuk. Halk, hangja vesztett zavaros morajlás hallatszott csak alulról az éjszakába. Mintha messziről valami megáradt, piszkos folyó hömpöly- getné iszapos, szélvert hullámait a gazdag rónaságra. Bite Pál.-----------------------------------------------------------—
