Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-26 / 52. szám

3

tartományt adott neki, ez a mostani uralkodó család feledte a múltat, és Izrael népe ellen fordult.

Hányszor ismétlődik ez a jelenet a mai időkben is!

A ma még ünnepeit hőst holnap legyalázzák, Jézust királyként tisztelik s pár nap múlva keresztre feszítik.

így feledkeztek el Józsefről s arról, hogy ő és népe mily sok jót tett Egyptomban, de vigasztalta a népet a Jehova szózata: “Ne félj, mert veled vagyok én!”

Az uj királyt Izrael ellen ingerelték, hogy ez majd annyira elszaporodik; hogy hatalmasabb lesz, mint ök. Vagy háború esetén az ellenséghez szegődne s letiporják pártfogóikat.

Ép ilyen féleelem fogta el Heró- dest a Jézus születésének hallatára. 0 is kegyetlen eszközhöz nyúlt, hogy ellenlábasát elnyomhassa. Mindkét esetben a földi és mennyei királyság- közti összeütközés volt ez, s mindig ez utóbbi múlja felül messze az előbbit, mert igaz és hatalmasabb, mint a földi erősség.

Izraeln 'k a legnehezebb munkát kellett végezni, hatalmas építkezéseiket ezekkel végeztették. De eny- nyi nyomorúság sem törheté meg.

Az igazat a földre tiporhatják, újra felemelkedik az. Heródes hiúban keresleté halálra Jézust. Mikor Jeruzsálemet feldúlta római hatalom, könyveit felégető, templomait lerombolta: a zsidó nép halottadban is meglicsöült. Avagy a midőn a keresztyének oly sokat üldöztettek, kénytelen volt beismerni a római császár: : “Győztél, názáreti Jézus!”

Még napjainkban is sok megpró báltatásaik vannnak az igazaknak, de Isten vele van az ö népével s veié lesz mindörökké. ,

A megpróbáltatás áldásai. Ama viszontagságok nélkül Izrael nem lett volna Isten népévé. Az volt az élőké.zitö iskola s ebből mint uj nem zet jött ki.

1-ször. Ez megmenté attól, hogy beolvadjon az egyptomi nép közé. Ha ez a nép őket szívesen kgadja, nem lett volna okuk, hogy visszatérjenek Kánaánba. Egyptom fényűzése és gazdag ága Izrael szemeit is elvakította volna s elvonta volna rendeltetésétől.

2- szor. Ez menté meg Izraelt a bál ványimádástól, hogy' el ne hanyagolja atyái vallását. Ha Egyptomban mindvégig kedvelt lett volna l íráéi, elfogadta volna ennek Isteneit a feledte volna a Jehóvát. Ám a kin zatásban hogy fogadta.volna el kin- zói bálvány isteneit?

A szorongattatásban is felkiáltott atyái istenéhez s ö meghallgatta né pét.

3- szor. Ez fejleszté ki benne a nemzeti öntudatot. Izrael fiait összekötötte a közös szenvedés és együttérzés. Bár el volt nyomatva, mégis érezte, hogy független nemzet Izrael s hogy neki hivatása van. Mikor Mózes vezérük lett, már nemzetnek és Isten népének tartá magát Izrael, mert Istent úgy imádták, mint Izrael Istenét.

Bizony mindez nagy áldás: az Ab- rahám istenébe vetett hit fenntartása s a nemzeti szellem kifejlődése. Ezek jutalmazták a népet a sok szo- rongattatásért. Újra beteljesült József jövendölése: “Ti gonoszt gondoltatok, de Isten azt jóra gondolta fordítani.”

Virág István•

Egyházi és egyleti élet.

értesítés.

A Pittsburg s vidéki Magyar Ref. Segélyzö és Egyházi Egylet összes tagjainak.

Kedves testvéreink! Fönt nevezett egyletünk évi számadó és tiszt ujitó közgyűlését, alapszabályaink 53-ik szakasza értelmében, a jövő 1902-ik év Januárius 12-én fogja, a Bates streeti ref. lelkészi hivatal irodájában megtartani. A gyűlés kezdetét veendi, a megnevezett napon és helyen délután 2 órakor. Szíveskedjék ezen közgyűlésünkön, minden osztályunk, melynek legkevesebb 15 rendes tagja van, magát egy-egf megbízó levéllel igazolt delegátus által képviseltetni. Kisebb osztályok szíveskedjenek ügyeiket Írásban beterjeszteni.

Számadások előre beterjesztendök s a közgyűlés idején benyújtottak már nem tárgyalhatok.

Pittsburg, Pa., 1901 dec. 16 án. Konyha Pál, Illés Károly,

elnök. főjegyző.

FAJ YHÁZI h R TEÁITí. FÉK.

KARÁCSONYI ÜNNEPEK. A kará csonyi és újévi ünnepeket amerikai magyar ref. egyházaink kebelében testvéreink nagy buzgósággal ünnepük meg. Hogy minő mérvben nyilatkozik meg a buzgőság, az az alábbi egyházi értesítésekből lesz nyilvánvalóvá.

1) Bridgeportban a következő sorrendben lesznek a karácsonyi és uj évi isteni tiszteletek:

4) Dec. 31. 6 évet bezáró isteni tisztelet.

5) 1902 Jan. 1. uj évi isteni tisztelet.

6) 1902 Jan. 5-én, jelentés az egyház múlt évi állapotáról s az uj egyházi tisztviselők megválasztása és felesketése.

— New Yorkban dec. 29-én, azaz ó esztendő utolsó vasárnapján és ja nuár 1-én, azaz uj év napján délután négy órakor tartatnak ref. isteni tisz teletek az Ave. A-n, a 8-ik és 9-ik utcák közt levő Memorial Chapel nevű angol templomban. Kuthy Zoltán, 208 East 115th st.

Passaicban a newyorki ref. lelkész dec. 29-én, azaz ó esztendő utolsó vasárnapján délelőtt 9 órakor fog tartatni isteni tisztelet.

Pittsburg, Pa.

Dec. 31-én estve fél nyolc órakor hálaadó isteni tisztelet a lefolyt év áldásaiért, Bates streeti ref. templomunkban. 1902 jan. 1-én újévi isteni tisztelet Bates streeti ref. templomunkban.

South Chicago, 111.

Dec. 31-én estve 8 órakor ó évet bezáró hálaadó isteni tisztelet, a mikor is az egyh. évi számadásai, s anyakönyvi adatok fognak rövidesen felolvastatni.

1902 Jan. 1-én d. e. és d. u. uj évet megnyitó ünnepi isteni tiszteletek, és d. u. 3 órakor egyh. közgyűlés a templomban, évi számadások lezárása, gondnok és presbyterek választása céljából.

Trenton, N. J.

Dec. 31, ó évutólsó napján d. u. 3

órakor és estve fél 8 órakor hálaadó isteni tiszteletek.

1902 Jan. 1, Uj év első napján d. e. 10 órakor uj évi ünnepélyes isteni tisztelet, a mikor a múlt évről jelentés olvastatik fel.

—Trentonban dec. 29-én, vasárnap az isteni tiszteletek a lelkész távollétében nem tartatnak meg.

—Lelkipásztori szeretettel értesítem Congo, O. és vidékén lakó ma-* gyár ref. vallásu testvéreimet, hogy az 1901. évi szept. 8-án tartott egyházi küzgyülésünkben hozott határozat s eszközölt meghívás következtében dec. hó 29-én látogatok el hozzá jók.

E napon a congoi ref. templomban délelőtt 10 órakor úri szent vacsoraosztással is egybekötött s délután 2 órakor halaadó isteni tiszteleteket fogunk tartani.

Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálnak az érdeklődő atyafiaknak Almássy K. János és A. Tóth János, congoi lakos, hitbuzgó testvéreink.

Pittsburg, Pa. 1901 dec. hó 6-án szeretettel Konyha Pál, ref. lelkész.

—Springtown, N. J., Philipsburg, N. J., Alpha, N. J. és ezek vidékén élő ref. és ev. testvéreimet lelkipásztori szeretettel értesítem, hogy becses meghívások szerint e hó, dec. 29-én vasárnap d. e. 10 és d. u. 2 órakor e vidéken ez alkalommal először magyar nyelvű isteni tiszteletek fogunk taitaii, a mikor is délelőtt az úri szent vacsora jegyeit is ki fogjuk szolgáltatni a lelki szabadulásért epedö híveknek.

Az isteni tiszteleteket Alphán, az angol iskolában fogjuk tartani. Bővebb felvilágositást szívesen ad Ni' Sándor nr, Alphán lakó buzgó 1 testvérünk.

Virág István, ref. leiké:

Amerikai hírek

A pénzügyminiszter lemondása. Lapunk múlt számában hirt adtunk a postai miniszter lemondásáról, most Gagenek, a pénzügyminiszternek lemondásáról tudatjuk olvasóitt szerető hű feleségét, egy jobb hazába vándorolt, — “hol nem fáj semmi, nem bánt senki.” Soraimat én is azzal végzem, a mivel megboldogult barátom: “Hit, remény és szeretet !” képezze álapját örömeinknek.

Neked pedig kesergő, bus özvegy, habár elkésve is jutnak kezeid közzé e sorok, nagyon — de nagyon is “boldog uj évet kívánok!”—Hason- iag nektek is kedves olvasóim és bájos olvasónöim.

_______________(Vége.)_______________

Lapunk utazó ügynökei Korány András, Illés Mihály és Fürjész Jó- ssef urak, kik fel vannak hatalmazna mindennemű pénzek fe1 vételére. Illés testvérünk Pennsylvaniában és Qhioban, Korány András Chicago miékén, Fürjész József pedig az ország keleti részében működik. Ha itjok egyik másik testvérünkhöz ve- iérli őket: fogadják őket testvéreink szívesen s támogassák nagy és nemes munkálkodásukban, hogy lapunk még nagyobbá s hatalmasabbá lejyen. Lapunk nem magán vállalat. Az amerikai magyar reformátusság közkincsét képezi az. Azért támogassuk s terjesszük lapunkat.

... • -L •

•_. . k >. ,.

M í -'f:';.vW.‘k

mellett egyszerű fekete ruhában egy bójolóan szép, tital leány térdelt.

Halkan zokogott. Érdekes sápadt arcát az öreg asszony takarójával fedte be.

Ekkor a szegény, beteg asszony tekintete az ágy lábánál térdeplő második alakra irányult. Kis ideig oda tekintett, mintha nem tudná, mi az. Ezután hirtelen egy velőt rázó gyenge, rövid kiálltás, sóhaj tört ki kebléből, inkább örömteli könnyebülós, jobbanlét sóhaja vala ez, egy görcs- szerű lélegzés.

“Károly,” sóhajtott ö alig hallha- tólag. A leányt Károlyinak nézte. Még egy utolsó mozgásra volt csak ereje. A leány kezeit az enyhémbe helyezte. Beszélni nem tudott már többé, kezei áliólag sokáig, sokáig voltak kiterjesztve lecsüggesz- tett fejünk felett, mig nem ez is lehanyatlott. Nem mertünk feltekinteni, tudtuk, hogy meg halt.

* *

*

A fiatal bájdus leánya egyetlen gyermeke volt az öreg asszonynak. Fösvénysége vitte az örvény szélére. E “Mammon” tette tönkre, juttatta

odáig az asszonyt, miután zsugoriságból évekkel ezelőtt leányát magától elűzte, ínségbe, nyomorba taszította.

Idegen helyen, könyörületes jó emberek hajlékában neveltetett ez föl az erény és becsületesség utján haladva, mig odahaza anyja ládáját aranynyal, ezüsttel és papírpénzzé1 zsúfolta, tömte tele. Károly uuokafi- vére volt Eliznek, kik egymást ger- lemadárként sokáig kölcsönösen, önzetlenül, igazán szerették. De édes anyja mit sem akart róla szegény fráterről s e viszonyról tudni; bubá- nata és boldogtalan szerelme azAme rikába való kivándorlásra készteté, hol bizonyára meg is halt, legalább eddigelé nem adott hirt, mit sem hallatott magáról.

Egyszer Eliz anyja betegeskedni kezdett. Napról-napra mindinkább rosszabbra fordult betegsége, közeledett halálának napja. És leánya, az erényekben gazdag Eliz távol volt, nem lehetett közelében, egy pénzért fogadott nö foglalá el helyét. Karácsony estélyén ez is ott hagyta afaképnél. “Isten hozzádot” sem mondva távozott el, hogy oda

többé vissza ne térjen. Az öreg asz- szony különben is öntudat nélküli állapotban feküdt, úgy sem vehette őszre szökését. Azonkívül tudta azt jól, hogy ez este kell Eliz kisasz- szonynak is megérkezni, a kinek napokkal ezelőtt az öreg asszony parancsából írni kénytelen volt.

Ezt mind Eliztöl tudtam meg később. Azon éjszaka vele együtt őrködtem anyja halottas ágyánál.

Hiszen ekkor úgy szólván jegyese voltam. Nem tette-e anyja kezeinket egymáséba ? Nem áldott-e meg bennünket? Ez vala utolsó óhaja.

Szivünk önsugallatát követve, mi nem sokára örömest teljesítettük végakaratát, áldása még mindég ve lünk van. “Hit, remény és szeretet” képezi alapját örömeinknek. Bízván a Mindenhatóban, el nem csüggedünk. Kérjük is öt naponta, hogy állandó jó egészségben részesítsen bennünket, velünk és minden becsületes felebarátunkkal egyaránt legyen a megpróbáltatás nagy napján.

* *

*

A jó barát nincs már többé az élők között, itt hagyta ez árnyékvilágot,