Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-19 / 51. szám

4

4

megőrizve az ü jegyzékét, a mely a következő:

Mózes 5 könyve.

Josuah.

Bírák.

Királyok négy könyve.

Krónikák négy könyve.

Dávid zsoltárai.

Salamon példabeszédei, bölcseség.

Prédikátor könyve.

Énekek éneke.

Jób.

Ézsaias.

.Jeremiás, a 12 kis próféta egy könyvben.

Dávid, Ezekiel, Ezsdrás.

Hiányzik tehát e jegyzékből Ne* hemiás és Eszther, a melyek, mint Eiclicorn véli, az Ezsdrás könyvébe vannak foglalva.

Kalasssay Sándor.

(Folyt, köv.)

Vasárnapi iskola.

József halála.

I. Mózes 50 r. 15—26. v. Felosztás: I. A testvérek félelme. (15—18) II. József biztatása. (19—21 v. ) III. József utolsó szavai. (22— 26, v. )

József meghagyta volt testvérei, nek, hogy atyjókat s az egész családot hozzák Egyptomba. így váltotta fel Jákob bánatát az öröm. Izrael háza népe Gosen földére költözött Azonban Jákob halála újra megdöbbentő a bűnös testvéreket, hátha most már József bosszút áll rajtok.

I. A testvérek félelme csak természetes volt, mivel bűnök oly nagy s az alkalom a büntetésre kedvező. Még nem értették meg ama nagy em bér jó szivét, mivel a keleti uralko dók keveset is tudnak a megbocsátásról. Csakis ö, a ki állandó viszonyban volt volt az igaz Istennel, gyakorolhatta ezt.

A testvérek leleményes utón akar ták elhárítani József haragját. Követet küldtek, hogy haldokló aty- jok ezt mondá nekik: megalázva magatokat kérjétek József bocsánatát.

' így tettek ök és József sirásra fakadt s e könnyek voltak jó szivének hírnökei.

Ez meghatotta őket s leborulva előtte, így szóltak: “íme, mi a te szolgáid vagyunk.”

Használhatjuk mi ezt a hasonlatot ami idősebb testvérünk: a Jézus Krisztushoz való viszonyunkra nézve is. Bűneink rettentése csak úgy szűnik meg, ha a Jézus Krisztus elleni vétkezésnek tekintvén, hisz- szük, hogy elég az ö kegyelme, hogy meg is bocsásson nekünk. Nem érdemből, kegyelemből bocsáttatnak meg bűneink. Jézus, valamint József is nem kér mást, mint csak az igaz testvéri megbánást. Ez elvezet a hitvallásra, megalázkodásra s a bünbocsánatért való imádkozásra.

Ez a legerősebb fegyver, hogy az ö isteni szivét megnyerjük. A megbánás nem külsöleges, liánom a szív dolga.

S ezen áldott közösséget ö vele az evangyéliom hozza létre, vagyis amaz övrendetes izenet.

If. József biztatása. József igy felelt: “Ne féljetek, avagy Isten gyanánt vagyok-e én?” E/, nem várt érzékonység volt attól, a ki olyan közel van a trónhoz. Pedig a régi

uralkodók elvárták, hogy népeik imádják őket. József nyilatkozata mutatja, hogy neki inas istene, van, mint a körülöttük levő népeknek. Megértette a Jehova szavát: “Enyém abosszuállás és én megfizetek.” Hagyta, liygy testvérei bűneikért Istent öl bűn 11 öd jenek.

Minket is kötelez ez a példa, hogy egyedül helyes ut: megbocsátani s nem avatkozni isten jogaiba. A megbocsátás isteni, a bosszuállás ember tulajdonság mi bennünk.

József azután megmagyarázd nzö élete eseményeit. “Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy, a mint ma, hogy sok nép életét megtartsa.”

Tehát még a gonoszságok is javokra fordittatott. Isten vezérli az emberek életét s ha akarja, a rosszból is jót hoz elő. Tapasztalhatjuk ezt a mai időkben is, s nem tudunk eléggé hálát adni Istennek eme kegyelméért.

József utolsó szavai. “Énmeghalok, de Isten bizony nyal meglátogat titeket és felvisz titeket erről a földről arra a földre, melyet esküvel ígért meg Ábrahámnak.”

Veszteség volt rájok az ö halála, de vigasztalás volt az, hogy isten nem hagyja el őket, hanem vezérök lesz. Nem tudta, hogyan vezeti őket isten vissza Kánaánba, nem tudás, de eletelv volt nála a hit isten Ígéreteiben. Mind igazak azok s ámenek. Azt kérte azért végtére, hogy ma jd az ö porrészeit is vigyék el magokkal atyáik földjére.

Virág István.

jüagyar reltnális lemplem Sew Yorkban.

Amerika magyarsága szives rokon szenvvel és meleg érdeklődéssel kiséri azt a mozgalmat, melynek célja és forró óhajtása, hogy a legnépesebb amerikai magyar kolóniában, az észak-amerikai Egyesült Államok anyagi és szellemi centrumában, New York városában felépüljön az idegenbe szakadt magyar kálvinisták temploma. A férfiak, kik a mozgalom élén állanak, törhetetlen akaraterővel, párját ritkító buzgalommal törnek a cél felé, de az ut, mely a célpontig visz, igen hosszú, igen nehéz. A helyszerzés (az építkezés óriási drágasága miatt) csak lassan, igen lassan haladhatni előre. Gondoljuk meg csak, hogy itt valamire való helyen tizenöt-húszezer dolláron alul telket sem lehet kapni. De a hol legnagyobb a szükség, ott leg közelebb van az isteni segítség. Isten kezének a munkája, hogy nemzet és valiáskülönbség nélkül sietnek az emberek ennek a törekvő egyházközségnek a gyámolitására. Mert nyilvánvaló, hogy annak, a ki ád, szintén adatik és a ki ilyen nagy fontosságú ügyet méltat pártolásra, az nemcsak a vallásos, hanem a magyar nemzeti kötelességek iránt is lerójja a tisztelet, a kegyelet és a hála adóját. A ki csak egy homokszemet is visz ehhez a nagy épülethez, az megtalálja jutalmát a lelkiösme- retnek kincsekkel soha meg nem vehető nyugalmában,

Kisebb-nagyobb megszakítással pár év óta folyik már a gyűjtés e ha talmas munkára ugv magában New

Yorkban, mint a vidéki magyar kolóniákban. Az egyház buzgó tagjain kívül nagy része van e gyűjtésben különösen e sorok Írójának, ki léire téve fáradságot és nélkülözést, házról házra járva immár beutazta A me. rikannk legtöbb magyar kolóniáját. A buzgó.'ág meg is hozta gyümölcsét j mert a hová a szent ügy érdekében | csak bekopogtatott, onnan nem bo- j csatolták el üresen. A szegény ember a maga centjeit, a gazdag a maga dollárjait örömmel ajáulta föl a dicsőséges szent célra. Ma már kétezer dollár készpénznél jóval több van összegyűjtve. Ezenkívül pedig maguk az egyház tagjai legújabban másfélezer dollárt ajánltak fel a legbuzgóbb lelkesedéssel. Az angol ref. missziói hatóság is felajánlta ötezer dolláros segélyét. Még ha lettek vol na is Tamások, a kik eddig kétel- tek ez eszme megvalósulásában, ez után már nem lehet kétségünk az iránt, hogy be fog telni az Ígéret, az eszme testet ölt s nagy New York városának református lakossága pár hónap múlva saját templomában imádhatja Mindenható istenét.

Az egyház presbyterjeinek először az volt a tervük, hogy az 5-ik utcán vesznek meg két egymás mellé épített házat s az egyikből temptomot alakítanak, a másikat pedig meghagyják bérháznak. A terv azonban nem vált be annál az oknál fogva, mert itt a házak fundusát soha sem lehetett volna megvenni, hanem értök a milliomos Astor családnak évente 1500 dollár bérösszeget kellett volna fizetni. Az egyház közök - sége ekkor egy népes közgyűlésen tizes templomépitesi bizottságot választott a következő tagokkal: Ku- thy Zoltán, Pavelka Pál, Némethy Károly, Hidegh István, Pálócj Sándor, Filep Károly, Emry István, Ka- szonyi Gyula, Huszár Károly, Szom- bathy Lajos. Azóta atemplomépités összes ügyeit ez a tizes bizottság intézi. Tagjai az egyház oszlopos fér- fiai közöl kerültek ki. S valóban át van hatva mindegyikük attól a kö- telességérzettöl, melynek reményében az őrhelyre állíttattak. El is j sziveinkben a reménység, hogy mint az őrt álló katona, mindegyikük szilárdan meg fog állani azon az őrhelyen, a hová őket az egyház tagjai- j nak bizalma és szeretete állította.

A második terv volt egy hatodik! utcai háznak telkestől való megvéte-1 le, ezt azonban megvette elölünk i egy német orvos. A harmadik s talán a legszebb s legjobb terv most folyik a bizottság előtt: egy szép 4 emeletes ház szintén a hatodik utcában. Ára telkestől együtt 17—18 ezer dollár közt váltakozik. Maga az épület berendezéséhez fűzött terv is nagyszerű: földszintből szép, nagy templom lenne; első emeleten lel- kéezlakás; második, harmadik és negyedik emeleti lakások pedig bérbe j adatván, az egyháznak állandó jövedelmet biztosítanának. E tárgyban már a legközelebb biztos határozat hozatik. .-xkármint alakuljanak is a viszouyok, a vétel, bárhol legyen is a kiszemelt épület, legkésőbb januárban okvetlenül megtörténik s a jó Isten segedelmével tavaszszal az építést is megkezdjük.

Bizonyára mindenkinek emlékezetében van az a presbyteiumi határo zatunk, hogy mindenkinek a neve legyen az egylet vagy magános, a ki legalább tíz dollárral járul templo^legjobb ami /e1 'cr

|még mindig felüimulhatlasS

a Dr. RICHTER-féle világhírű

,s®8|

mint a legjobb és megbízhatóbb] külső gyógyszer

IDEGBÁNTALOH, KÖSZVENY, FEJCMONTSZAKGATAS

gés egyáltalán az idegbántalom] minden neme ellen.

25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy:

F. Al). RICHTER & Co.,

215 PEARL ST.,

NEW VORK

műnk építésének a költségeihez, meg lesz örökítve egy, a templomban elhelyezendő márványtábJán. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha közzé teszem e helyen azoknak a neveit, a kik 1901 dec. 12-ig (mikor e sorokat irom), tíz dollárt meghaladópénzösszeget adományoztak. íme:

35 dollárt Balogh Póza, 25dellárt Kuthv Zoltán, Pavelka Pál; 20 dollárt Petheö Bálint, Tamás András; 15 dollárt Yarga József; 10 dollárt:

Rosetohi I. Ferencz József M. B. Egylet, Pittsburgi Ref. Egyház, Pittsburgi R. B. E., Huszár Károly. Clevelandi Magyar Ref. Egyház, Kundtz Tivadar, Toledoi Kálvin János ref. bs. egylet. Clevelandi Ref. Bs- Egylet, New Yorki I. M. T. és Betégs. E. Möi Osztálya, INew Yorki M agyar Dalkör, R. T. Willson£ Bogár Balázs (Szegedi János, Lipcsei Jolán, Nagy Dániel, Némethy Károly, Emry Istváu, Duquesnei M. R. B. E-, Startlei Mátyás kir. B. E. Fairporti Ref. B. E., Conneaut, Har- bori gr. Majláth József B. E., Con- goi Rákócy Ferenc B. E. Passsaici

I. M- T. és ifj. egylet, South chicagói I. M. B. E., Kossuth Lajos, Hegedűs Erzsébet.

Ezeken kívül csak magából New Yorkból több mint negyven tíz dollárt meghaladó adomány van nálam bejelentve, s mihelyt azok e hónapban befolynak, azonnal e mi református lapunkban nyilvánosságra hozom a jószívű s fenkölt gondolkozása adakozók neveit.

Megépül hát a magyar kalvinis- aák temploma New Y orkban.

Mit jelente? Nem mást, mint ösz- szekötö kapcsát, egy zászló alá csoportosulását ez óriási világváros mindama lakosainak, kiknek ereiben tiszta magyar vér lüktet.

A kálvinista egyházak törhetetlen várai, bevehetetlen bástyái a magyarságnak; nem csoda hát,- hogy mikor elhangzott a segítséget kérő szó: alig volt magyar .-ziv széles ez országban, a melyik azt meg ne hal lottavolna s a melyik a magyar nemzeti eszmének emez ujabb dicsőséges oltárára le ne tette volna áldozatkészségének a filléreit. De tekintvén az ói iási küzdelmet és erő- megfeszítést, melybe a templomunk építése kerül, mindez még nem elég.

Óh mert vannak elegen, a kiknél a kérő szó süket fülekre lalált. De él bennünk a remény, hogy e mostani szent karácsonyra megszületik nekik is a Megváltó s eljön hozzájuk hogy a kik nem hallanak, halljanak.

Óh ne vonja meg közreműködését és szivbeli támogatását ettől az Is-