Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-12 / 50. szám
H'V" II. évfolyam. Felelős szerkesztő: T^-S-Xj-S.SS-H.-Z- SÍ.UDOE bridgeporti ref. lelkész, A lap szellemi részét illető’ minden közlemény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Xle-sz-, -S-lersc. ZEXa.la.ssa.37-, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa.. 11)01 December 12-én. ^n^zeiEsziEi.JL.i: müg-tüe (Hungarian=American Reformed Sentinel.) 50 szám. Kiadó és társszi J; KOlfZHZX A.L, pittsburgi ref. , . : Előfizetési és hirdetési p. ’s mindennemű jelentések az ő címére: Bates st. Ref. Churcli, Pitísbur;Pa. küldendők. Associate Editor: ZE^e-sz-. ZE’ZZ'CTXj ZEXO^XrxaZJS., Pastor of the First Hung. Ref. Church, ( Bates Street, Pittsburg, Pa. ; ZfcsZCeg'jelem. xmlmd-em csö- törtcű^öm. IXlc. fizetési ár egzr érr-re: ^.merikálsa 3=2. ^ES'g'37-a,rcrszág-ra, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi dl okra fo rd illat il:. Published every Thursday by the lil-IIIHiC! SÉW Pilil COM.; Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn, ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. fl Hi iirt issieiise-------VAGY--------a kán on alakulása. A biblia több olyan könyvnek a gyűjteménye lévén, a melyeket különböző szerzők különböző időben Írtak, önkéntelenül is az a kérdés merül fel a gondolkodó ember lelkében, hogyan gyüjtettek e könyvek össze s ki vagy kik voltak a gyűjtök?! A tudomány sem az egyik, sem a másik kérdésre nem adott még döntő feleletet. S ha a kérdéseknek a mélyére tekintünk, valóban azt kell vallanunk, hogy nem is könnyű e- zekre a kérdésekre a felelet. A rég elmúlt idők eseményeibe világosságot támasztani nem köhnyii dolog s ezt a világosságot is minden ember saját egyénisége szerint fogja feltalálni. Egy bizonyos s ez az, hogy a biblia a zsidó és öskeresztyén irodalomnak csak válogatott darabjait tartalmazza. Maga az ó-szövetség legkevesebb tizenhat olyan könyvre hivatkozik, a melyek már elvesztek s az nj-szövetség pedig csak egy kis részét képezi annak a gazdag irodalomnak, a mely az öskeresztyénség első századában szükségképen fejlődött ki. Miután igy több irat közül kellett kiválogatni azokat, a melyek magokon viselik az ihletettség bélyegét, azért nem egyeznek meg a régi források sem az ó, sem az újszövetségi hiteles könyvek felsorolásában. E miatt azok között is, a kik arra szentelték életüket, hogy a bibliai könyvek eredetét, a bibliának mint egésznek megalakulását ihegvilágo- sitsák, sokszor nagy közbevettetós vagyon. Az egyik tudós egyik forrást, a másik a másikat tartja hitelesnek és elfogadhatónak s nem tudnak megállapodni egy olyan elvben, szabályban, a mely szerint vizsgálódván, az egész tárgy egyszerre megvilágosodik s a felmerülő kérdésekre elfogadható, megnyugtató feleletet nyerünk. Az első alapelv, a mely szerint az írásokat s magát a kánon alakulásának a történetét vizsgálnunk kell, magában a bibliának a fogalma an s meghatározásában rejlik. “Ha a biblia az isteni kijelentésnek ihletett jegyzéke” úgy természetesen csak a- zok a könyvek hitelesek, kanonikusak s azok foglalhatnak helyet a szentirásban, a melyek az isten kijelentésének ihletett feljegyzését tártál mázzák. I A második alapelv, a mely szerint ! vizsgálódnunk kell, az, hogy a bibliainak könyvei azzal a célzattal irat- jtak, hogy azok mint szent és isteni j tekintélyű könyvek, úgy a hivő zsi- I dók, mint a hivő keresztyének által I tiszteletben tartassanak. Minden munkálkodásnak meg van a maga célja s a célzatosságot senki j nem vitathatja el a bibliai könyvek | íróitól sem. Mózes megírván törvényeit nem csupán saját korára gondolt, hanem a messze jövendőbe is elszállott nagy lelke, abba a jövendőbe, a mikor majd Kamuin földén, az őshazában épen ezek által a törvények által lesz nagygyá, hatalmassá az ö népe, kit Jehova oly csudálatosait mentett ki-a szolgaságnak a házából. A történeti könyvek irci bizonyára nem csupán azért Írtak, hogy saját korukat gyönyörködtessék, ha nem azért is, hogy feljegyzéseik, írásaik által nemzetüknek a történetét fentartsák mind az időknek végéig. Még a prófétákról lehetne leginkább azt mondani, hogy csupán a saját koruk számára Írtak és saját népük szükségleteivel és bajaival törődtek. De ki merné állítani, hogy a próféták írásai nem tartalmazzák a legfőbb igazságot is, kimerné eltagadni, hogy az igazság tolmácsolásában j Írásaik ösakugyan magakon viselik | az ihletettség bélyegét s jellemző sajátságait? Az evangyéliomok Írói bizonyára azzal a célzattal Írtak, hogy a Jézus élettörténetét fentartsák az utókor számára. A bibliai Íróktól tehát nem lehet elvitatni a célzatosságot s miu- j tán céljuk szent volt: irás ik is szentekké lettek a hivök előtt. Céljukat Istennek ihletése által érvén el, Írásaik egyszersmind isteni tekintélynek is, a melyektől a hívőknek eltérnie nem lehet, s rajtuk kivül mást elfogadnunk hitünk alapjául s ke- I resztyénségünk zsinórmértékéül, e- ! gyet jelentene a vissza fejlődéssel. Mert a biblia a mellett, hogy az isiiéit kijelentésének ihletett feljegyző-. ! se, egyszersmind a megváltás isteni I nagy müvének is története. Ha ez igaz, úgy semmi sem termé- | szelesebb, mint hogy isten a bibliának irói által teljes és igaz történetet adott erről a nagy miiről, a mely az ember esetéről, a feltámadt Jézus | Krisztus mennybemeneteléig ter- j jed s azontúl a szentléleknek a hi- ! vökben való munkálkodása által nyilvánul. Ezt nem akarja elismerni a magasabb bírálati iskola, melynek alap- ! tévedése éjien az, hogy tagadja azt, i hogy a biblia könyvei azzal a célzattal írattak, hogy azok szentek és isteni tekintélyünk legyenek. Semmi körülmények között nincs igazsága Ewaldnak, mikor azt állítja, hogy “a szentirásoknak a természete az, hogy azok szentek lettek anélkül, hogy azt célozták volna.” Dillman sem helyesen mondja, hogy a történet semmit se tud arról, hogy “az ó-szövetség könyveinek egyrésze azzal a célzattal íratott, hogy azokat az egyház megbecsüli és használni fogja.” A kánonnak az alakulása a leghatározottabban ellene mond ennek a véleménynek. Kétségtelen dolog, hogy a zsidó nép épen úgy, mint más nép sem élhetett történetének a legkezdetlegesebb fokán sem, bizonyos szabályok s törvények nélkül. Az ököljog még a patriarchák korában sem lehetett uralkodó. Minden családnak voltak hagyományai, a melyek a szokás által törvényerőre emelkedtek. A megélő indián törzseket ma is ilyen patriarchális hagyományok korlátozzák. Ilyen hagyományaik voltak a zsidó népnek is, a melyeket még E- gyptomban is megőriztek. Mózes a pusztai bujdosás ideje alatt, részint, hogy a lázongókat megfékezze, részint hogy az újabb nemzedéket is a törvényerőre emelkedett hagyománynak a tiszteletére szoktassa: első gondjának ismerte, hogy törvényt alkosson. S a törvény a Sinai hegyen Istennek ihletése folytán létre jött s szabályozója s első kánonja lett a zsidó népnek, még a bujdosás nehéz idejében. Ez a szó kánon ugyanis átvitt értelemben szabályt vagy a szabályoknak bizonyos összegét jelenti. A biblia tartalmához viszonyítva a kanon szót két különböző értelemben magyarázzák. Némelyek szerint a kánon szó alatt azt a szabályt kell értenünk, a mely azt határozza meg, hogy minő sorrendben következzenek a bibliai könyvek égy más után; mások szerint a kanon szóval azokat a könyveket jelöljük, a melyek a hitnek szabályai szerint gvüjtettek össze. Ez utóbbi felfogás szerint a kanon szó alatt az 6 és újszövetségi iratok hiteles gyűjteményét értjük. Kanonikus iratok e szerint azok, a melyek a hit es erkölcsi élet szabályozására legfőbb tekintélyek gyanánt vannak elismerve. Mózes törvénykönyve a legelső i- rott emléke ama szabályoknak, a melyek a zsidó népet a hit és erkölcsi élet terén szabályozták, a szó leg teljesebb értelmében kanonikus irat, sőt mint említők, a kánonnak legelső gyűjteménye. Magd Eichorn a kritikai iskolaalapítója, megengedi, hogy a Mózes törvényei az ö egyenes utasítására a szentek szentébe helyeztettek el. (Deuter. XXXI. 25—26) Igaz, hogy a zsidó nép életének folyamán sokszor áthágta a Mózes törvényeit s az is bizonyos, hogy később toldalékokat, módosításokat csatoltak a törvényhez a későbbi kor gyermekei:’ de a törvénynek a legfőbb tekintélye folytonosan hangsúlyoztál ott úgy Júdeábán, mint Izraelben. Az is valószínű, hogy a folytonos harcok között, a melyeket a zsidó nép részint a kiilellenség ellen, részint pedig saját vérei ellen folytatott, a törvénykönyvnek eredeti példánya eltűnt, de a nép ajkán él a törvény a hagyományban. Az eltűnt példányt Josias uralma alatt találták meg s azt a király és népe egyszerre elfogadta, (II. Kir. XXII: 8) s ezekhez a törvényekhez hűségesen ragaszkodott mind a király, mind a papság, mind a nemzet. Az igy megtalált törvénykönyvet a hagyományok s u már szokásban levő papi és c eremé ■ niális törvények alapján lassan ki- bövitgették 8 a fogságból való vissza térés után Esdrás felolvasta a nép e- lött (Nehemias VIII—X.) s ettől az időtől kezdve kanonikus tekintélye lett a Pentateucbnak; vagy a mint a zsidók nevezték a Tóráknak, a mely Izrael nemzetségének vallásos és polgári törvényeit foglalja magában a zsidó nép őstörténetével egyetemben. Ha a zsidó nép honfoglalásának i- dején szükség volt arra, hogy törvények szabályozzák az egyes törzseknek egymáshoz s az egész népnek a Jehovához való viszonyát: a megtelepedett és nemzetté alakuló zsidóságnak meg arra volt szüksége, hogy e törvényekre figyelmeztetve legyen. A zsidó nép nehezen tudott beleszokni az egy Isten imádás gondolatába s még nehezebben tudott szakítani azokkal az erkölcsi gyengeségekkel, a melyek minden olyan népet jellemeznek, a mely gyermekkorát éli. S minden baj, szerencsétlenség és csapás, amely a választott népet érte a törvény betöltésének elhanyagolásából, megvetéséből s az Ur küldötteinek, a prófétáknak üldözése, miatt, s azok tanításának fel nem vevéséböl származott. Ha Jehova adta a törvényt, úgy az ö akarata volt az, hogy a törvényt a zsidó nép meg is tartsa s a legutolsó betűig betöltse. Kalasssay Sándor. (helyt, köv.) i li|) Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és f* váltó üzlet, f) Q ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. i □Topplczez ZCoimel NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYEM Iroda: FiteMa. 47 JOHN STREET, 409 Hancock Ave. fP Alii [ kuli. .AfY 'Mp á SzIdg'epoTt, Ct. |
