Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-26 / 39. szám
II. Évfolyam. Bridgeport. Conn, és Pitislmrsr, Pa.. 1901 KzeirtemW ‘26-én 39. szé' Felelős szerkesztő": euL:lt:do:r, briugeporti ref. lelkész. V kip szellemi részét illető minden közle-1 mény az ő címére: Cór. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOK: Rev. -S-lext. UrCalassa^r, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. 2^c_zs_a-“3T_z^:E3 (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Kiadó és társszi — KOITYHÜ 1 pittsburgi n f. ! Eló'fizetési és hirdetési p. i mindennemű jelentések az c címere: Bates st. Ref. Church, I ittsburg, Pa.: küldendők. Associate Edit: ir: ■ | rteir. :f.2_T7:e2 S Pastor of the First Hung. Ref. Church, 3 Bates Street, Pittsburg, Pa. j n^vdleg'jelerL joolira.d.en. csö- törtölzörL. Elöfizetési ár eg^r étzxe: -S-merükáToa. $2. ZtvEG.g-TT'a.rorszdg-ra, $2.SO. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the lirtiisii Mil Pili Cin; Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. flz anarGDismus ellenszerei. A világ minden részében, az alsó és felső körökben egyaránt mély megdöbbenést keltett az a merénylet, a melyet szeptember bő 6-án az Egyesült Államok elnöke ellen követett el egy Czoglosz nevű merénylő. A megdöbbenést a komoly elmélkedés s az anarchismus ellenszereinek a keresése követte. Az ország vezéremberei, egyházak és jótékony társulatok arra törekszenek, hogy az anarchismus e szabad haza földjén további fejlődést ne vegyen, sőt az innét gyökerestől kiirtassék. Vannak, kik a legnagyobb szigorúsággal akarnak eljárni az anarchismus ellen. Vannak, kik az ország alkotmányának olyan módosítását kívánják, a mely kizárná az a- narchistákat az országból s nem engedné meg, hogy Európának ez a rákfenéje itt még jobban gyökeret verjen. Egyik eszköz sem lesz célra vezető! Az utolsót, bármennyire elitéljük is az anarcbismust, nem tartjuk célra vezetőnek azért, mert a hatás mindig ellenhatást szül. Ha erőszakkal törünk az anarchisták kiirtására, úgy a helyett, hogy a célt el érnök, — csak fokozzuk az ellenhatást s az anarchismus híveinek a szaporodását mozdítjuk elő. Ne feledjük el, hogy a vértanuk vére az eszmének mindig teremt harcosokat. Már pedig az anarchismus, akár mint vélekedjünk is róla, még is csak eszme és elv. Igaz, hogy ostoba elv, de e világban sokszor azt látjuk, hogy az ostobaság jár felemelt fővel s az okosságnak s józan észnek meg kell magát aláznia. Azt is tapasztaljuk, hogy a legékesebben szóló okosságnak sincs annyi hallgatója, mint a fennhéjázó ostoba elvnek ........Ezért az erőszakoskodás bizony nem vezet eredményre az anarchismus elleni küzdelemben. Az anarchismussal szemben az alkotmánynak olyan módosítása, ami- nő tervezve van: szintén nem volna célra vezető.... Az anarchistákat ugyanis nem lehet úgy megkülönböztetni, mint a kbinaiakat s a bevándorlási hivatalnokoknak az alkotmány megváltoztatása bizonyára nem fog mindentudóságot kölcsönözni, hogy leolvassák minden bevándorló arcáról politikai hitvallását. Hiába való, sőt veszdelmes lenne az alkotmánynak a tervezett módon való megváltoztatása. Veszedelmes lenne pedig azért, mert a bevándorló nagy közönséget teljesen kiszolgáltatná a bevándorlási hivatalnokok szeszélyeinek! Hol van tellát az orvosság ? Nem másutt, mint a Krisztus e- vangyéliumában! Minden bajaink, nyomorúságaink csapásaink között egyedül a Jézus adhat nekünk vigasztalást. A ki a Jézus törvényei, jmrancso- latai szerint él s vele jár minden u- tain: az bizony el nem csügged, sőt bátran áll meg a keresztek súlya a- latt is. Annak pedig, ki a Jézust nem ismeri, törvényeit és parancsolatait nem követi, a legkisebb megpróbáltatás is erejét felülmúló kereszt leend! így ad az egyéni bajokban, küzdelmekben erőt, vigasztalást a Krisztus evangéliuma. Ez az evangélium van arra hivatva, hogy a társadalmi bajokat is orvosolja. A födolog, a f(»követelmény azonban az, hogy az emberiség szivét mint tisztitó tűz, járja át az evangélium lángja. Ha vizsgáljuk az emberiség életét, azt kell tapasztalnunk, hogy ebben a keresztyén társadalomban csak fé- lig-meddig vannak megvalósítva id- vezitö Jézusunk magasztos gondolatai és eszméi! Világosan mondja Jézus — A ki fegyvert fog, fegyver által kell elvesznie. Mégis a keresztyén országok szine-java, virága fegyverben tölti ifjúsága esztendeit. Rámutat Jézus a kapzsi, telhetetlen, fényűzésben élő, kevély gazdagnak a jövendő sorsára, a világ mégis az arany borjú körül áldozik ma is. Egy újabb reformációra van tebá, szükség. Nem erőszak, nem kormányformák javítása, hanem az győzi le az anarcbismust, ha a magát keresztyénnek nevező emberi társadalomban uralkodni fog a Jézus törvénye. E két törvény betöltése hiányzik az emberiség életéből s ezért vesznek és vehetnek növekedést a legostobább eszmék is az emberek között. “Szeresd az Istent és szeresd felebarátodat.” Ez a keresztyén vallásnak alapköve s hogy e két törvény ma sem tudja világosan megérteni az emberiség, annak oka az ember gyarlósága s szerfelett való önzése. Ha megértjük is a törvényt, nem alkalmazzuk saját életünkben ........ Az erőszakért ma is erőszakkal fizetünk. A szeretet nagy törvénye helyett a szemet szemért, fogat-fogért elvnek hódolunk. A megsebesített elnöknek utolsó ; szavai — “Ne engedjétek, hogy miattam szenvedjen!” , egy igaz, való di keresztyén embernek a szavai. Mintha csak Istvánt, a keresztyén- ség első vértanúját hallanék. És a szenvedő elnök ezen szavai megadják az utat az anarchismus kiirtásá- j ra is__ Ez az ut pedig ez, — Éljünk mindnyájan keresztyén életet; ne legyen közöttünk kevély gazdag, ki elnyomja az igazságot s ne legyen közöttünk nagyravágyó szegény, ki bűnös utakon is gazdagság szerzésre törekszik, hanem legyünk mindnyá- j jan egy akarattal az emberiség nagy céljának a munkálásában. Ha a Jézus szelleme fog élni ebben a világban s ha ez a szellem az emberek tetteiben kifejezésre jut: úgy megszűnik minden erőszak—, béke- ség s boldogság lakoznak a földön. ZEmcLl élz-"besz éd._ Me Kinley Vilmosnak, az Egyesült Államok elnökének temetése alkalmából 1901 szept, 19- én elmondotta a bridgeporii magy. ref. templom ban: ICala-ssa^ Ssuatä-or. Egy egész világ s közelebbről ennek a hatalmas szép országnak, má sodik hazánknak, gyászában osztozni jöttünk ebben az órában erre a szent helyre, testvéreim. Ha részt veszünk azokban az örömökben, a melyek e földön fakadnak fel, — ha tudunk itt örülni az életnek: úgy ki kell vennünk részünket abból a gyászból is, a mely olyan hirtelen szakadt erre az országra, a szabadság s egyenlőség honára. Ilyen, —az egész nemzetet megpróbáló események alkalmával kell megmutatnunk nekünk, hogy ha távol innen, túl a tengereken születtünk is: ismerjük és gyakoroljuk azokat a kötelességeket is, a melyekkel fogadott ha. zánknak tartozunk. És én hiszem, hogy nem akad o- lyan gyáva és aljas gondolkozásu ember az amerikai magyarság köré ben, a ki mélyen meg ne rendült volna keblében akkor, mikor 13 nap pal ezelőtt mint villámcsapás zúgott végig az egész országon s a föld kerekség egész területén: McKinley Yimost meglőtték __ Ohmint támadt fel egyszerre keblünkben a kétkedés és a remény....... Kételkedve fogadtuk abirt, mert tehetetlennek tartottuk azt, hogy az Egyesült Államok földjén akadjon egy olyan, minden izében megromlott s minden erkölcsi érzés nélkül váló ember, ki a honnak legelső polgárát szemelje ki áldozat gyanánt.... Olyan absurdum még csak a gondolat is, hogy bizonyára nem volt senki, a ki komolyan vette volna a- zokat a nyilatkozatokat, a melyek az elnök élete elleni merényletről, összeesküvésről forgalomba jöttek. Maga az elnök legkevesebb hitelt a- dott ezeknek a híreszteléseknek. Nyugodtan monda környezetének még akkor is, mikor Buffaloba indult, hogy népében találja meg az igazi védelmet. A kétkekésnek a- zonhan el kellett némulnia. Megtörtént, a mit senki se hitt, a mit mindenki lehetetlennek tartott: az anarchismus áldozatává lett McKinley Vilmos az Egyesült Államoknak az egész világon becsült s népe által forrón szeretett elnöke is. Minő édes volt az a reménység, a mely eltöltő az egész országot, mikor hire járt annak, hogy az elnök, dacára az egyik seb veszélyes voltának, életben marad s felgyógyulása több mint valószínű. Azt a mélységes fájdalmat, mely eltöltő a szomorú hir hallatára minden becsületes gondolkozásu embernek szivét, csak a remény világította be, hogy az ur a nagyobb csapást elhárítja s a durva erőszak nem fog győzelmet aratni s kacagni az áldozat temetésén. De az ur másként határozott. Hűséges szolgáját, a minta férfiút, s a valódi keresztyént magához szólitá akkor, mikor legmagasabb fokán állott a dicsőségnek; akkor, a mikor népe igaz szeretettel könyörgött é rette az életnek Istenéhez! Ha lehet azt mondani, hogy a halál szép: úgy a McKinley Vilmos koporsója felett bátran azt mondhatjuk, hogy szép halála volt. Ez a halál volt méltó befejezése életének. Ilyen halála csak egy hősnek lehet ki nemzete szabadságáért, vagy eszméinek gyözedelméért fogott fegyvert. És ö hős, sőt vértanú. Hőse a szabadságnak, vértanúja az egyenlőségnek, mert épen akkor éri a gvil kos golyója, a mikor a nyilvánosság előtt való megjelenésével igazolja azt hogy ez a föld a szabadság hazája; a mikor tettel bizonyítja be, hogy e földön minden ember egyenlő jogokban részesül. Egy ilyen nyilvános fogadás alkalmával joga van mindenkinek arra, hogy az elnökkel kezet szorítson. Lehet ez egyesek szemében egész ki- csinylendö dolog, de azért magának a ténynek felséges voltán egyáltalában nem változtat s a legjobban mutatja azt, hogy ebben az országban nincs személyválogatás. A milliomos gyártulajdonos ott halad egy sorban legutolsó munkásával. Lehet Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. BIZTOSÍTÁS. Toppiczei 2Zorn.él NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS 47 JOHN STREET. 409 Hancock Ave. ELET ES MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA
