Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-19 / 38. szám
11. Évfolyam. Bridgeport, Conn, és Pittsburg, Pa., 1901 Szeptember 19-én 88. szám. Felelős szerkesztő: ICÄ.L-Z5-SS JkTST SÁNDOR bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető' minden közlemény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: IDReir. Ales:. IES:a,lassa.y, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. ■& Pine st. Bridgeport. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Kiadó és társszerkesztő: KONYHA R’Js.Xj, pittsburgi ref. lelkész. Előfizetési és hirdetési pénzek és mindennemű jelentések az ő cimére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Associate Editor: Rle-sr. PATJL EZOIbT-SrU-S., Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsuurg, Pa. IvEeg'jelen. minden csö- törtöfeöm. .Előfizetési ár eg-37- érrre: -S-merilráloa, $32- lívdZa.g'ya.rország^ra. $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra ford ittatik. . Published every Thursday hy the Hi L" Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. A mitől ennek az országnak minden jó érzelmű polgára félt, de a mit kimondani senki se mert, egy héttel ama szörnyű tettnek elkövetése után bekövetkezett: McKinley Vilmos, az Egyesült Államok elnöke szombaton viradóra, egy negyed három órakor meghalt. Ez eset gyászba borítja nemcsak azokat, a kik közel állottak vala a megboldogulthoz, hanem gyászba borit minden becsületes, józan gondolkozása embert. A vértanú elnök ravatalánál “a nemzet millióinak szemében gyászköny ül.” A társadalmi és elvi elválasztó falak leomlanak. Demokrata és republikánus s bátran mondhatjuk, hogy a szocializmus enyhébb fajtájának a követői is, mélyen megdöbbenve állanak meg a ravatalnál, a melyen egy o- lyan egyén fekszik, ki, mint államférfin helyet szerzett magának a világ történetében, s mint ember, r-a férfinek igazi minta képe volt. A lefolyt közelmúltban nem ült az elnöki széken olyan férfiú, kit a pol gárok milliói olyan mértékben szedettek volna, mint öt, a ki a keresztyén vallásnak egyik,buzgó tagja s a Krisztusnak hű követője, nagy mérv ben méltóvá is tette magát arra a bálványozásig menő tiszteletre, mely most halála alkalmából olyan óriási mérvben nyilatkozik meg. Csak az anarchismus áll kárör vendve ennél a ravatalnál. Csak a sötétség lovagjai előtt tűnik fel világosság gyanánt a halál éjszakája. Azt hiszik, balga észszel, hogy győztek, mikor az Egyesült Államok legelső polgárát halálra ítélték. Pedig ez lesz a vesztük. A meghalt elnök előtt az emlékezetnek örökké lobogó fáklyáját gyújtották fel, maguknak a pusztulás útját nyitották meg. Az elnök él s élni is fog, mig e földön szabadság-szerető polgárság lakozik; az anarchismus ellen pedig dühösen hangzik fel a pusztulást óhajtó kiáltás: Le az anarchismussal! Arra számítottak, hogy a nép, a mely azon a nyilvános fogadtatáson jelen lesz, vértanúvá teszi a merénylőt, törvény nélkül adván halálra azt.... De a nép nem tette meg nekik ezt a szívességet s most az áldozat emlékét a vértanuság örökzöld koszorúja övezi, — az aljas merény lötöl undorodva fordulnak el sokan még elvtársai közül is. Annak a mi meg van írva kinek- kinek az élet könyvében: be kell következnie. Hiába minden emberi a- karat, sorsunkat, életünk folyását nem magunk igazgatjuk. Ha egy percig megdöbbenve is állunk meg ennél a sötét eseménvnél, ha környékét hullatva, járulunk a sötét ravatalhoz, mégis, ha nyugodtan elmélkedünk, lehetetlen, hogy igy ne sóhajtsunk fel: az Istennek akarata volt ez! Annak a kiváló szerepnek, a melyet McKinley Vilmos játszott az E- gyesült Államok életében, ez volt a megkoronázó ja.... Amúgy, ha nem szenved vértanú halált, neve és emléke feledésbe ment volna, de igy az orgyilkos golyója örök életet biztosított neki s nevét kitöröllietlen betűkkel irta be az amerikai nép szivébe. Az ö halála egyszersmind kiindulási pontját képezi annak a mozgalomnak is, a mely az anarchismus megtörését tűzte ki feladatául.... így elmélkedve, igy gondolkodva világlik át a halál éjsazkáján is az Isten akarata. A vértanú elnöknek ez a tudat, ez a hit adott fájdalom nélküli halált. “Az Ietennek akarata lett meg, nem a miénk”, ezek voltak utolsó szavai .... Ezek a szók mutatják meg az ö nagy jellemét, tiszta, őszinte, keresztyéni érzületét.... Egy hétig tartó szenvedése alatt soha egy szempillantásra se feledkezett meg Istenről s nemzetéről.... Mikor pénteken este lassan veszíteni kezdte öntudatát, akkor is ez az ének zengett aj akim: • ‘Kearpr rny God to T7iee\___ Az ö erős hite, rendíthetien bizalma adott erőt környezetének is, főként pedig imádott feleségének, ki — habár először megtörte is a szomorú hír. — a csapást bátor keresztyéni lélekkel viseli, mert tudja, hogy nem halt az meg, a kit oly forrón szereteti, hanem él örökké. Igen él örökké í Emlékét nem fedi el a feledés moha, mert ez áldott lesz a késő nemzedék előtt is!.... AZ UTOLSÓ ÜT. A hirtelen bekövetkezett haláleset hírére az egész Amerika gyászba borult s a gyász érzésének külsőleg is I kifejezést ad a nép mindenütt. A I gyász főként a nagy városokban j szembetűnő, a hol a hatalmns paloták falai alig látszanak a gazdag gyászdisztöi. Buffalo talpig gyászban van, a hol az elnök halála történt. —Az uj elnök, Roosevelt Tódor szombaton, a korai délutáni ó- í rákban érkezett meg Buífalóba és azonnal intézkedett a temetést illetőleg. A temetés az intézkedés szerint három helyen történik. Buffalóban tegnap egyszerű szertartással helyezték koporsóba, a Millburn házban, hol utolsó napjait élte s az utolsót sóhajtotta. Dr. Locke, a Delaware ave. metkodista templom lelkésze, mondott imádságot s az első presbyteriánus templom kórusa énekelte az elnök kedvenc énekeit: “Lead kindly light,” és “Nearermy God to Thee”. Az ének elhangzott és a mélyen megdöbbentő, irgalomért, kegyelemért esdö imádság felszállt az égbe s a vértanú elnök szomorú útja megkezdődött. A halottas szobában nem maradt szem szárazon. Az erős férfiak, kik egy ország jólétét, boldogságát tartják kezükben, sírtak, zokogtak. Aztán kivitték a koporsót. Katonák kisérték. Az ut mentén — bár az ég is környezett, fedetlen fővel állott a temérdek irép. A koporsó néma csendben jutott el a város házáig. Ott újra felnyílt teteje, hogy azok, a kik akarják látni az elnök halvány arcát, egy szem- pillantást vethessenek reá. Eljöttek ezren és ezren. A nép áradat egész nap hullámzott a városház előtt, mert mindenki látni óhajtotta öt u- tóljára. Ma reggel, —hétfőn—, nyolc ember a New York Central egy külön vonatán kezdette meg útját Philadel phián és Harrisburgon át Washingtonba, hová estve 10 óra tájban fog megérkezni. Ez viszi a halottat az ország fővárosába, s úgy szintén a halott kísérőit is. A holttestet a kapitóliumban újra kiterítik, hogy a főváros népe is láthassa utoljára a szeretett elnököt. A hivatalos temetés csütörtökön, e hó 20-án lesz Cantonban, hol az elnök megválasztatása előtt lakott. E napon elszállunk lelkünk szárnyain mi is ahhoz a koporsóhoz, mely egy nagy férfiút, egy igaz keresztyén embert rejt magában. Le borulva az ur előtt, forró imádság száll ajkainkra s kérjük az urat, ki élet s halál felett uralkodik, hogy adjon annak, a ki kü és igaz volt: békés nyugalmat s örök boldogságot. Fogadja kegyelmébe öt, ki hűségesen gazdálkodott a reá bízott talentumokkal s ezt az országot pedig védje minden gonosztól. Elszállunk majd lelkünk szárnyain a megásott sirhoz s ott rebegjük környezve felette: Isten veled.... Isten veled! Halálod mély gyászt okozott, de emléked élni fog. Isten veled! Isten veled! \jlj eln.öl£_ Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az elnökség az elnök halála esetén az alelnökre száll. A belügyminiszter ennélfogva mindjárt a halál beállása után sürgönyileg tudatta Roosevelt Thódorral, hogy az elnök meghalt. Roosevelt messze a nagyvilágtól valahol Kanada határán vadászott, Mount Marcyben. Péntek este 10 órakor kapta a szomorú hirt s azonnal kocsira ült, majd lóháton tett meg 36 mertföld- nyi utat, mig végre olyan helyre ért, a hol vasutat talált. North Creek- ben reggel fél hétkor szállott vonatra s .ment szakadatlanul, hogy minél előbb Buffalóban legyen. Buffaloba érve azonnal a holt testet nézte meg s kifejezte részvétét az özvegynek s csak akkor, mikor polgári kötelességét végezte, vette fel az esküt, barátjának, Wilcoxnak a házában. Az eskü felvétele után kijelenté, hogy McKinley politikájának lesz a folytatója. Az a pálya, melyet az uj elnök megfiitoiott, szinte tünemény számba megy még Amerikában is. Előkelő ősi holland családból származik s ma mindössze 43 éves s a legfiatalabb azok között, a kik valaha az E. Á. elnöki székében ültek. Született 1858-ban, New Yorkban, hol hasonló nevű apja tekintélyes ügyvéd és bíró volt. Iskoláit szülővárosában s a felsőbb tanulmányokat a Harward egyetemen végezte 1880-ban. Tanulmányai befejezése után Európában utazott s haza térve élénk részt vett a politikai életben. ISSIben a törvényhozó testület tagjává lett szülő államában. Folytonosan tanulmányozott s a chicagói nemzetgyűlésen, mikor Blaine lett az elnök-jelölt, ö volt a New York állami küldöttség vezetője. 1884—1886-ig Dakotában farmerkodott s ekkor New York város polgármesteri székére pályázott, de megbukott. Majd az United States Civil Service commissionerjelett. 1894 Strong polgármestersége elején rendörtanacsossá neveztetett ki és ott minden erejét arra fordította, hogy a politikát kiküszöbölje a rend őrségi életből. 1897 a tengerészeti minisztérium titkárja lett, majd Kubába ment, mint a “Rough Rider”- ek (vad lovasok) parancsnoka. Itt több ütközetben kitüntette magát s az egész nemzet ismerte nevét, mikor Kubából visszatért. 1898-ban New York állam kormányzója lett s 1900- ban a philadelphiai republikánus kanventió az Egyesült államok al- elnökévé választotta s 1901-ben az Istennek akaratából az Egyesült Államok elnöke lett. Sok és erős politikai ellenfele van saját pártjában is, mert vannak eszmén és ezeket nem áldozza fel a párt követelményei előtt. (Folyt, a 4-ik oldalon.) Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Toppiczer üCorn.él NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA. Ma: FiókMa: 47 JOHN STREET, 409 Hancock Ave. IBrld-greport, Ct_
