Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-29 / 35. szám
6 aug. 18án a nagy eső miatt az isteni tiszteletet meg nem tarthattuk, szin tén szeptember 8án lesz az istenitisz telet úrvacsora osztással együtt a tomkins covei angol ref. templom ban. Az istenitisztelet déli 12 órakor fog kezdődni. Kuthy Zoltán' er ref. lelkész. —Szeretettel kérem az A. M. R. E bridgeporti osztályályának tagjait, hogy í. hó 31-én tartandó rendes ha vi gyűlésünkön megjelenni szives kedjenek. A gyűlés a múlt alkalom mai hozott határozat szerint tartatik szombaton estve az iskola helyiség ben. Kalassay Sándor, o. jegyző —Örvendetes hir. Lapunk zárta kor értesülünk, hogy Hámborszky lelkész ur buzgólkodása következté ben az A. M. R. E. Scrantonban és Sturges, Pa. uj osztályai alakultak. Csak tovább tovább; mutassuk meg hitünket a mi cselekedeteinkkel. Szétvetés. Császár András elhalt Homestea dón, Pa. — Lengyel János elhalt Woodbridge N. J. s tartozott a Perth Amboy osztályhoz—tagtársa ink haláleseti segélyeit egyenként 40 centben, úgy Glees János youngs towni tagtársunk részére megállapi tott félsegély cimén 20 centet, egye sületünknek a nyilvántartás szerint talált 905 tagjára midőn ezennel ki vetjük, szeretettel kérjük a t. Osztá lyokat, hogy igy összesen 1 dollárt tagjaitól beszedvén, törvényes határ idő alatt a Y ezértestületi pénztárba beszállítani szíveskedjenek. Kelt Cleveland, 1901. évi aug. 26án Csutoros Elek Kováchy M. István vezértest. elnök. vezértest. j. 2<T-yé.x± regrg’elTiszta, derült a nyári ég, A gyermekek alusznak még; Almodnak a menyországról, Égi tiszta boldogságról. Aludjatok, álmodjatok! Gondot visel az rólatok, Ki adja a derült eget, Az éjt, a fényt, az uj reggelt. Én már régen ébren vagyok, Az ég, a mely reám ragyog. Hittel tölti meg lelkemet S imádkozom ti értetek. Jó Istenünk, édes Atyánk, Viselj ma is gondot reánk! Adj nekünk jó egézséget, ' Vilámságot békességet! Áldott legye a te neved! Adj munkához, erőt kedvet! Mint a feleg a napfénytől, Oszlik a gond a kedélytől. Nem kértünk mi gazdagságot, Csak elégült boldogságot; Nem kértünk mi sok, nagy telket, Csak elégült, nyugodt lelket. Megadtad azt, a mit kértünk: Van egy kicsi szöllöskertünk, Kicsi kunyhó a mi házunk, Melyben boldogan tanyázunk. Kunyhó felett szép gyümölcsfák, Ránk hajlik a leveles ág; Lombok között a kék égnek Angyalai reánk néznek. Ébredjetek, ébredjetek! A reggelnek örüljetek! Mondjatok dalt, Imádságot: Az Ur neve legyen áldott! Tóth Pál. ~ZZiharos rL^áir. Szent természet, meddig lesz arcod Ilyen borús, rideg, setét!? Meddig látjuk e szörnyű harcot, A villámos ég fellegét? Jóságodat imádva, látom, Hogy haragod épen ily nagy: Ezer virágot nyitsz a fákon, De a gyümölcs lehull, elfagy. Fejlik már a szőlő gerezdje, A töke rakva gazdagon; Arany kalász hordva keresztbe, Gyönyörködünk sok asztagon. De csak egy nap, egy éj elmúltán Jég veri el a gerezdet Eső, árvíz—reményünk hulltán,— Eláztatja a keresztet. A nap, ez a mindent éltető Erőforrás, lánnhevével, Tűzesőként mostan égető S harcot vi a földdel, éggel. A tengerek vizét felissza S alkot villámos felleget, Zugó záporban adja vissza, Megrázva a földet, eget. Hatalmadat óh szent természet Bámulva nézem, csudálom; Te tőled jön a zord enyészet S a hajnali gyermekálom. A virágnak illatot te adsz, A rengetegnek koronát; Általad van virágos tavasz Te hozod a nyár viharát. Óh szűnjék meg, szűnjék haragod ! Hadd pihenjek a kebleden. Derüljön rám a kék eged; napod Ragyogjon enyhe melegen ! A viharok villámos láucát Törd szét hatalmas kezeddel! Miért szent vágygyal jöttem hozzád: Szabadságomat ne vedd el ! Tóth Pál. KÜLÖNFÉLÉK. A pápa jövedelme. Azt mindenki tudja, hogy a magyar róm. kath. egyházfejedelmek közül egynéme lyiknek több jövendelme van, mint sok apróbb világi fejedelemnek. De a pápa jövedelme sem megvetendő. A Rómában megjelenő “Italie” e te kintetben a kővetkező átlagos számi tást közli: a pápa birtokában vaji a Vatikán, a Péter temploma gazdag járulékaival és egy nagy fekvő bir tok. Ezeken kívül a “szent atya” csak kevéssel ezelőtt örökölt 10 mi] lió lírát. Általában nem mondunk sokat, ha a pápa vagyonát 2 milli árd 120 millió lírára becsüljük. Hogy mily rengeteg vagyon ez, ar ról fogalmunk úgy lehet, ha igy rész létezzük: XIII. Leo évi bevétele 120 millió lira; tehát minden hónapra jut kerek 10 millió, több mint 2 mii lió minden hétre, 411 ezer lira napon kint, 17 ezer lira óránkint, 285 lira percenként és 5 lira minden másod percre. De ebbe még nincs beleszámítva a sok különféle esetleges bévé tel. p. o. nincsenek számítva a világ minden részéből Rómába özönlő Pó terfillérek, Páduai Szent Antal kin csei, s azok az önkéntes adományok, a melyeket a számnélküli kongregá ciók, klastromok, egyházak stb. fizet nek. Ilyen anyagi viszonyok között nem utolsó dolog fogolynak is lenni. —Prágában a legutóbbi népszám lálás alkalmából egy Freiman nevű család adatait nehéz volt beigtatni. A még csak 39 éves nőnek nem ke vesebb, mint 21 gyermeke született. E gyermekek közül kétszer voltak hármas ikrek, hatszor kettős ikrek és három gyermek egyenként jött a világra. Atya, anya és gyerme kék a legjobb egészségnek örvende nek. A népszámlálás ivre ezenfelül Freiman urnák nyolc fivére van fel jegyezve. —Daly Márkus, amerikai millió mos,valahányszor lóversenyekre me gyen mindannyiszor 10—12000 fran kot költ el pincéreknek és program árusoknak osztogatott borravalókra. —Rockefeller a múlt újévben ötezer kétszáz pénzes utalványt állított ki. *—Érdekes történeteket beszél el Blum Ernő, a jeles iró. Meséinek tárgyát a koldus-világ szolgáltatja. A koldusok üzlete, —Írja többek között—különösen Párisban igen jövedelmező iparág, s nem ritkaság, hogy módosabb emberek is űzik a koldulás mesterségét. Egy vak kéregető hatalmas kutyát szegődtetett munkatársul, a mely mellette állott egy hid torkolatánál és a nyakába illesztett kosárba gyűjtötte az áthaladók filléreit. Esténkint azután átszolgáltatta hiven az összegyűlt pénzeket, mig egyszer azután nem tudott többé kinek beszámolni a keresettel. A világtalan koldus meghalt, de a koldulásra szokott kutya csak tovább is ott maradt szokott helyén, a hídon. Nemszkára azonban a kutya is gazdája után költözött s ekkor a nyakába kötött kosárban harminc ezer frankot találtak aranyban.—Svájcban élt egy öreg kisasszony,, a ki minden lépten-nyomon alamizsnát osztogatott a kéregetöknek. Egy ízben nyári lakást keresett s egyik koldusának házába jutott, a hol a kolduló háziúr feszélyezetten fogadta s elmondta, hogy annyi javitani való akad házán, hogy a költségeket csak alamizsnából képes előteremteni. A vén kisasszony maga is meg akart győződni róla, vájjon tényleg olyan jövedelmező foglalkozás-e a koldulás? Szegényes kopott ruhába öltözött s kiállt egy élénk utca szögletére, s az első napi jövedelme—ötven frank volt. Ez a fényes és könnyű kereset annyira megtetszett a kisasszonynak, hogy élete végéig koldussorban maradt és halálakor jelentékeny vagyont hagyott—a város milliomosainak. Cikkében külön részben foglalkozik az úgynevezett — úri koldusokkal, a kiknek száma szintén légió és a kik fényes megélhetést teremtettek maguknak a — koldulásból. HAZAI HÍREK. (Folyt, az 5-ik oldalról.) Esküvő a foyházban. A debrece- nyi törvényszék fogháza újabban hä zasság kötések színhelyévé lett. A fogházi lelkész egy szabadlábon élő férfit egy fogoly növel esketett meg, kik korábban vadházassagban éltek egymással. Minden az esketéshez szükséges okmányt s a kihirdetés alóii felmentvényt díjmentesen álli tották ki, és miután két fegyházör tanúskodása mellett a polgári egyb'e kötés megtörtént, a fogházfeliigyelö hivatalos szobájában történt meg az egyházi házasságkötés két törvény ^zéki tisztviselő, a fogházfeliigyelö és fogházörmester, több fogházör és négy férfi és nöfogoly jelenlétében. Az esketés után a férfi haza utazott Szoboszlóra és ott várja meg október ben kiszabaduló feleségét. Az özvegyasszony pénzé. Yakme rö rablás történt nemrég Pásztón, hol egy özvegyasszonyt kiraboltak és elvitték 800*0 koronáját. A rablás nak különös előzménye van. Özvegy Vécí ey Antalné két évi özvegysége után ismeretséget kötött Palásti lm revei, a ki azélött a csendörségnél szolgált. Ez az ember erősen udva rolt a nem épen fiatal, de vagyonos özvegynek, a ki Palástit, mivel ez házasságot Ígért neki. szívesen látta a házánál. Palástinak sikerült rá venni az özvegyet, hogy adja el föld birtokát és menjen vele Pozsonyba, a hol ö állást kapott s majd felesé gül veszi. Az asszony hallgatott Pa lástira és eladta a földjét, melynek vételára fejében a napokban kapott 8000 koronát. Ezt a pénzt az asszony magánál tartogatta, hogy majd Po zsonyban béteszi a takarékpénztár ba. Égy éjjel három bekormozott ember tört be az ösvegyasszony laka sára és pénzt követelt tőle. A megré mült asszony tagadta, hogy pénze van, mire az egyik rabló baltát ka pott fel rá, hogy agyoncsapja. Ek kor a rablók közül egyik rákiáltott társára: “Ne üsd agyon!” és megra gadta a baltát. Ennek a rablónak a hangjában az asszony Palástira is mert, de nem árulta el magát, ha nem a pénzt átadta. Másnap íeggel a kirabolt asszony panaszt tett a csendörségnél és ein ondta a rablás körülményeit. A csendőrök elfogták Palástit, a kinél a rablóit pénz egy részét megtalálták. Palásti vonako dott a társait megnevezni. Mindennek dacára sikerült a másik két rab lót is Hanvi Ferenc és Ambrus Miklós odavaló legények személyében kinyomozni. Azt vallották, hogy Palásti beszélte rá őket a rablásra. A három rablót bekísérték a tör vényszékhez. —Aradról megdöbbentő eset hi rét jelentik. Kecskemétig Pál oda való gazdaembert a háza udvarában szélütés érte. A házban senki se volt kívüle. Mire ráakadtak, az udvar ban lévő disznók hasát, gyomrát és fejét kirágták s arcáról a húst felis merhetienségig leették. A boldogta lan ember szívbajos volt. —Szeptemberig bevonják Magyar országon a még forgalomban lévő egyforintosokat, körülbelül 90 mii lió darabot. Eltűnik ekkoron az öt forintos bankjegy is, melynek he lyét elfoglalja a 10 koronás bank jegy, melyből 164 millió korna érté kü kerül az őszre forgalomba. —Egy szegény kocsis emberről szól a szomorú eset. Egy kis község körorvosának istállójában a kötő fékre kötött lovak közül egy vala hogyan kiszabadult és vadul szalad gált az istállóban. A kocsis csak alig bírta a dühöngő állatot megfé kezni, a mi közbon a ló megrugta és felső combján meg is harapta. A ko csis bement gazdájához, bekötöztet te sebét és azután visszament az is tállóba, hogy a lovaknak abrakot adjon. A mikor csak az imént meg fékezett ló közelébe került, a ló is mét megvadult, és kirúgott hátsó lábával, mire a kocsis hatalmas erő vei homlokon sújtotta a megvadult állatot. Eben a pillanatban a ló a ko csis nyakához kapott és irtozatos sebet ejtett rajta, a hatalmas hara pás elmetszette a nyak ütőerét és a gégeföt. Vértöl elborítva esett ősz sze a szegény ember az istállóban és minden orvosi kezelés dacára is el vérzett, meghalt. Négy árvát ha gyott hátra a szerencsétlen ember. —Debrecenben a minap exhumá lás volt a hatvan utcai temetőben. Három nagyon régen körülbelül hat mine év előtt elhalt porladozó tete met tettek át az uj kriptába. Az ex humálás alkalmával az egyik ércko porsóban egy dohánynyal telt csibu kot és egy pálinkás korsót találtak. Akkor tudták meg, hogy a harminc év elöttelhalt egyén kívánsága az volt, hogy egy csibuk dohányt és egy pálinkával telt korsót tegyenek a koporsóba. Harminc év után ott találták benne mind a kettőt épen. A csibuk még mindig telve volt do hánynyal, de a pálinkás korsóból hi ányzott a pálinka. Kiszáradt belőle. —Halálos végű szerencsétlenség történt a múltkor Debrecenben. Egy két méter magas fal összedőlt és ma ga ala temetett egy gyermeket, mig egy másikat fején és lábán súlyosan megsebesitette. Építkezés közben nagy robajjal összeomlott a támasz nélküli hátsó fal. Szabó István tanú lót súlyosan megsebesülve emelték fel a romok közül. Kaszás István ta nulöt a leomló fal maga alá temette. Holtan esett össze. A vizsgálatot megindították.
