Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-18 / 29. szám
4 miatt annyian szenvedjenek s igy megtéríti az elveszett kamatot mindenkinek, ki visszahozza kivett betétét, New York,. A newyorki reformátusok julius 4iki pikniké úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült. A tiszta jövedelm megüti a száz dollárt. A Schützen Park, hol a piknik volt, telides tele volt,vidám, mulató magyar néppel. A pompás nyári idő is nagyon kedvezett a mulatság sikerének. Általános megelégedés között folyt le a sorsolás is a következő eredménynyel. Zongorát 494, ezüst poharat 516, ezüst evőeszközt 375, mosdó set-et 38, diványvánkost 104, virágtartókat 407, női muff-ot 395, ezüst vajtartót 157, tü- kört 469, asztalterítőt 440 számit sorsjegyek nyertek. A nyerők ezennel értesittetnek, hogy nyereményeiket a newyorki ref. lelkészi hivatalból (208 East 115th Str) okvetlenül vegyék -át egy hónap alatt, tehát aug. ioig, ellenkező esetben azok az egyház tulajdonába mennek át. Az igazán szép sikerhez gratulálunk. Bridgeport, Conn. Kalabányi István és Juhász Borbála bridgeporti lakosok kis fiacskájo'k julius 4én kereszteltetett meg István névre. — László József és Leport Erzsébet ugyancsak bridgeporti lakosok ikergyermekeik julius 7én kereszteltettök meg a szülei háznál, az egyik Jolán, másik József nevet nyert a keresztségben. Búr New Yorkban. A newyorki “Castelgarden“ban fogva tartanák egy búrt D. S. du Ploy személyében, ki az angolok ellen harcolt Cronje generális alatt és angol fogságba e- sett, de megszökött. A mint a múlt kedden a “Trinidad“ hajó Bermudából New Yorkba érkezett, jelentést tettek az illetékes hivatalnál, hogy a hajón egy szökevény találtatik. A hajót átkutatták és csak ugyan megtalálták a búrt, éhségtől és a nagy melegtől, majdnem holtan a szénraktárban feküdni. —- Arra a kérdésre, hogyan került a óra azt állította, hogy a Derill’s Islandról beugrott a tengc.be és három óra hosszat úszott mig végre a halászok kifogták és elvitték Hamiltonba. Ott sikerült neki észrevétlenül a Trinidad hajóba bélopódni, hol a szénraktárban rejtőzött el. — A hajókapitány megsajnálta a szegény embert, de mivel azt a törvény úgy megkívánja, átadta őt az Ellis Island-i hivatalnak, melynek jogában volna őt visszaküldeni, de valószínűleg szabadon bocsátják az előirt $10.00 birság lefizetése után. Az angol konzul azonban állítja, hogy a szökevény Angolorság joghatósága alatt van, habár a newyorki kikötőbe találtatik is, s hogy ő mindent el fog követni, hogy a búr kiszolgáltassák az angoloknak. Remélhetőleg azonban a bur- barátok mindent meg fognak tenni érte, hogy szabadlábra kerüljön. Halifax, Canada. Az itteni kikötőbe vetődött egy kis csónakban három ember, kik 14 nap óta bolyongtak a tengeren. A három hajós* a “Border Knight“ hajóból való, mely hajó a nyílt tengeren megsérült. A kapitány parancsot a- dott a matrózoknak, hogy csónakban bocsátkozzanak le és vizsgálják meg e sérülést. Akkor egy erős hullám elragadta őket s azóta hányta vetette a tenger, mig 14 nap múlva véletlenül a halifaxi kikötőbe kerültek és itt legnagyobb ámulatukra találtak a “Border Knight“ hajót, melytől a tenger, közepén őket a hullám elragadta. Külföldi? Hírek. Angolorsság. — Londonból jelentik, hogy julius ioén a parlamenti gyűlésen Sir M. Hicks- Beach pénzügy miniszter beszédet tartott, melyben egyebek között azt mondta, hogy a jelekből Ítélve, létezik az európai nagyhatalmak és az Egy. Államok kormánya között egy titkos egyetértés, melynek A kürtös nagy lépésekkel tartott abba az irányba. Fülébe egyre érthetőbben hallatszott a dob pergése. Egy öblös útra értek ki, a hol a küzdelem a legerősebben folyt. Emberek testein, lovak hulláin keresztül sietett a pont felé, a honnan a pergést hallotta. És-------nem a kis Eddi volt az öttan? Egy fatörzs támaszkodva ült ott, a dob pedig mellette. — Mi van veled Eddi? — kiált a kürtös agodalmasan. — Bizony nem vagyok valami jól Cipelned kell engem, mint a hogy már azt oly sokszor tetted. A lábaim oda vannak. A kürtös megrázkódik ijedtében, a mint látja, hogy áz ő kis barátjának mind a két lábát elszakította az ágyúgolyó. A roncsok nadrágtartóval'voltak bekötözve. Ezt az az ember tette, mondja Eddi és egy távolább elterülő halott skótra mutatott. & volt az, a ki halálos óráiban letépte magáról nadrágtartóját, hogy bekösse ellenségének lábát, igy megmentve őt az elvérzéstől. Lassan, óvatosan, mint az anya a gyermekét, úgy emelte fel a kürtös a kis dobost. Szeméből néhány .köny pergett le.. Eddi észrevette. —- Miért sírsz Gunuár? Ne felejtsd itt a dobomat. Nem szabad dob nélkül a táborba jönnöm. Az óriás letette a beteget a fűre s a dobot magára akasztotta. Mikor ez megtörtént, Eddit ráültette a dobra, fejét pedig lassan a széles vállára támasztotta. — Milyen jó vagy! — szólal meg á kicsi. Egy párszor még elmegyünk együtt a harcba, ugy-e? Emlékszel arra a sáncindulóra ? És elkezdte dúdolni az ő gyönge hangján, megkísérelte ujjaival a taktust ütni hozzá. — Gunuár.... — suttog a kis harcos — az anyukát.... az anyukát üdvözlöm, monckl meg neki.... Holnap ismét csatázunk. Az utolsó szavak azonban már elhaltak ajákán. Fejecskéje visszaesett Gunuár válára, a ki a kétségbeeséstől reszkető arccal és meggyorsított lépésben sietett a tábor felé. A mint beérkezett, szegény Eddi már nem élt. Lelke csendben, szinte észrevétlenül járt már egy' más, messze bolygón, csak csonka teste maradt itt. .. . Meghalt a kis dobos. K. Janson.
