Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-16 / 3. szám
6 tek. Keresztapa Kosztyó János volt. Bezárták a menetet a pittsburgi magyar ref. lelkészt és a nőket vivő kocsik. A menet a város főutcáján rendekben és példás rendben vonult vérig s olyan valóban impozáns volt, hogy öröm, igazi öröm ragyogott annak láttára, nemcsak a menetben résztvevőknek, de az ablakokhoz és az utcára tódult amerikaiiknak is arcukon. Maga a zászló szentelés a kicsiny, de ritka szép angol templomban tartatott meg, hol a gyülekezet áhitatos éneklése után Tdő. Konyha Pál pittsburgi ev. ref. lelkész az ő megszokott szabatos előadásával tartott s úgy a szivre, érzelemre valamint az értelemre egyaránt mélyen ható és azt lebilincselő remek beszéde végeztével átadta az uj zászlót rendeltetésének s az ez után következett szép ima után felhangzott a gyülekezet ajakáról az ének: Áldd meg Ur Isten A te népedet, Kik téged szeretnek.... Egy negyed tizenkettőkor megindult a menet, elől a Nagy István zászlótartó által büszkén vitt most felszentelt uj zászlóval, visszafelé, ugyanolyan komoly méltósággal, mint oda menet fel a bálterembe, hol a csapos legények már habzó sörrel fogadták az érkezőket; Csikó Samu meg rázenditette barna legényeivel, hogy: Nem az ám a legény A ki városi. Hanem az a legény A ki falusi. Gyolcs inge, gatyája, Sarkantyus csizmája Illik a, neki. Rakták is a borsodi fiuk a csárdást olyan igazi tűzzel, mintha most is ott.... az abodi, vagy szendrőládi fekete- gyürüfa sátor alatt mulatnának, mint hajdanán. Mondjak-e még tóbbet? Déli 12 órákor kezdődött a bál, a tánc és semmi által meg nem zavarva tartott másnap reggel kivilágos kivirradtig olyan jó kedvvel, olyan tűzzel, mint az csak olyan vendégszerető magyar nép körében lehet, a milyenek a Monongahela City és környékbeliek. Végtelen volt az ő örömük, hogy rég óhajtott vágyuk — hogy zászlójuk legyen — végre teljesedésbe ment. Közös az ő érdemük, de legfőbb érdeme van derék elnöküknek, Nagy Imrének, a kit még a városi hatóság is annyira becsül, respektál és annyira megbízik benne, hogy minden bál alkalmával erőnek erejével megteszik policetnak, felruházván őt a hatalom jelvényével, a police-ok kurta botjával is. De nemcsak abban áll a Monongahela Cityek érdeme, hogy az egyleti élet terén teljesitik követendőleg kötelességüket, hanem abban is, hogy ott a magyar, tót és talián olyannyira összetartanak, mintha igazi édes testvérek lennének és mintha mindannyian egy és ugyanazon templomban imádkoznának a Mindenek Urához, Istenéhez. De áldásos hatású is lenne, ha ebben a tekintetben is mindazok, a kik nyelvi és felekezeti kérdések tekintetében oly annyire össze nem férhetők; követnék a Monongahela Cityeket, azokat a Monongahela City-i honfitársakat, a kiknek engedje az egek Ura, hogy a közöttük élő csendesség és jó békesség mindenkoron élvén és fenmarad- ván: most felszentelt zászlójuk mellé nemsokára a három- szinü lobogót is elkészíttethessék és a most lefolythoz hasonló min delieknek imponáló ünnepséggel felszenteltethessék. Úgy legyen! Li. S. Fairporti jegyzőkönyv Felvétetett a Fairporti, O. I. Magyar Ref. Társas és Segélyzö egylet 1900 évi dec. hóban tartott évzáró és tisztújító gyűlésében. Elnök a gyűlést megnyitván, felszólítja a titkárt a névsor felolvasására. A név sor felolvasása után konstatálva lett, hogy a jelenlevő tagok száma 57. Ezután a november havi gyűlés felolvasását rendelte el elnök, mely észrevétel nélkül elfogadtatott és hitelesíttetett. A jegyzőkönyv hitelesítése után a havi dijak szedettek be. Bevétetett összesen $26.75. Kiadatott Csánfordy József részére betegsegély címén $30.85; teremért $3.00, posta- költségre $3.24. Az öszes kiadás decemberben $37.09. Az elmúlt 1900-ik évben a bevétel volt $738.88; Kiadás $523.98; maradvány az 1900-ik év végén $294.40. Az egylet öszes vagyona 794.40. Ebből a bankban elvan helyezve $650.00, a pénztámok kezei közt van $144.00. A pénztári számadás után a tisztviselők választattak meg Kovács Ferenc korelnök vezetése alatt. Korelnök lendületes beszédet intéz az egylet tagjaihoz, őszinte szívből eredő köszönetét mond az egylet volt tisztviselőinek az egyleti tagok nevében buzgó fáradozásukért, s kezét imára kulcsolva hálaimát bocsát a minden jóknak adójához, hogy védő és oltalmazó karjaival vezérelte s céljához ez évben is eljutatta az egyletet. Kéri Istennek jóra segitö kegyelmét a jövő évre is, hogy adjon a tisztviselőknek erőt kitartást, hogy a reá jók bízottakban híven s odaadással sáfárkodhassanak, hogy kiérdemelhessék eme helyben hagyó s megnyugtató égi szózatot: “Jól vagyon hiv szolgám, keveset hiv voltál, többre bizlak ezután.“ A köztagokba pedig adjon az Isten ügybuzgóságot, az egylet iránti forró ragaszkodást,hogy az egylet céljainak, rendeltetésének továbbra is megfelelhessen. Ezekután kezdetét vette a tisztviselők választása, a mely következö eredménynyel végződött: Elnök Kocsis Ferenc, alelnök Kovács Miklós, jegyző Egri Ferenc, cime: Box 218 Fairport, O., pénztárnok Kovács Ferenc, titkár Vargha Imre, ellenőrök: Rajna Sámuel, Helmeczi Sándor, számvizsgáló bizottságok Nagy Sándor, Csánfordy Lajos, beteglátogatók Rajna Lajos, Rákóczy József, ajtóörök Tóth Mihály, Balázs András, egyleti orvos
