Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-20 / 25. szám

6 sokat, hogy csak föltétlenül ilyen ápolást igénylő elmebe­tegeket szállíttassanak be az intézetbe, továbbá, hogy az orvosok az illető betegeket alaposan vizsgálják meg s kór­ismét állítsanak ki róluk. Az igazgatóság mindezekre sür­gős választ kór a polgármestertől, minthogy a dolog elinté­zése valóban sürgős természetű is, mert úgyis elég baj, hogy a tébolyda szűk volta miatt annyi bolond van szabadon, legalább a közveszélyesek számára könnyitség meg hát a Eipótmezöre vezető utat. Vagy már oda is protekció kell, hogy valaki bemutathassa magát a bolondok házába? Arad. Különös eset történt Aradon, Lohingér Lipót lakásában a pincében megrepedt a vízvezetéki cső, a kiáradó yiz az egész pincét elöntötta.A gazda leküldte Danes János legényt, hogy a vizet lapátolja ki. A szolga hozzáfogott a munkához, s munkaközben megszomjazván, egy cserepet e- lővett s a vízből néhány kortyra valót merített s megitta. Rövid idő múlva azonban rosszul érezte magát, s utoljára elvesztette az eszméletét is, Az orvos erős mérgezés tüneteit konstatálta rajta, valószínűleg a pincében levő vízóra vala­melyik csapját belepte a zöld rozsda s az föloldódott a víz­ben, a melyből a szerencsétlen legény ivott. ■— Ludvig Demeter aradi mészárossegéd haldoklott. Élettársa hónapok óta odaadással ápolta. A beteg azzal akar­ta meghálálni a szeretetet, hogy a nőt törvényes feleségévé teszi. A halál mindinkább közelített hozzá, gyorsan mega- ftarták tehát tartani az esküvőt. De minap délután lévén, az anyakönyvvezetőség zárva volt, el kellett halasztani az eskü­vőt másnapra. Ludvig azonban még az éjjel meghalt. Rozsok. Rendkívül érdekes fölfedezésre jutotta napok­ban a bozsoki csendőrség, mely már hosszabb idő óta tapasz­tatta, hegy a környéken mindinkább terjednek a hamis koronások, Lrintosok és ötkoronások A csendőrség által titokban folytatót1 nyomozásnak végre meglett az eredmé­nye: fölfedezték a péuzhainisitókat és a gyártelepet is, a a mely Bozsok közég katholikus templomának tornyában volt elhelyezve. A pénzgyártók Csűri Mihály harangozó, ennek veje, Nagy István és Botlik Péter fegyházviselt em bor volt. Ezek a toronyban rendezték be a műhelyt. A tár­saságnak Botlik Péter volt a lelke. O rendezte be a műhelyt, ő készítette az öntvényeket. Csűri és a veje csak segédkez­tek s legfőbb teendőjük a hami itványok forgalomba hoza­tala volt, amit eddig meglehetős sikerrel végezték. Botlik ugyanis, amint a fegyliázbol kiszabadulva hazaért, rávette Csűri harangozót, hogy fogadja toronybakternek. A plébá­nosnak nem igen tetszett a dolog, de most Botliknak sikerült az elöljáróságot is megnyerni a pártjára. Botlik beköltözött a toronyba, a honnan m m is igen mozdult ki. Itt vette rá Csurit és vejét a pénzhamisítás tervének keresztülvitelére, mivel a torony helyiségét rendkívül alkalmasnak találta e célra. Pünkösd napján végre földerült a titok; az ünnep al­kalmával ugyanis nóhány suhanc-gyerek ment föl a torony­ba harangozni. Ezeknek egy-egy koronát adott Csűri, — természetesen a hamisítványokból. Ezt a pénzt akarták beváltani, a mikor a csendőrök megfogják őket s miután megtudták hogy a hamisítványok honnan származnak, ku­tatást tartottak a toronyban. A vizsgálat fényes eredmény­nyel végződött. Botlikot, Csurit és vejét a csendőrök letartóztatták. Daroc. Itt táncmutatság volt, hol a hatóságot Páski András kisbiró képviselte. Mulatság közben a kisbiró leré- szegedett s kitört rajta a garázda természet. A legények szép szóval csendesítették a rend emberét, de mert az nem hasz­nált elverték s kidobták. Páski hazafutott s revolverrel visszament a korcsmába s itt a mulató legények közé lőtt. A lövés (fyura Tamást találta, a ki szörnyet halt. Kondorfa vasmegyei községben Jánosi Mihály sehol- sem találta feleségét, mire roszat sejtve a kúthoz ment. Itt a szomszédok a kétségbeesett férjet kötélre kötve leeresztet­tek a mély kútba. Mikor odalent a kút mélyén megpillantot­ta halott feleségét, oly rosszul lett, hogy eszméletlen álapot- ban húzták ki onnan. A vizsgálat kiderítette, hogy az asz- •szony vizhuzás közben szédült a kútba. Miskolc. Óriási mamuth agyarat ástak ki Miskolcon a tiszavidéki pályaudvar épitkezéseinek földmunkálatánál. A kiásott agyar 2200 mim hosszú. Ezzel már a harmadik ma­muth agyarral szaporodott a borsód- miskolci múzeum gyűj­temény. Az ásatásokat Molnár István kereskedelmi iskolai tanár folytatja. Monor község hazafias lakossága szobrot emel Kos­suth Lajosnak. Az emlékmű Kossuthot férfikora delelőjén örökíti meg. A bronzalak fehér márvány- talapzaton áll, melyet díszes rács vesz körül. Gerenday Béla akad. szobrász mintázta a szobrot, melynek ünnepélyes leleplezését junius kilencedikén, tartották meg. A leleplezési ünnepen Kossuth Ferenc orsz. képviselő elnök vezetésével testületileg várták az orsz. függetlenségi és negyvennyolcas pártot. Munkács. Gahner Antal rőföskereskedő összeveszett fivérével s revolverrel mellbe lőtte. A gyilkos testvért letar­tóztatták. Nagy Szalonta közelében Maroiházán halva találták meg az egyik tanya előtt Kékesei Elek végrehajtói; a holt­testen egyetlen lövés nyoma látszik s kétségtelen, hogy gyilkosság áldozata lett a szerencsétlen ember, aki nagy családot hagyott kenyér nékül, Kékessi éveken át volt Nagyszalontán városi végrehajtó és az állásában természete, sen sok haragosa és irigye volt, A csendőrök most ezek sorában keresi ajgyilkost, Szapárliget. A gyilkosságok krónikájában ritka eset történt Szapárligeten. Egy ottani korcsmában cigány mellett nagy duhajkodást rendezett Kaba János, József főherceg horgostói uradalmának béresgazdája. A mulatozás, melyben Kaba két ismerőse is részt vett, késő délután ért véget, mi­kor fizetni akartak, de észrevették, hogy kevés a pénzük. A cigányoknak sem jutott igy semmi, hiába muzsikáltak félna­pon keresztül. Mikor ezt látta a prímás, a banda tagjaival ne­ki esett a részeg embereknek s azokat borzasztóan összever­ték. Kaba oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy néhány óra múlva meghalt. A cigányok elmenekültek.

Next

/
Thumbnails
Contents