Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-06 / 23. szám

5 chicagói ev. ref. lelkész végezte angol nyelven. Az ifjú há­zaspár a rövid lakodalmi estély lefolyta uátn azonnal nász­úira indult és pedig a buffalói kiállítás megszemlélésére. Fogadja a boldog ifjú pár mindnyájunk szívből fakadó üd­vözletét. A kegyelem Istenre tegye őket igazán boldogokká, megelégedettekké a házas életben. Nezrnrk, N. J. Kardos Imre és Sütő Irma newarki la­kosok kis leánykáját május igén keresztelte meg a so. nor­walki ref. lelkész a szülei háznál Irma névre. Keresztszülék Kardos József és Laki Katalin, New Yorkból. So. Norwalk, Conn. Lengyel Dániel és Gáli Rózika so. norwalki lakosok kis fiacskája. Áldozó Csütörtökön lett megkeresztelve Dániel névre. Keresztszülék Hermán Gábor és Gáli Zsuzsánna. — A so. norwalki ref. templomban pünköst ünnepén három keresztelés történt és pedig Kardos István és Bányai Mária fia István névre, keresztszülék Lévai Dániel és neje Kardos Imre és Pluzsik Teréz fia Lajos névre, keresztszülék Ambrus János és neje wallingfordi lakosok. Végül Loncsák János és Bógoly Klára fia Ferenc és Kálmán névre, kereszt­szülék Csarnok Kálmán és neje. Nevelje fel őket az Isten kedves szüleik örömére, az anyaszentegyház és a polgári társaság hasznos tagjaivá. Perth Amb'óy, N. J. Itt Dókus Gábor so. norwalki ref. lelkész május I9én urkzent vacsora osztással egybekötött istcnitiszteletet tartott, a mikor is 30 férfi és 10 nő járult az Urnák szent asztalához, Előző este a lelkész megkonfirmál­ta Novák Istvánt, a kit szülei kellőleg előkészítettek és ki­oktattak a szükséges dologkra. Az urvacsorai kenyeret Sza­bó Ferencné volt szives adományozni. A megjelent hívek közül csak kevés volt perth- amboyi, mivel azoknak nagy ré­sze báli mulatságán volt. A kik most nem jöttek, készítsék el magukat majd más alkalommal. Igyekezzenek magokat érdemessé tenni a keersztyéni, a krisztusi tanitványi neve­zetre. Kiil földi Hire k. China. — Az amerikai küldöttségek őrsége és a német katonák között öszeíitközésre került a dolog. Nem messze a küldöttségtől egy utcát elzártak a nyilvános forgalomtól s amerikai katonaság lett oda állítva, hogy arra senkit ne bo­csásson, hanem más utcába utasítsa. Mindenki engedelmes­kedett, csak a német katonák nem. — Egy német tiszt kar­dot fogott az ott álló amerikai katonák egyikére,mire az ame rikaiak lőttek s két német katonát megsebesítettek. A néme­tek gyülölöttel viseltetnek az amerikaiak iránt, még pedig azért, mert azok megszállva tartanak egy a tiltott városba vezető kaput, melyet ők szeretnének hatalmukba keríteni. Az idegen katonaság kivonul lassankint Pekingből. Egy hét múlva maga Waldersee, az egysült hadak főpa­rancsnoka is visszatér. Németországba, — A khinai császár, Kwang Su, rendeletet adott ki, hogy a császári palotát hely­reigazítsák, hogy az udvar visszatérhesen Pekingbe, mihe­lyest az idegenek onnan kivonultak. — A khinai császár te­hát visszatér Pekingbe, mihelyest bizottságban érzi magát, hogy el nem fogják. Most se hisz még az európaiaknak. Portugallia. A közelmúltban állami törvényt alkotott Portugálba törvényhozó gyűlése Lissabonban, ez ország fő­városában, mely szerint: “Ezen ország területén és gyarma­tain székelő összes szerzetes rendek, hat hónap leforgása alatt, a világi hatóság színe elől tartoznak igazolni azt, váj­jon a tanitás— nevelés ügyével, s a jótékonysággal foglal- koznak-é, olyan mértékben, a mint vagyonuk megengedné sőt megkövetelné ?A sem egyikkével sem másikkal nem fog­lalkozók birtoka állami vagyonná tétetik“. Kimondja az uj- törvény azt is, hogy "a nem Portúgall eredetű szerzetes rendek működése is beszüntetendő“ — ilyen módon a Jezsui­ták a Franciscanusok és a Benedictinusok rendházai mint bezáratnak, mert ezek Portugálliában nem honfiák. Spanyolország .— Cervera admirális, a Santiago de Cuba mellett megsemmisített spanyol hajóhad vezére figye­lemre méltó beszédet tatrott a múlt héten. — Azt a kérdést fejtegette, vájjon Spanyolország felszerelje-e magát újból hajórajjal', mely az Amerikával viselt háborúban tönkre ment s maradjon-e továbbra is tengeri nagyhatalomnak a- vagv visszavonni jón a kisebb országok sorába. — Fejtegeté­sében arra a következtetésre jutott, hogy nem fizetné ki ma­gát milliókat adni ki újabb hajóhadra, miután a jelen vi­szonyokból majdnem biztosan meglehet jósolni, hogy Spa­nyolország a közel jövőben több kisebb- nagyobb országra fog szakadni. Erre utalnak az az a zavarok, melyek Barce­lonában s más városokban előadódtak s melyekben gyakran hallható volt a jelszó: “Le a spanyolokkal!“ “El Spanyol- országtól" stb. Spanyolország nagy krízis küszöbén áll. Az anarkizmus terjedt, s Cataloniában olyan forma mozgalom indult meg mely veszélyezteti a kormányt s a monarheia egységét is. —Az itt—ott felmerülő zavargásokat látszó­lag elnyomják, de az tovább lappang, mig az egész országot lángba nem borítja. Az antiklerikális mozgalmak még most sem szűntek meg Spanyolországban. Coimbre-ben megtámadták a püspö­köt s tettleg bántalmazták. —Oporte-ban nyilvánosan az ut­cán megtámadták a papokat, Barcellona-ban megszállták a Maristák klastromát, betörtek a zárdába, leöntötték petró­leummal s felgyújtották. A szerzetesek védték a klastromot a végsőkig, végül megjelent a csendőrség s kiszabadította őket. Madridban, Polma elővárosban kövekkel bombardi- rozták az Ágoston rendieket. A délafrikai háború színteréről a legújabb hir az, hogy az angolok újabb vereséget szenvedtek. Kitchener je­lenti, hogy május 3lén komoly összeütközésük volt a bu­rokkal .— Jelentése szerint a burok sok embert veszítettek, de sajnálattal kénytelen bevallani, hogy az ő veszteségük is nagy volt, mennyiben 178 ember esett el, köztük négy tiszt

Next

/
Thumbnails
Contents