Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-25 / 17. szám
Salim, Ks. — Egy eredeti Stradivarius- féle hegedűt találták itt egy C. B. Kirtland nevű farmer egyik alkalmazottja birtokában. — A hegedű tulajdonosa soha nem is gyanította, hogy annak valami speciális értéke legyen, de nagyrabecsülte mint öröklött tárgyat. A hegedűt apjától kapta, ki évekkel ezelőtt Írországból jött ide. $1.200 ajánlottak felneki érte, de ő ezt visszautasította. Külföldi Hírek. Angol- búr háború. Pretoriából, április 22iki távirattal jeletik, hogy Middleburg mellett, Transvaal kolóniában, 160 búr, élükön Bokburg parancsnokkal, letette a fegyvert. Párisbóljelentik, hogy Hollandiában, a Íjat Loo királyi kastélyban nagy a baj Vilma királynő férje, Henrik herceg adósságai miatt. Mondják, hogy a herceg kevéssel házassága előtt megígérte a berlini és frankfurti hitelezőinek, hogy esküvője után egy hónapon belül kifizeti tartozásainak egy harmadát; de mivel Ígéretét be nem váltotta, a hitelezők a királynőhöz fordultak követeléseikkel, aki megígérte, hogy a herceg ki fogja fizetni tartozásait az állam által neki engedélyezett évi összegből. A királynő természetesen, igen haragszik . Bécsben nagy tüntetést tartott a klerikális párt ápr. 21- én délután. Ehhez hasonló templomi parádét ott — mint mondják — a 17. századbeli reformátió óta nem láttak. Mintegy 12.000 emberből álló processzió, élén a papsággal, a szent ostya előlvitele mellett végigment a főbb utcákon, azután a Szt. István kathedralisban misét hallgatott. — A nagy parádé tüntetés volt a legújabban megindult mozgalom elen, melynek jelszava: “el Rómától“, s általában a szocializmus s liberalizmus ellen. — Portugálban határozatot hozták, melynek értelmében a szerzetes rendeket szekularizálni kell. — A határozat azt mondja, hogy a szerzetes rendek törvényes működésének tisztán a jótékonyság gyakorlatára,nevelésre, hitterjesztésre és a civilizáció terjesztésére kell szorítkoznia, ez utóbbi téren pedig tisztán a kolóniákra. XIII. Leo pápa sajátkezüleg irt levelet küldött a por- tugáli királyhoz, melyben támogatását kéri a mostani anti- klerikális mozgalom ellen, mely most oly nagy arányokat öltött a kormánytól nyert támogatás következtében. A Vatikánban meg vannak győződve róla, hogy Károly király is javalja Portugálnak a barátok hatalmából való emancipációját. Ez igen furcsa meglepetés a klerikálisokra, kiknek azelőtt oly nagy hatalmuk volt, hogy rá tudták venni Károly királyt ara, hogy engedelmeskedjék ama pápai rendeletnek, mely megtiltotta neki, hogy nagybátyját, Umberto királyt Rómában meglátogassa. Rev. I. W. Stevenson khinai nyssionárius a washingtoni államtitkárhoz küldött jelentésében kimutatja, hogy az utóbbi boxer fölkelésben hány protestáns misszionárius és gyermek lett megölve. A jelentés szerint a britek 70 misszionáriust és 28 gyermekét vesztettek; a svéd egyház 40 misz- szionáriust és 14 gyermeket, az egysült államok pedig 24 felnőttet és 8 gyermeket, összesen 186, kik közül 134 felnőtt és 52 gyermek volt. Az időkjele. Bécsben a protestánsok száma, a közelmúlt időkben tetemesen megnövekedett a mennyiben a múlt század közepén még alig számbavehető protestáns egyháznak ma több, mint 45 ezer hívője van. — A múlt évben egymagában 1x07 áttérővel szaporodott; s ezek közül 107 izraelita, s 937 róm. kath.ból lett protestáns-á. — Pétervárról érkező jelentések szerint a zarszkoje- szelői palotát, ahol most a cári család tartózkodik, valóságos ostromállapotba helyezték. A palotát éjjel- nappal két ezred kozák őrzi, a belső lakosztályokra pedig a legügyesebb detektívek ügyelnek, akik a komornák és más alkalmazottak szobáit minden este átkutatják. Vodin Klárát, a cárné francia felolvasónőjét azonnal elbocsátották, mert az íróasztalában talált levelekből kitűnt, hogy szeretője egy diáknak, akit a legutóbbi zavargások alkalmával elfogtak. Ugyancsak elbocsátották Ivosky zongoratanárt is, akinek szobájában az orosz diákhimnusz egy példányét találták. Hiába szabadkozott Ivosky, hogy neki a himnuszt egy névtelen küldte postán, a tanárnak távoznia kellett a cári palotából. Hazai Hírek. Budapest. Sántha István elhunyt debreceni ügyvéd, aki 1848—49-ben nemzetőr volt, naplójába följegyezte azoknak a neveit, a kik 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost az Újépület udvarán agyonlőtték. Az illető katonák, kik egy vadászzászlóaljban szolgáltak, névszerint: Lukács János, Weber Pál és Yurda Ágost. — Tarsolyné Nyíri Zsuzsánna biharmegyci földesasszony éveken át rakosgatta össze a filléreit, hogy Pestre utazhassák Kossuth Lajos sirjához. Másodmagával, prusz- likos, fejkendős komaasszonyával együtt tették meg a nagy utat Megérkezve, első dolguk volt, hogy megkeressék a temetőt, a temetőben pedig a sirt, a mely alatt Kossuth apánk nyugszik. Mit érzett a két derék magyar asszony, mikor a gyepes hant előtt megálltak, azt nem érti meg más mint ők. Néhány köny pergett le az arcukról, mikor némán imádkoztak. Azután nagy sóhajjal útnak fohászkodtak. Előbb azonban néhány babérlevelet téptek a koszorúból, így mentek, babérlevéllel kezükben, mig a temető kapujához nem értek. — Mit visznek? — förmedt rájuk az őr. — Nem tudják, hogy nem szabad virágot lopni? — Lopni? Hiszen Kossuth apánk sirjáról hozzuk.