Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-11-07 / 13. szám

I. Évfolyam.

Cleveland, 0. 1900. november 7.

13. szám.

AMERIKAI MAGYAR

REFORMÁTUSOK LAPJA.

Hungarian-American Reformed Sentinel.

„THE HUNGARIAN AMERICAN REF. SENTINEL“ Is the only Hungarian Reformed Weekly in the United States. It is published every Wednesday by the \.HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.CO.:‘

1942 E. MADISON AVE. CLEVELAND, O.--------O-------Editor in chief: Rev. Zoltán Kuthy, Pastor of the Hungarian Ref. Church, New York, N. Y.

Associate editors: ReV- Paul Konyha. Pastor of the First Hungarian Ref. Church, Pittsburg. Pa.

Rev. Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cleveland, O.

Fellow-labourer: Rev- Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Ref. Church, So. Chicago, Ills.

AZ „AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.“ az egyedüli református magyar lap az Egyesült Államokban. Megjelen minden szerdán.

Felelős szerkesztő: Kuthy Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál, pittsbuad ev. ref. lelkész, Csutoros Elek. eleve.»..

__ev. ref. lelkész.

Főmunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref. lelkész.----í---o------Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő elmére: 108. Seventh Street, New York, N. Y., küldendő.

Előfizetési ár egy évre: Amerikában $2.00. Magyarországra $2.50.

Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész elmére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők.--------o—-----A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik.

Entered at the Post Office at Cle-veland, O. as second class mail matter.

Neveljünk magyar nyelvünknek és református hitünknek hűséges gyermekeket.

Hoseás próféta ezelőtt több mint két és fél ezer évvel, az „erős boszuálló Jehova nevében” mennydörgött Izrael feje fölött, mondván: halljátok meg az Urnák beszédét, mert az Urnák pere vagyon e földnek lakóival. Megromol e föld és mindjén lakói elvesznek. Elvesz az én népe m, mivelhogy tudomány nélkül való. (Hoseás próf. 4. rész; 1, 3, 6 versek.)

Ezredévek múlva, a szeretet szent IstenéneK, minden emberek mennyei édes atyjának nevében, az evangyéliom hirdetőjének ajkáról, az én rebegő ajkamról visszhangszik most e szózat: elvesz az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való.

Isten kiválasztott népe, a zsidó nemzet, az ő nagy királyának, a koronás prófétának, bölcs Salamonnak uralma alatt érte el hatalmának, dicsőségének tetőpontját.

A milyen nagy, a milyen fényes volt a Jehova temploma, ugyannyira, hogy nem volt párja az emberi kéz által alkotott földi alkotmányok között; a milyen dicső és bölcs volt a templomot építő nagy király, úgy annyira, hogy kelet fejedelmei önkénytelen tisztelettel hajoltak meg előtte: olyan nagy, olyan dicső volt a maroknyi zsidó nép, úgy annyira, hogy kelet többi népei félig tisztelettel, félig rettegéssel álltak meg előtte. Izrael fiai büszke önérzettel mutattak a Jehovának emelt dicsőséges oltárra s boldogok voltak, ha a világ minden részéből évenként legalább egyszer leborulhattak a hazafiság és vallásosság eme agyszerü oltára előtt.

De semmi sincs állandó a nap alatt. A Jehova dicső temploma is leomlott. Salamon fia, Roboám, elszédült atyjának fényes, magas trónusán. A nép jóléte, dicsősége és nagysága érzetében elfeledkezett Arról, a ki adta az erőt és nagyságot. Egy országból, egy nemzetből kettő lett egymás mellett, egymás ellen: Juda és Izrael országa. A két ország uralkodói és testvérnépei abban kerestek minden dicsőséget, hogy egymást marcangolják. A nép leikéből kihalt az ősi hit, az erkölcsiség, hálván y- imádásra hajlott.

De a bűnök között sem alszik örökre a lelkiismeret szózata. Midőn Izrael népe teljesen elmerülni látszott a pogány bálványimádásban, mint a lelkiismeret szózata jaj. dúlt fel Izraelben Hoseás próféta: „elvesz az én nép.em.”

Nekem nincs oly erős szavam, mint ama nagy prófétának, ki az erős, boszuálló Jehova nevében mennydörgött; én a kérés, a buzdítás, a szeretet szelíd szavaival, gvönge ki áltó szózat vagyok h pusztában.

Soha egyetlen alkalmat serp mulasztok el, hogy a magyar református és a magyar nemzeti szellem erősödése érdekében fölemeljem szavamat és akkor vagyok igazán boldog, ha e szent oltár építéséhez, a nekem Istentől adatott telietség mértékéhez képest, bár csak egy porszemet is vihetek.

Örömmel használom fel e kedvező alkalmat most is, a midőn NewYorkban, a világ minden részéből össze- sereglett népek eme tengerében, az amerikai magyar refor-