Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-09-19 / 6. szám

1 Hazai Hírek. Budapest. A jövő évben már megkezdik a közös hadseregben a bronzágyuk kiküszöbölését, hogy acélágyu­kat hozzanak a helyébe. Másfélmillió koronát szavazott meg a delegáció az 1901. évi köttségvetésben az uj ágyuk­kal való kísérletezésre. Ha másfélmillióba kerül a kísér­letezés, mennyibe kerül akkor a végleges keresztülvitel? — A Margithidról egy szürke ruhás férfi ugrott a Dunába. De észrevette még ugrás közben, hogy a hídon járó-kelők vannak és ezért jól érthető hangon feléjük kiál­totta: — Bajnok-utca, negyvenkilenc! Többet már nem szólhatott, mert a hullámok nyomta­lanul elnyelték. Valószínűleg az jutott eszébe az utolsó pillanatban, hogy egy nehéz nyomozástól megkímélje a szegény rendőrséget, amelynek úgyis elég dolga van az élőkkel is. Mindazáltal eddig még nem tudták megállapí­tani kilétét. Czegléd. Czegléden történt Szent István napján, hogy egy odavaló vendéglőben, a hol egy 32-ik gyalog­ezredbeli kapitány ült két tartalékos hadnagygyal s néhány önkéntessel és altiszttel, hogy egy tót alak feláll az asztal­nál, s kegyetlen magyarsággal élteti a császárt; majd oda­fordul a cigánybandához és etkezdi huzatai a Gotterhalte-t. Egy Szakács nevű altiszt, zászlóalj-trombitás erre odaugrik a cigányhoz és kikapva a prímás kezéből a vonót, taps, lárma és csörömpölés közt ráhúzza a „Mégis huncut a né­met” kezdetű, nálunk nem egészen ösmeretlen nótát. Mikor pedig ezzel elkészült, akkor odaszólt a katonákhoz: — Fiuk, elhúzom a mi nótánkat! És az egész közönség, civil, katona mind felállva, levett kalappal énekelte el a Kossuth-nótát, a mit a trombi­tás húzott el a hegedűn. H e n c z k ó. Nagy tűz támadt Henczkó gömörmegyei községben. A megrémült lakosság minden erejét meg­feszítve igyekezett elejét ven i a tűz tovább terjedésének; de a tomboló szélben hiába való volt minden erőlködés, s a szerencsétlen embereknek tehetetlenül kellett nézni, li mint a lángtömeg egyre tovább harapózott s nehány óra alatt elhamvasztotta három ház kivételével az egész falut. Nem maradt épen semmi sem; a telhetetlen elem dühön­gése elemésztette az összes melléképületeket is, minden terméssel, takarmánynyal együtt. Porrá égett az evangéli­kus és a róm. katholikus templom is. Oda van az uj iskola- épület, a község büszkesége is, a melyet az ág. ev. egyház- község páratlan áldozatkészsége emelt a községnek 7000 korona költséggel, s a melyeknek a napokban lett volna a felavatási ünnepélye. A reménytelen mentési munka köz­ben négy ember is életét vesztette. A község lakosságának állapota kétségbeesett. Nincs hová lehajtani fejőket, a szabad ég alatt kell tanyázniok, a füstölgő romok között, s a közel jövő valóságos éhséggel fenyegeti őket. A könyörü­letes szivekhez ferdulunk, s arra kérjük őket, siessenek a szerencsétlen emberek megmentésére. P é c e 1. A péceli ev. ref. templom százados jubileu­mának megünneplésére nagyban folyták az előkészületek . A jubileum impozáns fényű ünnepségek keretében a mi­nap volt megtartva, mely alkalommal az ünnepélyes isteni- tiszteletet Arany Gusztáv református elkész tartotta. E nagy jelentőségű nap méltó módon való impozánsabbá tételére az ünnepélyes istentisztelet után ezüst lakodalom, esküvő, keresztelő tartatott, mint ez történt egy hosszú század lefolyása előtt, midőn a péceli református templo­mot fölavatták a Ráday grófok jelenlétében. E magasztos ünnepélyen tömegesen volt jelen úgy a helybeli lakosság mint a környék intelligenciája. Bács-Martonos. A rabló-romantikának egyik veterán maradéka volt Faragó Miklós, a ki Bács-Martono- son élte kalandos ifjúsága után az öregség nyugalmát. Nevéhez sok rémes bűntény fűződik, legutóbb pedig a hires szabadkai negyedmilliós kasszalopásnak volt egyik részese. Ezért az illavai fegyházba került, ahonnan csak két hónappal ezelőtt került haza Bács Martonosra. Most meghalt a rettegett betyár, de halála méltó volt életéhez: a csendőrök szúrták le épen akkor, amikor ismét egy gaztettet akart elkövetni. A haláláról a következőket halljuk: Faragó Miklós — a rettegett betyár — két hónappal ezelőtt tért haza Bács-Martonosra az illavai fegyházból, hol emberölés­ért nyolc évet ült. A fegyliáz igazgatója közveszélyes embernek jelezte Faragót, minélfogva a közigazgatási ható­ság ellenőrzést rendelt Faragó ellen. A községi rendőrség felső parancs folytán több Ízben fölzörgette Faragó lakását éjnek idején, hogy meggyőződjék otthon van-e? E napok­ban a csendőrőr járat cirkált a faluban, amikor Faragó házá­ból rémes kiáltás hallatszott. Az őrjárat bezőrgetett a házba, de választ nem kapott. Ekkor betörték az ajtót és mikor behatoltak, a szoba közepén eszméletlenül találták Faragó feleségét, akit férje ép akkor fojtogatott. A csen- őrök el akarták a betyárt kisérni, de az ellenszegült és ki akarta ragadni az egyik csendőr kezéből a fegyvert. Szalay József őrvezető ezt látva, szuronydöféssel keresztül szúrta Faragót, aki hörögve bukott le és pár percnyi kínlódás után meghalt. A holttestet beszállították a községházához és azonnal távirati jelentést tettek a hadbíróságnak és tör­vényszéknek, a honnan a megjelent hivatalos közegek más- -nap a boncolást megejtették és a csendőr jogos fegyver- használatát megállapították. Bács-Martonos községe most végleg megszabadult egy mindenki által rettegett közve­szélyes embertől. Almás. Korpás István almási gabonakereskedő mi­nap Aradról kocsin ment hazafelé, ahol nagyobb mennyi­ségű búzát adott el. Mikor az almási határhoz ért kocsijá­val, három rabló ugrott föl a kocsijába és az egyik a keres­kedőt hátba szúrta, a másik kettővel a kocsis dulakodott, akik baltával addig csapkodtak feléje, mig eszméletlenül fordult le az ülésről. A rablók ekkor a vérébenjfetrengő kereskedőre is mértek még nehány csapást, aztán kivették a zsebéből 1800 frtot tartalmazó tárcáját és elmenekültek. A kereskedő kocsisa félóra múlva eszméletéhez tért és föl zavarta a gyilkosság hírével a közeli tanyák lakosságé' mely vasvillákkal fö.fegyverkezve kutatta a határh- gyilkosokat, a kiket még az nap éjjel elfogott a csenc az almási erdőben. Radui Oszip és Kulna nevű almá1 parasztok a gyilkosok, akik tudták, hogy Korpás nagyc bb összeg pénzt fog Aradról hozni, s ezért k> el a gyilkosságot. A meggyilkolt kereskedőt, akit öt meke siratja, a napokban temették el nagy részvét s a gyilkosokat, kik beismerték tettüket, átadták Ságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents