Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-08-29 / 3. szám

7 cent, nőké 25 cent. E jegyekkel» bálba is be lehet menni. Számozott ülő helyek az első 6 sorban egy dollárjával válthatók. Jegyek máir is válthatók a lelkészl hivatal­ban, a szereplőknél, a presbytereknél, s az egyháztagok­nál is. Ajánljuk e szép mulatságot mi is a Chicagóban s annak környékén élő honfitársaink, közelebbről hitsoinso- sainlk figyelmébe. Ohio állam Toledo 'városából kap­tuk a következő sorokat: Az Amerikai Magyar Reformá­tusok Lapja 1-ső számát az első betűtől az utolsóig végig olvastam, a melyben tiszta igazság van. Az előfizetést e napokban utalványozom, addig is kérem a lap 2-ik szá mát elküldeni. Mellékelve küldöm egy south bendi ko­ntóm: levelét azon célból, méltóztassék azt becses lapjá­ban közzétenni. T.iszteletttel Id. M. I., 323 Grand' st. íme a beküldött levél: A hajdan hatalmas kath. álla­mok oly rohamosan hanyatlanak, hogy ez idő szerint ma már másodrendnek; a hajdan még kis porosz protestáns állami mint verte le először a nagyhatalmú kath. Auszt­riát, (röviddel ezután a még hatalmasabb francia államot. A kevés számú skót protestánsak hová fejlődtek, — és a leghatalmasabb protestáns állam, az, a melyben mi vagyunk és élünk, csak egy év előtt, úgyszól ván játszva tette semmivé a szinte hajdan nagy hírben álló katb. spa- nyol államot; hát nem volna e szégyen reánk, magyar 'protestánsokra, ha itt e minden izében protestáns államban csak egy lelket is átbocsátánunk azokhoz a pá­pistákhoz, kik minden fejlődésnek, haladásnak útjába ál­lanak, hisz úgy rettegnek papjaik még az állami nyilvá­nos szabad iskoláktól is, hogy a kik gyermekeiket oda já­ratják, azokat még meggyóntatni sem akarják. S ka ezek után figyelembe veszszüfc, hogy egyesekből állanak a csa­ládok, családokból a fajok, fajokból a népek és nemzetek, úgy könnyű belátnunk, hogy az egyeseket hitünk számú- mára erőnek erejével meg kell tartanunk. Nem elfogult­ság ez én tőlem, hanem szeretet, lelkesedés, mely hitem iránt szivemben ég;logika, minek követését minden bit­testvéremnek melegen ajánlom. Nekünk nem annyira ön­magunkért, mint a következendő nemzedékért kell küzde- nünk. Vájjon volna-e ina csak egy protestáns is, ha elő­deink nem! lettek volna hitükhöz oly hívek; vagy nyaka­sok, mint a pápisták mondják mi rólunk. Kálvinista vá­gyóik szivveldéLekkel, s az leszek szivemnek utolsó dobba­násáig. Leányomat, kit ref. vallásomban neveltem, most akarják férjhez vinni s uramfia, a vőlegény még azt mer­te mondani, hogy ő ref. templomban nem esküszik: De hát az ón lányom sem esküszik ám a pápista templom­ban, — felelteml én. A vőlegény ilyet nyilván még nem hallott, mert úgy ment el akkor, hogy a küszöbünket töb­bé át nem lépi, de én arra csak azt mondtam: ilyen alku mellett csakugyan szerencsének tartanám, ha szavát be­váltaná. 'Elmondtam mindezeket hittestvéreini okulá­sára: ha bitéről, vallásáról van szó* verje vissza mindegyi­künk a bigottizmus fondorkodását s az ősök vérével meg­szentelt leit vallásból ne engedjen egy csipetnyit se. így áld még bennünket a mi jó Isteümk.....I. Hírek az ó-hazából. A if öe v é n y káptalan. Nagyváradon nagy a harag mostanában. A selyem reverendás, gömbölyű kanonokokra karaguszinak, a kik külön palotákban lak­nak, livrés hintóbáin járnak, messzi határ kövér földjein gazdálkodnak, de a miikor a város .ment hozájuk egy ki­csinyes instanciájával, mogorván a zsebükbe rejtették szűk markukat. A város szivében, a modern díszben megifjult 'Szt. László-’téren régi áldok emlékéül egy dísztelen, apró ka- tboltikus templom ékelődött ép az élénk forgalom köze­libe. Mindenkepen útjában áll a fejlődésnek ez a temp­lom, a mely azonkivüli, hogy dísztelen voltával bántóan zavarja a környezet összhangját, különben is piciny a hí­vők befogadására. A városi tanács tellát bölcsen tervbe vette, hogy a tér legszebb helyét átadja ingyen a kápta­lannak, építsen az ott a városhoz és a dúsgazdag kápta­lanhoz egyaránt méltó templomot. A régiért úgy sem nagy a kár. 'Szegényes téglahalmaz az egész, amit erősen megrongált az idő és épen semmi művészi alkotás nem rejtezkedik benne. Csakhogy a tanács a káptalan nélkül tervezgetett. A kanonok urak keréken megtagadták hozzájárulásukat a szép tervhez. Hasztalan hivatkozott arra a város, hogy egy ilyen gazdag testülettől méltán elvárható vol­na, hogy némiképen hozzájáruljon a város fejlődéséhez. De hát hiába! Közelednek a választások és a néppárti ’ szent célokra köll a pénz. Elsőbb a politika, csak azután a templomi. Reverendás a n árki s ta. Egyik vasmegyei községből kapjuk az alábbi tudósítást: A múlt vasárnap jutott egyik vas megy ' faluban kezembe a »Szómba (he­lyem megjelenő “Yasvárim gye.” E lap napi hírei között szó volt egy “egyházfK-ról, ki Rohoncon a vendéglőben több polgár jelenlétében dicsérte a monzai 'királygyilkost, egyben felségsértő nyilatkozatokat tett. A “Vasvár- megye” ígérte, hogy a dolognak utána j ár s a lap egyik munkatársa tor szerint csakugyan kint is járt ro- licncon -s ott meggyőződött róla, hogy az az “egyházfi” egy íróm. kath. káplán, aki, bár állítólag alaposam bebo­rozott állapotban volt, mégis megérdemelné, hogy a püspök a kir. ügyészséggel egyetemben kicsit meghúzná a fülét. Bt unmet Miklós a kivándorló. Hrunner Miklós csabai fodrász elhatározta, hogy ki fog vándorolni Amerikába. Igaza volt. Csabán nem érdemes fodrásznak lenni, mert ott csak minden sátoros ünnep­kor vágatják le a hajukat az emberek. Amerikában mégis más az élet. Brunner Miklós miniden vagyonát pénzzé tette és két sógorával. Tornai János és Fekete Istvánnal megindult szerencsét próbálni az uj világba. Azonban nemi jutott meszire, mert elindulása után az őrültség je­lei mutatkoztak rajta. (Ruttkánál le akart ugrani a vonatról, de nagynehezen megakadályozták és leesende- s'itették. Berlin körelébn sikrült neki a robogó gyorsvo­natról leugirania, de miután semmi baja sem esett, gyors futásnak eredt, hogy a vonat megállása után alig bírták elfogni. A hatóság az örült embert beszállította egyik kórházába és rokonait értesítette a szerencsétlenségről.

Next

/
Thumbnails
Contents