Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-08-29 / 3. szám

4 Különfélék. A fekete Szűz Nagy szenzációja volt a napokban Borsi zemplánme- gylei községnek. Bizony nemi kevesebb történt ott, mint hogy a falusi erdő kellő közepén egy tölgyfa odújából bárom favágó elé toppant Szűz Mária. Talpig fekete ru­háiban volt és gyászos, toirmpa bangóm így szólott : — Eredjetek a faluba és terjeszszétek ottan csodás jöttömi hírét. Valamin! mondjátok meg, hogy zászlók­kal és jámbor énekléssel jöjjön precesszió megjelenésem szent helyére. > i Arcra borulva hallgatta a mennyei szózatot három tót favágó s hogy eltűnt az égi jelentés, futva sietének toazai, hogy megvigyék a borsai csoda hírét. Meghallván a hirt a zemipliánmegyei ipaipocskák, magukban miosoíy- gáinalk s szólónak a néphez: I — Hallottátok a Szűz,anya szavát. Menjetek és cse­lekedjetek az ő tanításai szerint. Madárnál is sebesebben messze ment a híre a borsai csodának. Hires búcsú járó belylyé lett az erdei szent hely Jött a nép tömegben, nemcsak Zemplénből, ha­nem Aha újból is. Dicséretére legyen mondva a borsii Szűz Máriának, nem röstelte a fáradságot, hogy kényel­metlen helyén még egyszer megjelenjen. 1 Ámde közbejött a — főszolgabíró. íAz történt ugya­ni«, hogy e hó 4-én öt-hat vármegyéből mintegy négyezer főnyi csőcselék gyűlt össze Borsiban, a hoi a Szűz Mária megjelenésének helyén már oltároktat emelt a vakhit. Ott állott sűrű rajokban a tömeg a jelenés helyén s várta, ha tán a fekete szűz újra megjelennék, hogy kiok­tassa a népet a néppárt pro grammja felől. Mielőtt azon­ban a fekete szűz, aki hogy megjeleni, csupán a végszót várta, mutatkozhatott volna, megjelent a szent helyen Barthos József, a sátoraijaujhelyi járás derék szol gab i- rája (kiről a kaitholikusok megnyugtatására megjegyez­zük, hogy jó katiholLkus) s csendőreivel hamarosan szét- ugrasztotta a rutul becsapott tömeget, az oltárokat le­ront at ta e a rajtuk volt renget eg gyertyát a legközelebbi plébános kezeihez küldötte, a osodáibelykez vezető utakat pedig csendőrökkel zárolta el. iA míg a fanatizált borsii bucsusoik szétoszolva azt jö- a pokol kínjait, azalatt a főszolgabíró a fekete szűz kere- a pokol kínjait, azalatt a főszolgabíró a fekete szü kere­sésére ment, a ki azonban most már nem sok hajlandósá­got mutatott a megjelenésre Természetesen hajlandó­ságára nem volt kiváncsi senki, meg ke1 lett jelennie irga­lom nélkül. A fekete lepel lehullott róla. s ott állott a néppárti Szűz Mária,, egy — cseresznye- és szőlőtolvaj, a kit a környékien nagyon jól ismernek s a ki sokszor éhez­te a hátán ama jámborok husángjait, kik most imádni jöttek őt. Ehhez csak nenn kell magyarázat. A kölcsön kért feleség IDorozsma katholikus község eddig csak szélmalmá­ról volt nevezetes, a melynek a nóta szerint áll a vitorlá­ja, De most messze túl fogja szárnyalni ennek a hírét a kölcsön feleség históriája. Úgy történt iá dolog, hogy egy Habók Antal; nevezetű jómódú gazda szemet vetett Márta Albert zsellér-ember feleségére és annak rendje módja szerint kölcsön kérte az asszonyt három napra. Néni' kívánta imigyen ezt a csekély szívességet, egy kis házat és egy hold földet ígért érte. A zsellér gondolkozott egy darabig, aztán úgy vélte, hogy nagy bolondság volna ezt a jó vásárt elszakítani. Elvégre a feleség olyan portéka, amelyikből jut is,marad is; — az a három nap. pedig nem a világ. Még csak az asszony beleegyezését kellett kikérni, de a hü hitves mi­helyt meghallotta,, hogy miről van szó, nyomban kész volt az áldozatra. Haíbók Antal iszemrevaló legény is volt, bizony így nemi is olyan borzasztó az a bárom nap. Kivált hia házhoz is jut az ember vele. A három nap letelt és a kölcsön feleség pontosan beállított áz utóihoz, de a kamatok mélkü’. Azokat már a férj akarta fölvenni. Elment hát a földes gazdához: — No, jó volt-e a feleségeim? l — De jó ám! Éppen megfelelő volt. Csak a három nap volt egy kicsit kurta, — Hát annak örülök, hogy tetszett, de már most el­jöttem volna a ház irányában.-— Micsoda ház? — Ejnye mó! Hát amit megígért a feleségemért. Habók Antal elmevette miagát és 'kijelentette, hölgy tréfa volt az egész. Még az a húrom nap is csak tréfa volt Hiszen nagyon jó volt ;az asszony, de házat azért csak nem adnak a mai világban. De Martba Albert sem az az ember, a ki a, maga jus­sát hagyja. Útinak eredt és meg sem állt a plébánia kapu­jáig. Nem tudni hogyan akarta kireparálni hívei dolgát a gömbölyű plébános, de Mártim Albert még az nap beállí­tott a szegedi törvényszékhez és panaszt emelt Hábók Antal ellen, mert a mint mondja, megszegte a szerződést.-— Lapuink három számát miegküldöttük hittestvére- inkinek. Pénzbe, sok pénzbe kerül egy lap megindítása és fenntartása. Kérjük azért olvasóinkat, szíveskedje­nek lapunkra előfizetni s ez által bennünket az ügy előbbre vitelében támogatni. Az amerikai magyar refor- miátuS'Ságnak szüksége van egy oly lapra, mely első sor­ban a ref. vallás dicsőségét munkálja,. Hittestvéreink nem igen olvassák, de mi hét-bét után olvassuk azokat a kifakadásokiat, melyekkel bennünket, reformátusokat, elleneink lapjai illetnek. Nekünk kötelességünk, hogy szavunkat azok ellen fölemeljük mindaddig, a mig csak szükség lesz arra. Jól esik nekünk,, hogy hittestvéreink megértették a mi ébresztő szavunkat s lapunkat jókíván­ságokkal elhalmozni siettek. Az a lelkes csapat, mely e lap mellé sorakozott, rövid idő múlva örömmel fogja látni azt is, hogy lapunk alighogy megszületett már is megnagyobbodott. “A pogány f r a n o i ák” üldözik a katholiku- sokat, mondják a pápisták. De még mennyire üldözik.A minis tórium megtiltotta azt a visszásságot, hogy nem en-

Next

/
Thumbnails
Contents