Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-12-26 / 20. szám

tani. Az áldozatnak hasüregét roncsolta szét a golyó s másnap meghallt.

Mármaros - Sziget. Martessik Tódor főhadnagy és Jónás Béla jogász kártyázott és a szerencse a jogásznak kedvezett. Rendre elnyerte a főhadnagy pénzét, a ki játékos szenvedelmében kockára tette a zászlóalj pénzét is és azt'is elvesztette. Félt, hogy hűtlen sáfárkodását hamar fölfedezik és mert a zászlóalj pénzét hamarjában sehol sem tudta volna előkeriteni, Jónás Bélától visszakövetelte az elvesztett pénzt. De nem kapta vissza. Elkeseredésében és kétségbeesésében revolvert rántott elő, három lövéssel megsebesítette Jónás Bélát azután agyonlőtte magát.

Nagyvárad. Az itteni Csesztivo-intézetben, a hol a város szegény, elhagyott polgárait ápolják, most halt meg egy hetven esztendős aggastyán, Borbély Károly,, a ki valamikor vitéz katonája volt a szabadságharcnak. Tizenhét csatában vett részt az öreg, a kinek a háborún ki;ül az élettel is volt elég küzdelme éskeserüsége. Egyik fia megtébolyodott, most is a budapesti elmegyógyitó intézetben van; a másik fia meg kegyetlenül bánt vele. Az öregre régebben tizenkét ezer forint örökség szállott, s arról végrendeletet csinált. Az egész örökséget Nagyvárad város szegényeire testálta.

Pécs. Kontzo János pécsi fodrászsegéd egyik éjjel barátaival hazafelé igyekezett. Jóhangulatban voltak a legények s szép csöndben énekelték:

—r Még is huncut h német....

A legényekkel szemközt jött a másik utcából három alak, akiket a nagy sötétben nem ismertek azonnal fel. Az egyik a ki haladt, gorombán ráorditott a vig legényekre:

— Fogják be szájukat!

— Búbon váglak, rongyos, — hangzott a gyors válasz. A mulatságukban zavart legények az egyre közelebb jövő három alakban egy katona őrjáratra ismertek, mely négy emberből állott, egy káplárból és három közlegényből. Kontzo János a káplár támadására odavágta:

— Mi köze magának hozzánk? kinek parancsolgat? Voltam én is katona s tudtam mindig, hogy mi a kötelességem.

Erre már rendkívül feldühödött a káplár és magából kikelve kiáltotta:

—Leszúrlak gazember; s szuronyt szegezve rontott neki Kontzónak, kinek a mellén hatolt be a szurony. A káplár még puskája agyával is főbe vágta a legényt, úgy, hogy az rögtön összerogyott. A legényt haldokolva szállították a kórházba.

Szabolcs. A szabolcsi kis egyház, az ezeréves nemzeti emlék, a Szabolcs földvár tövében a napokban avatta fel ízlésesen épített templomát, melyet néhai Mudrony János, a nagy jóltevö alapítványából emeltek. A felavatási ünnepély

alkalmával emelkedett s költői hasonlatokkal telt szent beszédet mondott Görömbey Péter esperes. Majd az egyház bufcgó lelkésze Tömöri András olvasta fel az egyház rövid történetét. Úgy a felavatási ünnepély, mint az egyház története külön füzetben is ki lesz adva, miért is e helyen részletesen nem ujszántói korcsmában. A második éjjel már csak ketten maradtak a nagy társaságból, Kovács József csizmadia legény és Noszáj István ácslegény. A mámoros legényeknek húzta a cigány a sok szép nótát. Eleinte vígat, tüzes csárdásokat, majd szomorú, bánatos hallgatókat. Sirt a hegedű s a legények szemébe is köny tolult.

— Józsi te, — szólt a mámortól hebegve Noszáj — hiába, csak cudar ez a világ s gonoszak benne az emberek.

— De nem mind.

— Ejh, dehogy nem, nincs kivétel.

— Már pedig én azt mondom, hogy van, hát egy szót se többet.

A legények között a szóváltás egyre hevesebb lett.

— Noszáj, jól teszed, ha elhallgatsz, mert különben oiyat teszek, hogy megbánom.

— Csak azért is beszélek, te gonosz fráter.

— Ha gonosz vagyok, nesze, kiáltott Kovács József s^a

csizmaszár mögül éles tört rántva, markolatig döfte pajtása szivébe. A megszűrt legény holtan rogyott a korcsma padlójára. *

— Megölték a Pista urat, segítség, emberek, kiáltott a három szál cigány s rémülten futott az utcára. A kiáltásra többen összefutottak és az ivóba tódultak, hol a borzasztó látványtól megdermedve nézték a megölt legény véres tetemét. Noszáj István ott feküdt az asztal mellett a földön, melléből patakzott a vér s meellette a vértócsában a gyilok, mely- lyek kioltották életét. Kovács József, a gyilkos elmenekült. A szerencsétlen legényt másnap temették el. A gyilkos is jelentkezett a rendőrségnél.

— Megöltem Noszáj Istvánt, jelentette a gyilkos. Kovács Józsefet kihallgatása után letartóztatták.

Szsibadszá lás. Borzasztó kegyetlenséggel gyilkolt meg fényes nappal, egy Pálinkás József nevű legényt három suhanó. Az utón rálestek és addig ütötték-verték nagy botokkal, mig az agyveleje beszakadt; jobb oldalról pedig a húst leverték ugyannyira, hogy a veséje kicsüngött. Azután a holtra vert embert egy vízpartjára hurcolták. A gyilkosokat, Varga János, ifj. Elek Kovács István és Csősz Bálint három jómódú gazdafiu személyében kézre- keritették.

Szegzárd. öcsény tolnamegyei községben Renkusz Ferencné hallatlan csekélység miatt mérgezte meg magát. Férje ugyanis disznótort tartott s a vendégeknek minden nagyon illett, csak a paradicsom mártás nem. Ebből nem is ettek, a mit a jó háziasszony annyira szivére vett: hogy mérget ivott s most élet-halál közt lebeg.

,é in ilrfütírifirMilhn ÉBÉKilh'rf-ÉÉfilwi

IflHMK