Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-11-28 / 16. szám

6 Egy francia mérnök olyan tervet nyújtott be a spanyol és marokkói kormányokhoz, hogy a gibraltári szoroson át- alagutat vezet, mely Spanyolországot összeköti Afrikával s ily módon vasúti összeköttetés létesíthető Franciaország és Algéria között. A mérnök tervezetében a viz alatti alag­utat a vasquerosi öböl alatt Tangerig akarja elvezetni, mert itt a tenger csak 409 méter mély. Az alagút itt 32 kilo­méter hosszú volna. A merész terv szerzője azt hiszi, hogy ezen alagút tervének végrehajtása, két vágánybőség mel­lett, nem ütközne nagyobb nehézségekbe, mint a Szent- Gottliárd hegy átfúrása. Ez az állitás nagyon merész, mert a szellőztetés és a viz eltávolítása a tenger alatti alagútból rendkívül nehéz és óriási költségeket okozna. Dacára ennek, a költségek a mérnök számítása szerintiiem nagyob­bak, mint egy méternél 3000 frank. A Szent Gotthárd alag­út pedig 3800 és az Arlberg alagút 4000 frankba került méterenként. A mérnök szerint az építés évenként mind­egyik oldalról két kilométerrel haladna elő, úgy hogy hét év alatt az alagút teljesen kész volna. Ezen féltételek mel­lett az egész 123 millió frankba kerülne, a szárazföldi vasúti összeköttetéssel együtt 22ö millió frankba kerülne az össze­köttetés Spanyolország és Afrika kpzött. * * * Zsidó közmondások. A nagyon kevés beszéd néha árt, a nagyon sok min­dig. Az okossághoz illik a hallgatás, de a In Ugatás maga még nem okosság. Fuss a gyalázat elől, de ne szala ij a dicsőség után. Jobb egy régi ellenség, mint tiz uj barát. Barátot ingyen szerezhetünk, de az ellenség sokba kerül. Mikor örül a púpos? — Ha még egy másikat is lát. Az ember világéletében tanul s végtére is mint bolond hal meg. Jobb egy okos ember a pokolban, mint egy bolond a mennyországban. Sírással nem lehet adósságot űzetni. * * * Hül a föld és pusztul a szőlő. Hanusz István kiváló természettudós a föld melegségének fogyásáról és a szőlő­termés meghátrálásáról érdekes adatokat közölt. Tirolban, ha úgy halad a növényzet visszavonulása, mint a pásztorok panaszolják, 1900-év alatt nem lesz több szőlő. S már fbok­széra beütése előtt Vácz, Visegrád és még sok vidéken a magasabban fekvő régi szőlőhegyeken galagonya, kökény, mogyoróbokrok vad körtefák voltak csak. Az egész ország­ban, mindenfelé vannak községek, hol a még nem rég mü­veit szőlőket, már nem is művelik, mert nem teremnek. Csak jobb gazdák mivelik még szégyenletőkben, de több a munka ára, mint a bor értéke. Régente jogot adtak a jobbágyak­nak, hogy saját termésű uj borukat Szent Mihály napjától Szent György napig a helyiség korcsmájában kimérjék: már adhatnak, mert a Szentmihálykor még senkinek sincs bora, a szeptemberi szüretek ideje már elmúlt. Az Ararát hegyén is, melyeken még Noé ültette az első szőlőt, a művelés mind lejebb-lejebb szorul. Sőt már ott is, a hol először magától termett a borág, a honnan hozták min­denüvé, ott is most már el kell takarni, mert ha nem, hát el­pusztul. megfagy. E szerint a föld melegének folytonos fo­gyása még nagyobb akadálya a szőlőtermelésnek, minta fi- lokszera, mert ez ellen nem lehet fecskendezni. * * * Galíciában a jezsuiták ehető szentképeket árulnak, a melyeket mindenféle betegség ellen biztos óvszerül ajánl­unk. Két krajcár az ára egy ilyen finom papirosra nyomta­tott képnek, a melyhez nyomtatott használati utasítást is csa­tolnak. A kép bélyegnagyságu és a használati utasítást So- lecki Lukács przemys’i püspök helybenhagyása alapján nyo­matták. A használati utasítás számos “csodát” is emlit. így egy 18 éves leányt megharapott egy veszett kutya. Az orvo­sok elhatározták, hdgy a leányt elaltatják és azután a beleit kizsedik, hogy a szerencsétlen kinlódás nélkül haljon meg. A beteg azonban előbb Campocavallóba akart menni, hogy Isten anyjához imádkozzék. Siirü drótból készült szájkosa­rat kötöttek fejére és három ember veette. A szent szűz előtt egyszerre megszólalt a leány: “Vedd le anyám a szájkosa­rat, nincsen már semmi bajom.” Egy másik esetben pedig egy béna szociálista, kocsijából kiszállva, mankón ment a kápol­nába. Rövid buzgó ima után hirtelen fölkiáltott: “Csoda tör­tént ! És elvetette mankóját. Egyenesen ment ki a kápolná­ból és a kocsiba akart ülni, a mikor elbukott és lábát törte. Isten büntetése volt, mondja a nyomtatvány. Bizonyára azért, mert szociálista volt. Ennek a csodatevő szentnek ké­pét rajzolták az ehető szentképekre, a melyek két krajcá­rért meggyógyítanak mindenféle nyavalyát. Igazán borzasztó, hogy a vallás nevében még ma is ilyen együgyüségekkel butítják a szegény hitetlen népet. Az angolok most már forma szerint és ünnepélyesen bekebelezték Transvált az angol birodalomba. Krüger el­nök Európába ment, hol is abban fárad, hogy az európai hatalmak vegyék rá Angliát, hogy ha már függetlenségét elveszi is Transválnak, hagyja meg legalább önállóságát. Az európai hatalmak azonban ere úgy látszik nem vállal­koznak. ért a franciák tüzelték legjobban a búrokat, mégis most, hogy Krüger francia földön akart partra szállni, a francia kormány kimutatta, hogy neki ez nem kedves. A nép ugyan lelkesedik a burokért, de az nem ér semmit. A kínai háború még mindig úgy van, mint volt: tollal, papi­rossal folytatják, hitegetik egymást a felek. Közben-közbe azonban puskával is beszélgetnek. * * A kínai császár életmódja alegsajátságosabbak egyi­ke. Ritkán hagyja el szobáit, melyeknek különös nevük van igy a kihallgatást “azégés föld összeköttetése”

Next

/
Thumbnails
Contents