Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-11-07 / 13. szám

5 nagyon is érthető emberi beszédek ezek, m e r t o k t a 1 an állatilyhangonnembeszé l,az állatok nyelvében nincsen Istent káromló szó; azok nem bántják életadójukat és fenntartójukat; tisztátalan szavakkal nem sértik azt, a ki füvekben, virágokban tápláló szemeket érlel nekik s meleg öltözettel felruházza őket. Vallóbau meg kell döbbennünk, ha az emberek károm­kodásait hallgatva, kutatjuk az okokat, melyek azokra al­kalmat szolgáltattak. Hány ember van, a ki ha gon­datlansága vagy tudatlansága miatt kárt vall, — káromko­dik; ha az idő nem úgy jár, a mint ő szeretné és esik, mi­kor ő száraz időt kívánna vagy szárazság van. mikor neki esőrevolna szüksége vagy irddeg van, a mikor ő meleget akarna: a helyett, hogy mint a vallásos keresztyének, az idők Urához fohászkodnék reménységgel és bizodalommal, — ő káromkodik. Ha vigyázatlansága miatt öltözete meg­szakadozott, — káromkodik ;ha családja tagjai valamit nem kedve szerint cselekedtek, — káromkodik; ha gyermekei útjába akadtak vagy hitves felesége nem Ízlése szerint való eledelt készített számára, — káromkodik;egyszóval némely ember reggeltől estig káromkodik, sőt még éjjel is, ha gyermekének sírása fölébresztette vagy valami váratlan kö­rülmény álmából felriasztotta- káromkodik, átkoz, szid mindent, teremtőjét, megtartóját, táplálóját, idvezitöjét, szüleit, barátait, feljebbvalóit; olyan, mint az iszapban fet- rengő oktalan állat, mely sáros testével bepiszkolja a leg­tisztább tárgyakat is. így kelletett a kutasiaknak Bajomért fizetni; és igy lett az a szép erdő a Kutas községé. Elmúltak — hála a gondviselésnek! — elmúltak e nehéz idők! A török kitakarodott az országból, a rend és béke újra helyreállt. Somogybán sem szabták többé a pasák és a bégek a törvényt és nem adóztatták többé a népet mindenféle képtelen adókkal. Készültek telekkönyvek, föld abroszok; nem kellett és nem lehetett többé senkinek a földjét eltagadni vagy elfog­lalni. Lőcsén és Kásás biró uramék is megtértek oda, ahol nem kell rettegni s nem kell adózni még a török pasának sem. Hanem, a rend helyreállása után gyűlt meg még egy­szer a baja a két falunak egymással. Bajom követelte ma­gának a „harasztos erdőt”, mivel — úgymond — az a leg­régibb időben is a mienk volt. Ellenben a kutasiak állítot­ták, hogy ők drága pénzért, 400 ezüst forintért, vették meg a bajomiaktól, olyan időben, mikor azt ingyen is szívesen odaadták volna. Nekik nem kelletett volna akkor sem, ha­nem hát muszáj volt elfogadni. Ebből aztán hosszas határvillongási per keletkezett, a melynek az lett a vége, hogy az erdő mai napig is a kuta- siaké. Hanem a bajomi és kutasi bírók mai napig is örökösen torzsalkodnak egymással! Nehéz már ezt a bűnt kiirtani, mert a társadalom tes­tébe ette magát s annyira közönségessé, mindennapivá vált hogy már bűnnek sem tartják. Pedig bűn az, égre ki ál­tó b ü n, melytől mindenkinek, aki akeresztyén név­re méltó akár lenni, szabadulnia kell. Mert bizony-bizony jól mondja Máté evangélista: aki attyafiát “ká­romolja, nem méltó a keresztyéni ne v e z e t r e. Az amerikai nép körében a káromkodás ellen egyletek alakultak s ezek tagjai maguk büntetik magukat a káromkodásért. Tegyünk meg annyit mi is, hogyha a tár­sadalom nem büntet, büntessük meg mi magunk magun­kat, hogy az Isten büntetését magunkra ne vonjuk. Bün­tessük magunkat legalább azzal, hogy minden káromko- kást, mint égre kiáltó bűnt, sirassunk meg bűn bánattal és megismerve, hogy bűnt követtünk el, ha egyszerre nem le­hetne is, lassanként igyekezzünk elhagyni ezt a még gyer­mekkorunkban ránk ragadt társadalmi bűnt. így lassan­ként szelídülni fognak erkölcseink, tisztulni fognak beszé­deink és majd eljő az idő, midőn az égnek áldásokat oszto­gató Urát, a mindenség királyát, sem a Jézust, sem Isten­nek ama szentleikét senki nem fogja többé káromolni. Csillagokkal. Csillagokkal van kiverve A menny fénylő sátora. Tiszta lesz az, a sugárban, A ki oda száll, oda. Lelkem is fel, oda szállna, Hogyha volna szárnya. . Két kezemet összetéve, Az Istenhez emelem; Úgy von engem a magasba • Egy titkos szent érzelem; —' Szárnyat én, hogy szállna lelkem, Az imában leltem. Egyházi értesítések. A Tomkins-Cove, Garnerville, Haverstraw, Verplanck, Peekskill, Jonespoint és Tuxedo környékén élő magyar református testvéreinket szeretettel értesítjük, hogy nov. 11-én Tomkins-Coveban, a bányatulajdonos templomában magyarnyelvű református istenitisztelet fog tartatni, mely alkalommal az Ur Jézus Krisztus megtöretett testének és kiontatott vérének jegyei, Istenünk bűnbocsátó kegyel­mének zálogai is ki fognak szolgáltatni az éhező és szom- juhozó lelkeknek. Az istenitisztelet délelőtt 11 órakor kez­dődik, Testvéri szeretettel: Kuthy Zoltán new yorki ref. lelkész, minta gyülekezet lelkésze; Warga György, a tom- kins-covei leányegyház gondnoka. New Yorkban nov. 11-én ref. istenitisztelet nem tar- tatik, mert a lelkész a new yorki missziói körbe tartozó Tomkins-Cove leányegyházban fog tartani úri szent vacso­raosztással összekötött istenitiszteletet.

Next

/
Thumbnails
Contents