Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-01-27 / 4. szám
Csak úgy mondom Madárjósok Noha többször megfogadtam, hogy nem foglalkozom politikával többé e hasábokon (sem a magyarországival, se az amerikaival), most mégis ellentmondók önmagámnak (lám, az én fogadalmaim se érnek többet, mint a politikusok ígéretei). De elébb megfelelek a fentebb említett - tán’ megtévesztő - címnek. ...Az ókori Rómában az auguroknak nevezett madárjósok a madarak röptéből jósolták meg a jövőt. De nem ám azt, hogy ha e szárnyasok elröpülnek, akkor hideg idő következik, ha pedig visszatérnek, akkor a lányok-asszonyok ismét szűk tunikában járnak; nem. A jeles ókoriak a vándorló madarak röptéből mélyen szántóbb következtetésekre jutottak. Akkortájt a hétköznapi és a politikai élet nem nélkülözhette a jóslást. Egy szakkönyvből idézek: „A jóslási hagyomány felszíne alatt a világ mély megismerésének tudása rejlik, és a tudás átadásának folyamatossága”. Olvasóink közül akik értik eme szakszerű meghatározást, azoknak nem kell tovább magyaráznom, akik számára - e sorok írójához hasonlóan - nem egyértelműen (de nem is kétértelműen) nem világos, azoknak Shakespeare szavaival, Arany János fordításában üzenem: „Több dolgok vannak földön és.egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes”. Ennyit a tudálékosságról (e fenti bekezdéssel tudattam a nyájas olvasóval, hogy tudok ám a bölcsektől ollózni is, ha nem jut eszembe ötletesebb bölcselet). S bár nem keresek kákát a kövön (sem évi százezer dollárt..., de ez már az én bajom), mégis emelt fővel vállalom, hogy nem hiszek a jóslásokban. Nekem egyszer sem jósoltak kávézaccból, se a tenyeremből. Én még az időjósok előrejelzéseit is fenntartással fogadom, hisz’ hányszor póruljárt miattuk hiszékeny személyem: azt ígérték, hogy másnap napsütés lesz, aztán bőrig áztam. No persze, ha „bölcselmem Álmodni képes”, olykor álmodoztam. Például diákként olyasféle dolgokról, hogy az engem matematikából elbuktatni akaró tanáromat a következő órán olyan integrálszámitási okfejtéssel szögezem a katedrára helyezett székéhez és ejtem egyik ámulatból a másik döbbenetbe, hogy menten elnézést kér tőlem, amiért eladdig nem fedezte fel bennem az újkor Pitagorászát. (Álmodozás helyett többre mentem volna, ha Pitagorász valamelyik tételét, vagy legalább a másodfokú egyenlet megoldását bemagoltam volna.) Pubertás koromban viszont arról álmodoztam, hogy az a fitos szőke leányzó, aki a táncmulatságon kinevetett botladozásaim miatt, a következő alkalommal - hölgyválaszkor - engem kér fel partneréül, majd ő lesz az a szépség, aki beavat az élet mélyebb rejtelmeibe. (Legközelebb nem kért fel, nem avatott be, a köszönésemet se fogadta.) Ismét klasszikust idézek (nem azért, hogy műveltségemet fitogtassam, az interneten kerestem elő, kitől ered a mondás): „Ábrándozás az élet megrontója, Melly kanosaiul, festett egekbe néz”. Vörösmarty Mihály vetette papírra 1843-ban eme - azóta közkeletűvé vált - kifejezést egy bizonyos Laurának írt, „A merengőhöz” című versében. Ilyen szerelmes „merengő” volt az a kedves barátom is, aki gondolatban rendre lejátszotta, hogy egy majdani beszélgetéskor miként lép fel támadólag, majd a megtámadott fél mit mond, mire mit felel ő, aztán mit a másik... és így tovább, mindaddig, amíg az a másik nem roskad össze és nem kér térden állva bocsánatot. Cimborámat elhagyta - mi több, külföldre költözött - a kedvese, többször is rám zuhintotta a gondolatban sokszor finomított párbeszédet (amelyben hol megbocsátott a hölgynek és visszafogadta, hol elzavarta örökre: „Vonulj kolostorba, Ophélia! ”). Őurasága már megvette a repülőjegyet, amikor az utazás előtti éjszakán szívrohamot kapott. A külországban élő hölgyet ez nem hatotta meg, nem vonult kolostorba és nem tért vissza a megbocsátani hajlamos jó komám ölelésre tárt karjába. Namármost. Mi köze ennek a politikához? Megkísérlem érthetően összegezni (hátha sikerül). Nem lelkesedem a minap elnökké választott Trumpért (de ez a magánügyem), de nem is tartok tőle (ez szintúgy magánügyem). Hiszek az amerikai demokráciában, hiszek abban, hogy az amerikai szenátusban meg a kongresszusban ülő honanyák/honatyák megakadályozzák a Fehér Házban (vagy a New York-i tornyában) ülő férfiút, hogy a kortesbeszédeiben elhangzott, nem éppen józanságra utaló elképzelésit végrehajtsa. (Azért helyeztem a honanyákat a honatyák elé, nehogy a nagyvilág meg az Egyesült Államok felháborodott lányai és asszonyai harcos amazonokhoz illő tüntetéseket rendezzenek a szebbik nemet háttérbe szorító, öntörvényű betűvető személyem ellen. Mert - „lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle” - nagy a mi felelősségünk az olvasók tájékoztatásában.) Leírtam már e hasábokon is, hogy egyetlen izmus iránt se vagyok elkötelezett. Elveim szabadok, tehát szabadelvű vagyok, ami idegen szóval liberálist jelent, de annyi nagyszerű szabadelvű elme politizált mind a magyar, mind a nemzetközi múltban, hogy szívesen azonosulok a nézeteikkel. Kampányok idején a győzelemre törő politikusok - mind a héják, mind a galambok - gyakran túlzó ígéretekkel csábítgatják az istenadta népet a szavazóurnákhoz. Hogy ők maguk hisznek-e abban, amit ajánlanak, azt nem tudom, de a jámbor szavazópolgár hisz nekik. Nem sorolom, hogy mennyi áldást hozó szépet és jót ígértek már a népnek, amely szép és jók ha megvalósultak volna, már a Kánaánban élnénk. („Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszán, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van” - ezt Petőfi Sándor írta, de hogy szó szerint idézzem, ahhoz bele kellett lapoznom a könyvespolcomon lévő verskötetébe.) Mit tesz viszont itt is, ott is, emitt is, amott is néhány pályatársam? Jósol. Az ígéreteket megvalósult ténynek fogja fel, és ő is azt ígéri, hogy holnaptól ez így lesz, az meg úgy, emez még ígyebbül, amaz még úgyabbul. S azt is megjósolják, hogy mind emiatt a másként vélekedő betűvetők idegrohamban fetrengenek majd, hascsikarást kapnak és szeretőik is kacarászva elhagyják őket... Ám a magyar szókincs gazdag. Az ex cathedra (elnézést: a csalhatatlan, megfellebbezhetetlen) kinyilatkoztatás helyett fogalmazhatnának úgy is, hogy X politikus „szerint”, vagy „alighanem, feltehetőleg, valószínűleg” mindez így-úgy-amúgy lesz. Ez esetben nem vezetjük félre az olvasót, csupán feltételezünk valamit. Ha mégis másként lesz, uram bocsá’: nem mi állítottuk. Csupán hivatásunk alapelveit figyelembe véve tájékoztattuk a - talán éppen tőlünk - eligazítást váró olvasókat. ...De ne legyek igazságtalan! Van korunknak olyan politikusa, aki a 2016-os magyarországi kampányban egyetlen dolgot ígért: „Folytatjuk”. És megerősíthetem: ezt az ígéretét betartotta (mi több, túlteljesítette). Nem madárjósolt, hanem - szavait idézem - „pávatáncot jár”. S e sajátos tánc közepette kinyilatkoztatta: „Ne figyeljenek oda arra amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!... A tettek beszélnek”. Nos, e kormányfői kinyilatkoztatást ajánlom a politikával foglalkozó pályatársaim figyelmébe. A tetteket minősítsék! Lehetőleg elkötelezetlenül. Földes Tamás MEGJELENT! Megjelent Földes Tamás erotikus-pajzán új regénye, az „Egy fiú, két lány meg egy asszony”, valamint „Az arc - fedőneve Francoise” című regényének második, javított kiadása. Ugyancsak kapható színházi regénye, az “Amanda frigyre lép” és a “Kései főhajtás” című gyűjteményes kötete A könyvek megrendelhetők emailen: _______foldestamas.tommy@gmail.com_______ HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTÁR RENDEZVÉNYEI 1827 S. Hope Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0077 www.himgarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org A Hungarian Cultural Alliance - Magtár részére pénzadományt lehet küldeni a következő postafiók címre: Hungarian Cultural Alliance, P.O. Box 151484, Los Angeles CA 90015, illetve paypal-el az info@hungarianculturalalliance.org címre. Az adomány levonható adóból mivel a szervezetünk 501(c)(3) egyesület. ZeneKÉPzelet Az Ontarioi Független Magyar Református Egyház szeretettel hívja és várja Önt és családját, gyermekeit, barátait 2017. február 5-én, vasárnap a délelőtt 11 órakor a templomban tartandó zongorakoncerttel egybekötött zenés istentiszteletre és a délután 2 órakor a templomban a gyermekek számára folytatódó interaktív zongorahangversenyre. Előadóművészeink: Farkas Zsolt és Várnagy Andrea magyarországi zongoraművész házaspár Liszt arcai “Egy zongora - két ember - négy kéz ... Egy élet” Négykezes zongorahangverseny Liszt Ferenc zongoraműveinek négykezes átiratai a művészházaspár előadásában, közöttük olyan különlegességek, amelyek a világon egyedül az ő tolmácsolásukban szólalnak meg. ZeneKÉPzelet - A hangok mögött rejlő üzenet! Játékos, interaktív négykezes zongorahangverseny magyar költők verseivel gyermekek számára. A művészek által a közvetlen, személyes hangulat segít abban, hogy a gyermekek aktív részeseivé váljanak az előadásnak és a továbbiakban a zene örömet adjon a mindennapokra. A műsorban elhangzanak Grieg, Dvorak, Liszt, Ravel, Weiner Leó művei mellett magyar kortárs költők versei is. A templomi koncertek között 1 órakor ebéd a Zágonyi teremben Adomány a koncertre $10.- Adomány ebédért $10.Várjuk kedves vendégeinket a rendkívüli és emlékezetes alkalomra! Kérjük, hozza gyermekét, unokáját, akik aktívan kapcsolódhatnak be a művészi előadásba. Jelezze érkezését! A koncertturné támogatója a Nemzetpolitikáért felelős Államtitkárság The Free Magyar Reformed Church of Ontario 1053 East Sixth Street #32, Ontario, California 91764 909-981-9601, 909-527-4191 Jl revszabo@gmaU.com revsand@aol.com £ A Újabb magyar film az Oscar-díjra jelöltek között Oscar-díjra jelölte Deák Kristóf Mindenki című alkotását a rövidfilmek kategóriájában az amerikai filmakadémia. “Fantasztikus érzés, hihetetlen élmény” - mondta el telefonon a rendező az MTI-nek, hozzátéve, hogy a stábtagokkal együtt követték a jelölések bejelentését, és örömükben felkiáltottak, amikor a film címe is megjelent a jelöltek között a képernyőn. A jelölés a film szempontjából azt jelenti, hogy a Shorts International most a kategória többi rövidfilmjével és az Oscar-jelölt rövid animációs filmekkel együtt Amerikában és több más országban is forgalmazni fogja. “ A legjobb rövidfilm kategóriában magyar alkotást először 1963- ban jelöltek, a Szabó István rendezte Koncert producere az amerikai Ezra Baker volt. A rövidfilmek között több mint fél évszázad után került ismét a végső győzelemre esélyes öt film közé magyar mű. A Mindenki (angol címén Sing) a kilencvenes évek elején, iskolai környezetben játszódik, központi eleme egy rossz pedagógiai modell, egy gátlástalan tanárnő sikerhajhászása, amelyre a film gyerekszereplői adnak csattanós választ. A 25 perces film főszereplői Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és Szamosi Zsófia. Producere a rendező mellett Udvardy Anna volt. A 89. Oscar-díjátadó gálát február 26-án tartják a hollywoodi Dolby Színházban. MTI m Január 27,2017 ~|
