Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-01-20 / 3. szám
Elhunyt Olofsson Piacid bencés szerzetes Életének 101. évében vasárnap este elhunyt Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Piacid bencés szerzetes, írja az MTI. Olofsson Károly 1916. december 23-án született Rákosszentmihályon. Az elemi iskola után a budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumban tanult. Az érettségi vizsgát 1933-ban, 16 évesen tette le, ezt követően lépett be a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiát, a müncheni Lajos Miksa Egyetemen német nyelvet tanult, majd 1939-ben Budapesten magyar-német-bölcselet szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Ugyanebben az évben szentelték pappá. Szentelése után Győrszentivánba került káplánnak. 1941-től tizenegy hónapig tábori lelkészként szolgált a komáromi hadikórházban, ezután a rend soproni, pápai, majd budapesti gimnáziumában tanított. Mivel 1945 őszén részt vett a nemzetgyűlési választási küzdelmekben, a baloldali újságok sajtóhadjáratot indítottak ellene. Elöljárója, hogy elrejtse a támadások elől, Pannonhalmára helyezte, ott tartóztatta le 1946. június 5-én az Államvédelmi Hatóság. Az Andrássy út 60.ban, ahol az éjszakai kihallgatások során egy nagyszabású koncepciós per megindításához szerettek volna vallomást kicsikarni belőle. Innen a Markó utcába vitték, majd - mintán vallatói itt sem jártak sikerrel -, szovjet kihallgatok kezére adták. A szovjet katonai bíróság koholt vádak ("terrorcselekmény”) alapján 1946 szeptemberében a Szovjetunió munkatáboraiban letöltendő tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélte. Gulágra internálták, Moszkvától 900 kilométerre keletre, egy mordvinföldi táborba vitték. 1955 novemberében térhetett haza Magyarországra. A szerzetes sokszor idézett, a Gulág túlélésére rabtársaival együtt megfogalmazott négy szabálya a következő: “A szenvedést ne dramatizáljuk, mert attól gyengébbek leszünk” “Vegyük észre az élet apró örömeit” “Ne gondoljuk, hogy eleve különbek vagyunk másoknál, de adott helyzetben mutassuk meg, hogy így van” “Kapaszkodjunk Istenbe”, mert “az ő segítségével túlélünk minden földi poklot”. Szabadulását követően sem papként, sem tanárként nem kapott működési engedélyt. Kezdetben fizikai munkás volt egy pesterzsébeti ládagyárban, majd tizenkét évig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozott betegszállítóként, később mosodai munkásként, végül mosodavezetőként. 1969-től a Korányi-szanatórium mosodájának vezetésével bízták meg, innen ment nyugdíjba 1977- ben. Papi hivatását sokáig csak titokban gyakorolhatta. A hetvenes évek közepétől kisegítő lelkészként dolgozott a budai (Ciszterci) Szent Imre Plébánián. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2003-ban neki ítélték a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományozott Parma fidei - A hit pajzsa kitüntetést, 2005- ben Magyar Örökség, 2006-ban Pro Ecclesia Hungariae-díjjal ismerték el. 2010-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2016. október 23-án pedig Magyar Becsület Rend kitüntetést kapott páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként, és azért a “reményt adó derűért”, amellyel megélte élethivatását a legembertelenebb körülmények között is. Olofsson Placidot kívánsága szerint Pannonhalmán helyezik végső nyugalomra. Orbán: Piacid atya az európai keresztény kultúra tanúságtevője volt “Megrendültén értesültem arról, hogy a magyar szabadság és az európai keresztény kultúra igaz tanúságtevője távozott közülünk. Életének száz esztendeje bátor bizonyságtétel volt arról, hogy ahol az Úr Lelke, ott van a szabadság: templomban és tanteremben éppúgy, mint börtönben és kényszermunkatáborban” - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: “tőle tanulhattuk meg a túlélés négy alapszabályát, és hogy a hívő ember Istenbe vetett bizalmát még a legsötétebb diktatúrák sem vehetik el”. “Hálásak vagyunk, hogy magával ragadó, derűs személyiségével bátorságot, hitet és lelki gyógyulást hozott az őt hallgatók életébe, hűségből és hazaszeretetből pedig minden magyar ember számára példát mutatott” - zárta emlékező sorait Orbán Viktor. MTI Ajándékozza meg ismerősét és mi megajándékozzuk Önt! Ha ismerfi.se még nem volt előfizetgje a Hírlapnak, fizessen elő számára, és az új megrendelés időtartamának felét Ön megkapja ajándékba. A részletekért hívja a szerkesztőséget. Magyarország megelőzte a világot vallási toleranciában A Tordán 1568. január 6. és 13 között tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot. A grémium kimondta a négy keresztény vallás - a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius - szabadságát és egyenjogúságát. Nem ismerte a vallási toleranciát a középkor Európája: kezdetben eretnekségnek bélyegzett minden vallási közösséget, amelynek tanai eltértek a római egyházétól, és ebben nem hozott változást később a reformáció sem, amelynek legnagyobb alakjai úgy vélték, hogy a lelkiismereti szabadság, a más hiten lévők megtörésének a gondolata a sátán találmánya. A hiábavaló, évtizedes vallásháborúk után nyilvánvalóvá vált, hogy a vallási együttélést valamilyen formában rendezni kell. Bizonyos értelemben ennek érdekében született meg a nagy jelentőségű tordai országgyűlést jóval megelőzően a Német-római Birodalomban 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke. Ez kimondta ugyan az evangélikus vallás katolikussal való egyenjogúságát - de a szabad vallásválasztást és vallásgyakorlást nem engedte meg. Az 1526-os mohácsi csatában elesett gyakorlatilag a magyarországi katolikus egyház „eleje”: emiatt, valamint a kettős királyválasztás és az ország két, majd három részre szakadása nagyban elősegítette a protestantizmus terjedését, a német városokból kiindulva. Az önálló erdélyi fejedelemségben az 1550-es évekre a lakosság nagy része a lutheri reformációhoz csatlakozott János Zsigmond fejedelemmel együtt, katolikusnak csak a Székelyföld egy része, Csíkszék és néhány főúri család maradt meg. Az 1557. évi országgyűlés már a katolikussal azonos jogokat biztosított evangélikus vallás számára, hét évvel később pedig - amikor a magyar lakosság és a fejedelem a reformáció kálvini irányzatához csatlakozott - tordai országgyűlés bevett vallássá nyilvánította a kálvinizmust is. Az erdélyi reformáció harmadik ága akkor alakult ki, amikor a reformátusok egy része az unitáriusnak nevezett antitrinitárius (Szentháromság-ellenes) tanokhoz pártolt, így tett udvari papja, Dávid Ferenc hatására János Zsigmond fejedelem is. Ezek után következett 1568-ban az a tordai országgyűlés, amely egyenjogúsította az unitárius vallást is - ezzel kialakult a négy „bevett vallás”, az országgyűlés addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. „Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka” - mondta ki a határozat. Végső soron a Tordán született törvény tiszteletben tartása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a keresztény felekezetek viszonylagos békében élhessenek egymás mellett, saját szellemi értékeikkel gazdagítsák szülőföldjüket. MTI P Royal Coach Juwel ^ A magyar utasaink szolgálatában MAGYAR UTAZÁSI IRODA 2841. Woodflower St, Thousand Oaks, CA 91362 AJÁNLATAINK: * CSOPORTOS ÉS EGYÉNI UTAZÁSOK% HAJÓUTAK, TÚRÁK, REPÜLŐJEGYEK TENGERPARTI ÜDÜLÉSEK UTALVÁNYOK, UTASBIZTOSÍTÁS ■i____________________________ ___________________________________ß Hívják Érseki Emőkét Phone: 805-523-7700 Toll-free: 877-207-0052 Skype: emoke.erseki Fax:310-317-7170 E-mail: emoke@hungariantravel.com Keressen minket az Interneten: http: // w w w. hurmaria ntrave 1 .com Jr------&-------------— ——---------------------------------------------- TQ SZENT ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM saintstephencatholic.org 3705 Woodlawn Ave. Los Angeles CA 90011 Ft. THEODORE SMITH Magyarul: +949-633-1924 Angolul: +323-234-5963 Szentmise: vasárnap 10:45 Útirány: 110 Fwy-ről keletre M.L.King Blvd.-nál. Balra Main St.-nél, Jobbra 37th St.-nél az első sarokig. (Jnl:29-34) A bűnből - vagy középszerűségből - történő megtérésünkkor Isten eleinte érezhető vigaszt nyújt, valahányszor imádkozunk, erényt gyakorolunk vagy vezekelünk. Noha a bűn örömeinél kevésbé érzékelhető, ezen vigasztalás azoknál édesebbnek tűnik. Most gyerekcipőben járunk a lelki életünkben, és az Isten vigasztalása segítő kézként óv bennünket a botlástól, a visszaeséstől. Ám az első léptek után a segítő kéz végül akadállyá válik, mikor már futni próbálunk. Ezért Isten visszatartja a vigaszát, ha mi magunk kellő időben nem engedjük el a támogató kezét. Amint teljesen kinőttünk a vigasztalás igényéből, az Isten maga válik a legnagyobb örömünkké - sokkal nagyobbá, mint addig ismertünk. Addig pedig maradunk jó gyermekek: nem lázadozunk; Isten jóságát, szeretetét irántunk nem kérdőjelezzük meg, midőn a segítség nem akkor és úgy érkezik, mint ahogyan mi a legalkalmasabbnak véljük. Egyesek a vigasztalások Istenét szeretik. Mások viszont Isten vigasztalásait szeretik. Amikor sokasodnak a bajok, odavész a hitük. Egyházközségünkben legtöbben e kettő között vagyunk, de hol? Nem csupán a lelki életünkre érvényes e kérdés, hanem a szerelemre általában. A menyasszony a vőlegényét szereti-e, vagy csupán a küllemét, népszerűségét, szellemességét, vagy a tőle várt biztonságot? A mesebeli királyfit szeretni könnyű, míg meg nem változik, vagy nyomorékká nem válik egy baleset folytán. Aztán a szerelem vagy elbukik, vagy mélyen megtisztul a fájdalmas tűzpróbán. Keresztelő Szent Jánosnak a tűzpróba az óvodája lett. A sivatagban nőtt fel minden vigasztalás nélkül. Jézus szerint azonban a nőtlen, teveszőrbe öltözött, sáskát evő aszkéta a legnagyobb, akit asszony szült. Kudarc helyett mélyen megtisztult a szeretete: Mit sem törődve a népszerűségével, életben maradásával, Nyilvánosan megfeddte a hírhedt Heródes királyt. Jézust ilyen ember nyilvánítja Isten fiának a mai evangéliumban. Leszámítva a beteljesült jövendöléseket, a Jézus csodatételeit és vértanúságát, a János tanúságtétele Jézus mellett a legnagyobb, ami létezik, pedig János nem tett csodát. Ő egyedül Istennek élte a magában is csodás életét. És az ilyen élet általunk, betondzsungel-lakók által is elérhető. Isten az Ő indításaival egyáltalán nem ellenkező lélekre talált Máriában. Az iránta való féltékeny szeretetének tüze máglyaként éghetett a próbán, Mária hite mégsem bukott el, hanem napról napra ugrásszerűen növekedett. Máriához hasonlóan Éva is szeplőtelen volt az eredeti bűn előtt. Ádám azonban a vigasztalások szirupos útján vezette őt, Jézus pedig Máriát a számunkra felfoghatatlan mélységű lelki éjszakán. Sajnos ebben egyesek a Mária iránti rendkívüli törődés helyett rendkívüli közömbösséget látnak Jézus részéről. Bajainkban talán mi is közömbösséget tételezünk fel Isten részéről. Ehelyett ismerjük fel ezekben az Ő különleges törődését. Ámen. S m
