Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-12-15 / 49. szám
AZ American Hungarian Journal * Weekly Newspaper AMERIKAI MXÍti ltt Sífflfjl M a g ya r H írla p M elléklete Az ávós börtönből is Magyarországot segítette Papp Simon A világ legjobb olajkutató mérnökének tartották, bejárta a fél világot és Magyarországon elsőként ő tárt fel olajmezőt. A nyilasok és a kommunisták is kiaknázták szakértelmét, de fizikai és lelki kínzásban is bőven volt része. Papp Simont végül koncepciós perben ítélték halálra, megölni mégsem merték. A 67 éves olajkutató mérnök nyugdíjazása után is minden nap dolgozott. Évtizedek óta a világ legjobbjának számított a szakmájában, ő tárta fel Magyarország, Románia, Szerbia, Horvátország, Törökország, Albánia, Kanada, Ausztrália és Új-Guinea legfontosabb olaj- és gázmezőit. Amikor 1953-ban letettek az asztalára egy térképszelvényt kutatási adatokkal, tévedés nélkül mondta meg, hol érdemes fúrást kezdeni. Munka után azonban nem mehetett haza, őrei visszavezették a cellájába. Papp Simon, a magyar olajbányászat megteremtője életfogytiglani büntetését töltötte a váci börtönben. A koncepciós perében szabotázs miatt kiszabott halálos ítéletét csakis azért változtatták meg, mert nélküle megbénult volna a magyar olajipar. Munkájáért cserébe külön kedvezményként megengedték neki, hogy havonta levelet váltson vidékre kitelepített feleségével. Sokáig nem értette, miért írógépen, aláírás nélkül jönnek a válaszok. Hét év után engedték szabadon. Csak akkor tudta meg, hogy évekig az államvédelem levelezett vele halott felesége nevében, nehogy esetleg bánatában abbahagyja a munkát. Mivel nyugdíját is megvonták, dolgoznia kellett ezután is. Páratlanul becsületes szakember volt, akit a nyilasok és a kommunisták is szabotázzsal vádoltak, amikor kiapadt egy-egy olajkút. Pedig neki köszönhetjük, hogy Magyarország kőolaj- és földgáztermelő országgá vált. Anyja osztrák bányászcsaládból származott, apja magyar iskolaigazgató volt a román nemzetiségű Kapnikbányán, így az 1886-ban született Papp Simon sokkultúrájú környezetben nőtt fel. A híres bányászváros, Nagybánya gimnáziumában érettségizett, itt szeretett bele az ásványtanba. Ezt követően a kolozsvári egyetemen szerzett geológusi oklevelet. Tehetségére azonnal felfigyeltek és tanársegédi állást kínáltak neki. Ebben a minőségében vett részt 1910-ben Erdélyben a kissármási gázmező feltárásában, ahol Európa akkor legjelentősebb földgázkútját nyitották meg. A háborús évek alatt Papp Simon fiatal kora ellenére kulcsszerepet játszott az Osztrák-Magyar Monarchia területén található - mai erdélyi, szlovákiai és horvátországi - gáz- és olajmezők feltárásában. Munkájára „bányatanácsos-főgeológusként” később egyformán igényt tartott a Tanácsköztársaság és a visszaállított királyság kormánya is. Képes volt egy területen a dombok formájából megmondani, hol érdemes kutatófúrásokat végezi. Nem véletlen, hogy 1920-ban a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a brit Anglo-Persian Oil Company is felfigyelt tehetségére, és szerződést ajánlott neki. Papp Simon 12 évig tárt fel kőolajmezőket a világ számos országában, lényegében egyfolytában utazott. Albánia, Jugoszlávia, Németország vagy Törökország mellett nemcsak az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában volt szükség a szaktudására, hanem olyan egzotikus országokban is, mint Új-Guinea, Tasmania vagy a Fidzsi-szigetek. Utóbbi helyeken a szénhidrogén-feltárás mellett antropológiai kutatásokat is végzett, jelentős gyűjteménye volt az őslakosok használati tárgyaiból, fegyvereiből, ékszereiből. Minden általa feltárt olajmezőről hazaküldött egy üveg nyersolajat és számos ritka ásványt is. 1932-ben elege lett a világjárásból. Hazatérése után a kormányzati illetékesek helyett a világ legnagyobb olajvállalata, a Standard Oil vezetőit sikerült meggyőznie arról, hogy érdemes pénzt áldozni a magyarországi kutatásokra. A cég bízott a világhírű szakember véleményében, és egy leányvállalatán keresztül koncessziót vásárolt a magyar államtól ásványolajfélék kutatására és bányászatára a Dunántúlon. Főgeológusnak Papp Simont kérték fel. Jól döntöttek: a mérnök 1937-ben jelentős mennyiségű földgázt és jó minőségű kőolajat talált Zala megyében. Hamarosan működni kezdett a trianoni Magyarországon az első olajkút, amelyet később még több követett. A cég létrehozta a Magyar-Amerikai Olajipari Rt.-t (MAORT), amely néhány év alatt az egyik legjelentősebb hazai iparvállalat lett, termelésük 100 százalékban fedezte az ország növekvő kőolajigényét. Papp Simon sokoldalú mérnöki tudását dicséri, hogy nevéhez fűződik a zalai olajmezőket Budapesttel összekötő csővezeték kiépítése is, amely akkor Európa leghosszabb kőolajvezetékének számított. Nem csoda, hogy 1941-ben a magyar kormány is őt kérte fel, hogy az országhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben irányítsa a földgázkutatásokat, az általa feltárt gázmezők azóta is Európa legjelentősebb lelőhelyei közé számítanak. A sikeres időszaknak a második világháború vetett véget. 1941 végén Magyarország megszakította a diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, a MAORT amerikai vezetőit kiutasították az országból. Államosítás nem történt, de a háborús olajéhség miatt a kormány „használatba vette” a céget, amelynek vezetésével - az amerikaiakkal egyetértésben - Papp Simont bízták meg. A kormány - német nyomásra - kezdettől a termelés növelését szorgalmazta, akár a kutatások rovására is. Papp megpróbálta elmagyarázni nekik, hogy a kutak hozama egy idő után csökkenni fog, és ha nem tárnak fel újabbakat, akkor pótolni sem tudják majd a kiesést. Figyelmeztetése süket fülekre talált, az új olajmezők feltárását leállították, a meglévők kitermelését fokozták. A termelési csúcsot 1943-ban érték el, innentől fokozatosan csökkenni kezdett a kitermelt kőolaj mennyisége. Nem sokkal a nyilas hatalomátvétel után az új iparügyi államtitkár magához kérette Papp Simont, és közölte vele, hogy a nyilaskeresztes párt szabotálással vádolja, amiért nem igyekszik több olajat termelni. Papp Simon újabb és újabb technológiai problémákra hivatkozva időhúzó taktikát választott, és ezzel sikerült megakadályoznia a legfontosabb berendezések leszerelését és Németországba hurcolását. Alighogy a németek és magyar csatlósaik eltűntek a színről, új veszélyektől kellett megóvni a vállalatot. A front átvonulása után a MAORT szovjet katonai parancsnokság alá került, a bevonuló orosz katonák Papp Simon magánlakását is feldúlták. A világ minden részéről hozott több száz palack nyersolajat alkoholnak nézték, majd amikor kiderült, hogy nem iható, mindet kilocsolták. A háború lezárása után a MAORT-ot elvileg nem fenyegette az államosítás veszélye, hiszen egy szövetséges állam polgárainak tulajdonában volt. Az amerikai menedzserek is visszatértek, a vezérigazgató továbbra is Papp Simon maradt. A színfalak mögött azonban a formálódó új hatalom szemet vetett az óriási vagyonra. A szakembert 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta. Úgy tervezte, visszavonul, és kizárólag a tudománynak él majd. A következő évben az amerikai tulajdonosok búcsúlátogatásra hívták a 61 éves mérnököt New Yorkba, és hivatalosan is bejelentették nyugdíjazását. A jutalmakkal és elismerésekkel elhalmozott Papp Simonnak ekkor tanácsolta egy kollégája, hogy ne téljen vissza a kommunista Magyarországra. Azt válaszolta, hogy semmi oka nincs rá, hogy féljen hazajönni. , , , ... , „ ,. , folytatás a kővetkező oldalon 7 | December 15,2017
