Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-12-08 / 47. szám
Mi is Washington fő baja Orbán Viktorral? Donald Trump megválasztása után egy ideig úgy tűnt, mintha megállt volna a magyar-amerikai politikai kapcsolatok 2010 óta tartó mélyrepülése. Távozott hivatalából John Kerry, a magyar gyökerekkel is rendelkező külügyminiszter, aki a legkisebb érdeklődést sem mutatta hazánk iránt. Trump januári hivatalba lépése után ugyancsak elment a külügyminisztériumból Victoria Nuland, a Magyarországért felelős helyettes államtitkár, aki nálunk főként az Orbán-kormánnyal szembeni kemény vonalas fellépéseivel híresült el és vált mumussá. Az elnök és Orbán Viktor novemberi rövid telefonbeszélgetése után a levegőben lógott a magyar kormányfő fehér házi látogatása. Ám a derűlátó várakozások nem váltak be, a nagy találkozóra nem került sor. Kilátás sincs rá a közeljövőben, bár ahogy az amerikai elnök utalt rá Szabó László új magyar nagykövet megbízólevelének átadásakor: Orbán rajta van a vendéglistáján, de előtte „meg kell oldania az észak-koreai válságot”. Rex Tillerson külügyminiszter nagy meglepetésre tavasszal nem fogadta Szijjártó Pétert, aki a magyar nagykövetség új épületének ünnepélyes avatása miatt látogatott Washingtonba. Az amerikai fővárosból követve az eseményeket számomra ekkor világosodott meg, hogy a Fehér Házban és a külügyi apparátus felső régióiban bekövetkezett személyi változásokkal sem szűnt meg Washington „Orbán-problémája” (demokráciadeficit, gyöngülő atlantista elkötelezettség, orosz különutasság stb.). Erre jött októberben az újabb politikai sokk: David Kostelancik budapesti amerikai ügyvivő - nulandi időkre emlékeztető - éles nyilvános kritikája a sajtószabadság terén Magyarországon megmutatkozó negatív tendenciákról. Ez a beszéd ágyazott meg a november elején nyilvánosságra hozott amerikai pályázati felhívásnak, miszerint jövőre a State Department közel kétszázmillió forinttal támogatja a Budapesten kívüli sajtót, hogy javuljon a magyar állampolgárok „hozzáférése az objektív információkhoz hazai és nemzetközi témákban”. Föltűnő a médiapályázat politikai direktsége, az üzenni akarás: az amerikaiak még csak nem is próbálták leplezni, hogy a kezdeményezés közvetlenül a State Departmentből jön, holott szép számmal lett volna alkalmas fedőintézmény. Washingtonban azzal is tisztában lehettek, hogy a pályázati összeg - várható gyakorlati hatásával egyetemben - nem sokkal több, mint csepp a tengerben. A pályázatnak elsősorban politikai üzenet értéke van. Olyan, amilyen a fél tucat magyar köztisztviselő André Goodfriend korábbi budapesti amerikai ügyvivő idején történt kitiltásának volt. Amint várható volt, a magyar külügyminisztérium hevesen tiltakozott a belügyekbe való újabb „kéretlen beavatkozás” ellen. A kétoldalú politikai kapcsolatok - a remélt pozitív fordulat helyett - a 2014-es kitiltási válsághoz közeli szintre estek vissza. Nyilván nem politikán kívüli okok miatt. Washington „Orbán-problémájának” csak egy része tudható be a demokratikus normák helyzete miatti aggodalmaknak. A washingtoni székhelyű Freedom House Magyarországot 2017-ben „szabad országnak” minősítette, amelynek sajtószabadságával kapcsolatban azonban „figyelemre méltó problémák” vannak. Ugyanaz a kettős minősítés, amit Lengyelország kapott (továbbá Izrael, Amerika fontos szövetségese és barátja). Bizonyos fokig Lengyelország az orbáni antiliberalizmus regionális utánzatának tekinthető (kisebb mértékben - és főleg külpolitikai vonalon - Csehország is az). Ennek ellenére Varsó demokráciahiányának amerikai kritikája egyelőre fékezettebb habzású és ritkább, mint a Budapestnek címzett bírálatok. Miért tehát ez a kirívó washingtoni politikai különbségtétel Budapest és Varsó között, a két ország nyilvánvalóan eltérő geopolitikai súlycsoportján túlmenően? A rövid válasz: Oroszország. Washingtont valósággal sokkolták a Kreml váratlan és sikeres katonai beavatkozásai Grúziában, Ukrajnában és Szíriában. Ezek után a külpolitikai és katonai elit még inkább Oroszországot - és nem Kínát - tartja az USA első számú geopolitikai riválisának és kihívójának. Az állítólagos elnökválasztási beavatkozás miatti russzofóbia csak lovat adott az oroszokban ellenséget vizionálok alá. Wess Mitchell, a Nulandot váltó új külügyi vezető szerint Oroszország „ragadozó”, revizionista hatalom, amely elsősorban a volt szovjet birodalom peremvidékein - a „közel-külföldön” és Kelet-Európábán - nyomul fokozatosan, alacsony intenzitású katonai lépések vagy olyan destabilizációs és befolyásnövelő műveletek révén, mint az energiafüggőség fokozása, rejtett katonai, titkosszolgálati, dezinformációs és kibernetikai akciók. (Erről részletesen beszél a The Unquiet Frontier [A nyugtalan határvidék] című új könyvében.) Szerinte a Kreml revizionista próbálkozásait, terület-visszaszerzési és befolyásiszféravisszaállítási törekvéseit fölbátorította az Obama-kormány nemzetközi passzivitása, különösen az orosz kapcsolatok elhibázott „újraindítása” (reset), amely szándékosan kerülte az érdekellentétekben terhes területeket a Moszkvával való együttműködésben. Mitchell világosan beszél az olyan kelet-európai szövetségesekkel szemben követendő amerikai vonalról, amelyek - mint például Magyarország és Lengyelország - nem felelnek meg a demokratikus elvárásoknak: „A demokratikus értékek számítanak ugyan, de az (Oroszország elleni) kollektív biztonsági érdekek elsődlegesek.” Mitchell fontos amerikai geopolitikai érdeknek tartja az orosz befolyás erélyes feltartóztatását és visszaszorítását a kelet-európai térségben. Ehhez szükségesnek véli az egységes szövetségesi fellépést és az amerikai biztonsági együttműködés erőteljes fokozását a régióban, beleértve az elrettentést célzó előretolt amerikai és NATO- jelenlétet az orosz befolyásnak leginkább kitett országokban. Az orosz nyomásnak aktívan ellenálló országokkal (Lengyelország, a balti államok, Románia) szemben Magyarországot pragmatikusan „alkalmazkodó” országnak tartja. Szerinte Budapest és Moszkva között nem szerelmi, hanem biztonsági kockázatokkal terhelt érdekházasság köttetett. Vélt kereskedelmi és energiabeszerzési előnyökért cserébe Budapest a szövetségi rendszerénél puhább vonalat visz Moszkvával szemben: például a nyugati gazdasági szankciók, az energiabiztonság és a Putyin elnökkel való feltűnően sűrű csúcstalálkozók dolgában. A magas szintű kétoldalú érintkezés annak ellenére gyakori, hogy a G7-ben - amerikai kezdeményezésre, Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna miatti politikai „büntetésére” - hallgatólagos megállapodás született az ilyen jellegű találkozók kerülésére. Ontarioi Magyar Karácsony Szeretettel hívjuk és várjuk Önt és kedves családját az Ontarioi Független Magyar Református Egyház karácsonyi ünnepségére 2017. december 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor istentisztelet, amelyet a gyermekek és felnőttek közös karácsonyi műsora követ a templomban. Az ünnepi műsor címe: ’’Karácsonyi csillagok...” Délután 1 órakor a Zágonyi teremben szeretetvendégség-ebéd A jelenlévő gyermekeket a Mikulás megajándékozza. Kérjük jelezzék az érkező gyermekek nevét és korát is, akik értékes ajándékokat kapnak. Hagyományos ’’KARÁCSONYI KÁNTÁLÁS” Vendégeinkkel közösen énekeljük szép magyar karácsonyi énekeinket. A belépés gyermekeknek és felnőtteknek ingyenes! Az esemény szeretetvendégség, egyházunk ajándéka az Ontarioba érkező gyermekeknek és felnőtteknek. Szeretettel hívjuk és várjuk az egész családot! Töltse egyházunknál meghitt, ünnepi hangulatban a karácsony előtti adventi vasárnapot! Asztalfoglalás szükséges. Ebéd: Töltött káposzta, Diós és mákos beigli, kávé Karácsonyi kürtőskalács vásár The Free Magyar Reformed Church of Ontario 1053 East Sixth Street #32 ONTARIO, CALIFORNIA 91764 909-981-9601, 909-527-4191 revszabo@gmail.com, onthunref@gmail.com www.ontariohungarian.org A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 December 8., péntek este 8:00 Herendi Gábor antológia, 1. rész: bemutatjuk a Valami Amerika 1. című filmet Belépő nincs, háromfogásos vacsora rendelhető ($12). December 15., péntek este 8:00 Herendi Gábor antológia, 2. rész: bemutatjuk a Valami Amerika 2. című Fűmet Belépő nincs, háromfogásos vacsora rendelhető ($12). December 16., szombat este 7:00 Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a HIF támogatásával az Egyesült Magyar Ház szervezésében zenei emlékkörút veszi kezdetét. Az est két nagyformátumú előadója, Stachó László zongoraművész és Dánielfy Zsolt színművész mutatja be a zeneóriás történelmi és zenei életútját. 2018. január 6., szombat este 7:00 A nagysikerű magyarországi kocsmakvízek után Los Angelesben is megrendezzük az első QuizNight-ot! A belépés ingyenes, további információ és jelentkezés: www.facebook.com/egyesultmagyarhaz/ vagy egyesultmagyarhaz@gmail.com Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS, NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS, TENGERI FUVAROZÁS, TEHERSZÁLLÍTÁS INTEREX EXPORT- IMPORT INC. LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK - BUDAPEST Szállítás Los Angeles-Budapest-Los Angeles között Zárt konténerben vagy fedélzeten, autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 27 éve az Önök szolgálatában! Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) www.interexshipping.hu és .com BUDAPEST - HUNGARY Baksa Vámiroda Bt. 1107 Budapest, Száva u 9 +36-1/260-5833 +36-30/649-4456 baksavam@gmail.com baksavam@baksavam.hu GARDENA - LOS ANGELES Tel: (310) 516-8959 (805) 527-4006 Fax: (805)579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com perehazy.miklos@gmail.com Figyelem, új lehetőség Los Angelesben: Valiey-i képviselet, tel: (818) 424-7442 (Washingtonban nyilván számon tartják, hogy a Krím félsziget 2014-es annektálása óta az orosz elnök már négyszer látogatott Magyarországra.) Mitchell arra is figyelmeztet, hogy Moszkva - a krími minta alapján - bátorítja a „magyar etnikai irredentizmust” Kárpát-Ukrajnában. Tagadhatatlan, hogy a magyar haditechnikai beszerzésekkel összefüggésben is volt és van bizonyos amerikai nehezményezés, kezdve azzal, hogy az első Orbán-kormány svéd Gripen vadászgépeket vásárolt amerikai F-16-osok helyett. Ma pedig, miközben Magyarország katonai helikopterfelújítási szerződést köt az oroszokkal, Lengyelország és Románia - az Egyesült Államok két legfontosabb katonai partnere a régióban - több milliárd dollár értékben vásárol korszerű amerikai hadászati eszközöket, F-16-os repülőgépeket és rakétaelhárító rendszereket. Ráadásul az amerikai elvárásoknak megfelelően mindkét ország - a GDP százalékában - kétszer annyit fordít védelemre, mint Magyarország. Washington szemében Magyarország az energiabiztonság terén is kilóg a többi kelet-európai ország közül. Éles ellentétben Lengyelországgal, amely az Északi Áramlat II. és általában az orosz energiafüggőség ügyében Amerika egyik legmegbízhatóbb európai támogatójának számít. Washington szemében nemcsak a paksi atomerőmű orosz bővítése szálka, hanem a Gazprom Török Áramlat nevű új, Ukrajnát megkerülő földgázvezetékéhez való magyar csatlakozás is. Ha a magyar kormány valóban komolyan érdekelt a Washingtonnal való jó kapcsolatban, akkor előbb vagy utóbb mérleget kell vonnia. Nagyobb-e a Moszkvával ápolt barátság gazdasági haszna (ha van ilyen), mint a fő szövetségessel való rossz viszony politikai kára? DOBOZI ISTVÁN (főtanácsadó, a Világbank volt vezető közgazdásza) mno.hu HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÉS FELVÉTEL, HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS, DMV ÜGYINTÉZÉS _________________________________________________________ December 8,2017
