Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)

2017-09-15 / 35. szám

119 éve ölték meg Magyarország kedvenc királynéját, Sisi-t Habár már több mint száz éve meghalt Sisi királyné, valószínűleg nincs olyan magyar, aki ne hallott volna róla, mégis kevesen ismerik életét. Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként született meg 1837-ben, így nem jósoltak neki magas rangú férjet, azonban az élet ezúttal is bebizonyította, hogy nem minden jóslat válik valósággá. Nagy fordulatot vett Sisi élete, amikor Zsófia főhercegné kívánságára Ferenc József Bajorországba utazott, hogy Erzsébet legidősebb nővérét, Ilonát feleségül kérje. Ekkor azon­ban a 23 éves férfi beleszeretett Erzsébetbe, aki akkor mindössze 16 éves volt. Rövid, egy évig sem tartó jegyesség után Zsófia főhercegné akarata ellenére 1854-ben megesküdtek. Habár Sisinek rengeteget kellett volna fejlődnie műveltség és nyelvtudás terén, Zsófia főhercegné nem könnyítette meg a dolgát az állandó megalázásokkal, így Erzsébet a kezdettől fogva nem találta helyét a bécsi udvarban. Az sem segített a helyzeten, hogy az uralkodó, Ferenc József nagyon kevés időt töltött együtt fiatal felesé­gével az államügyek miatt. Erzsébet a házasság első évében teherbe esett, azonban Zsófia főhercegné az első két gyermeket - Zsófiát és Gizellát - szándékosan távol tartotta a fiatal lánytól, mondván, maga Sisi is nevelésre szorul még. Tovább rontott a helyzeten, hogy 1857-ben a fiatal királynének sikerült elérnie, hogy magával vihesse gyermekeit magyarországi kőrútjára, azonban első gyermeke, Zsófia tífuszban meghalt. A történteket Erzsébet hibájának tudták be, és Gizellát elszakították édesanyjától, majd harmadik gyermekét, az 1858-ban megszületett Rudolf koronaher­ceget is elvették Sisitől és Zsófia főhercegné elvárásainak megfelelően nevelték. Erzsébet helyzetén már az sem változtatott, hogy harmadszorra fiút hozott a világra. Sisi ezek után egyre rosszabbul viselte a folyamatos megaláztatásokat, az évtized végére állandóan betegeskedett és depresszióba zuhant. 1860-ban orvosi javallatra a királyné elhagyta az udvart, Madeirára, Korfura, majd Velencébe utazott húga, Karolina, és Hunyadi Imre kíséretében. Valószínűleg ebben az időszakban kezdett el magyarul tanulni unaloműzésként. A királyné 25 éves korára a sorscsapások után csak bizonyos feltételek megszabásával volt hajlandó visszatérni a bécsi udvarba 1862-ben. A változások következtében Sisi nem hagyta, hogy a továbbiakban is annyira elnyomja a főhercegné mint korábban, egyre több jogot harcolt ki magának gyermekei nevelésével és a kormányzással kapcsolatban, emellett folytatta a magyar nyelv tanulását is, sőt 1864-ben már magyar társalkodónője is volt, Ferenczy Ida személyében. A konfliktusok azonban csak ideig-óráig szüneteltek. Sisi hazatérte után Rudolf fiát nagyon gyengé­nek látta, ezért pedig a szigorú katonai nevelést tette felelőssé. Ezek után Erzsébet 1865-ben ultimátumot adott férjének: vagy megkapja gyermekei felügyeli jogának kizárólagosságát, és ő maga dönt tartózkodási helyéről, vagy nyilvános szakításra kerül sor. Közben a magyarországi helyzet fokozódott: 1865-ben és ’66-ban Erzsébet többször is tárgyalt Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával, hogy sikerüljön elkerülni egy esetleges háborút, és megmentse a birodal­mat Rudolf fia számára. 1867. február 20-án megalakult Magyarországon az Andrássy-féle kabinet, és pon­tosan egy hónappal később az Országgyűlés elfogadta a kiegyezést, Erzsébetet pedig férje megkoronázása után június 8-án Magyarországon is királynévá koronázták. Az uralkodópár negyedik gyermeke, Mária Valéria 1868. április 22-én született meg, Sisi 32 éves korá­ban, és habár az esemény akár közelebb is hozhatta volna egymáshoz a házastársakat, ezúttal sem javultak a dolgok. Erzsébet negyedik gyermekét teljesen a házasságig maga mellett tartotta, és Zsófia főhercegnét teljesen kizárta a nevelésből. Mária Valériát Sisi a budai palotában szülte meg, és az idő nagy részét itt is töltötték. A következő években Erzsébet a gyerekneveléssel és a sportolással foglalkozott, kerülve a feltűnést és a nyilvánosságot. Mintegy 21 évvel később, 1889-ben Erzsébet egyetlen fia, Rudolf öngyilkosságot követett el, amely újra depresszióba döntötte a királynét, és végleg tönkretette a házasságát is. Sisi innentől fogva haláláig - mind­össze két alkalmat kivéve - állandóan fekete ruhát hordott, ezzel is hangsúlyozva gyászát. A királyné ismét egyik betegségből a másikban találta magát, az idejét utazgatással ütötte el, hogy Bécs közelébe se kelljen mennie, miután Mária Valéria férjhez ment. Az utazások során az idő nagy részét Ferenczy Idával töltötte, és a források szerint az utolsó végzetes napon is ő volt a királyné mellett. 1898. szeptember 10-én Er­zsébet úgy döntött, sétahajózni megy aznap, és a kikötőben egy férfi fellökte a királynét. Már elhagyta a hajó a kikötőt, amikor kiderült, hogy nem véletlen baleset történt, a királyné ellen merényletet követtek el. Később Luigi Lucheni olasz anarchista magára vállalta a bűntényt. A férfi a királyné szívébe egy éles reszelőt szúrt, azonban kísérői ezt csak akkor vették észre, amikor Sisi összeesett a hajón, az orvosok pedig már csak a halál időpontját tudták megállapítani. Luigi Luceni a rendőrségnek elmondta, hogy célpontja nem Erzsébet királyné volt, hanem az orléans-i herceg, de hirtelen távozása miatt más áldozatot választott magának. A férfi büszke volt tettére, még abban az évben életfogytiglani börtönbün­tetésre ítélték, tíz évvel később pedig felakasztotta magát cel­lájában. Erzsébetet egy héttel a merény­let után, 1898. szeptember 17-én temették el. Magyarországon különös tisztelettel adóztak a királyné emlékének, halála után területeket, utcákat, sőt hidat is neveztek el róla. hirado.hu “The spirit of seeking understanding through personal contact with people of other nations and other cultures deserves the respect and support of all. ” President Gerald R. Ford Charity Gala of The Ambassadors of the Future Benefiting the international student exchange program by honoring the Bela and April Bognár Scholarship Fund The proceeds of the Gala will be awarded to international students from the Carpathian Basin to support their studies in the United States via the Bognár Family Scholarship Fund Non-Profit Federal Tax ID: 52-1768656 Honorary Chairman: Dr. László Szabó, Ambassador, Republic of Hungary Please join us for an exciting and elegant evening on September 23, Saturday 7PM at the Beverly Wilshire Hotel, Beverly Hills, California Tickets $300, Sponsors are acknowledged in the Gala Journal If you are unable to attend, please use this opportunity to congratulate the honoree and to support the international student exchange program in the Gala Journal For further information please contact: Ambassadors of the Future 6360 Wilshire Blvd, Suite 202, Los Angeles, CA 90048 Phone: 310-476-9941, Fax: 310-476-9972 ~ 1552. szeptember 9. - A törökök ostrom alá veszik Eger várát És most magam esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!” (Részlet az Egri csillagok című regényből) 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára. I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) és a kiskorú János Zsigmond (ur. 1540-1570) nevében kormányzó Fráter György 1551-ben úgy gondol­ták, megérett az idő a kettészakított Magyar Királyság újraegyesíté­sére, így az év során Gastaldo tábornok csapatai megszállták Erdélyt. Néhány hónap után azonban Ferdinánd gyanakodni kezdett a barát kiismerhetetlen diplomáciai húzásai miatt, ezért 1551 decemberében meggyilkoltatta Fráter Györgyöt, és saját kezébe vette a keleti területek kormányzását. A király ezzel a lépéssel hatalmasat hibázott, ugyanis a Porta válaszul büntetőhadjáratot szervezett, melynek vezetésével a szultán Ali pasát bízta meg. A fősereg 1552 tavaszán útra is kelt Magyarországra, majd július­ban ostrom alá vette Temesvárt, miközben Ahmed budai pasa Szolnok alá vonult. Miután a szóban forgó várakban a védők zömét külföldi zsoldosok adták, hamarosan mindkét kapitány -Temesváron Losonczy István, Szolnokon pedig Nyáry Lőrinc - arra kényszerült, hogy meg­nyissa a kapukat az ellenség előtt. A két erőd elfoglalása után a pasák Szolnok alatt egyesítették erőiket, augusztus végén pedig megindultak észak felé, hogy a hadjáratot Eger bevételével fejezhessék be. A Dobó István parancsnoksága alatt álló vár elfoglalása elsősorban azért volt fontos, mert a Felvidék magas csúcsainak előterében ez volt az egyedüli jelentős erőd, mely az észak-ma­gyarországi bányavárosokat őrizte. Eleste nem csak azért lett volna súlyos csapás, mert az oszmánok így megszerezhették volna a ma­gyarországi érclelőhelyeket, hanem azért is, mert Eger mögött jó­szerével erődítetlen városok feküdtek. Sem Kassa, sem a bányaváro­sok nem készültek fel egy török támadásra, így aztán a hevesi püspöki székhely elfoglalásával Ali pasáéknak esélyük nyílt volna áz egész Felvidék meghódítására. Ezzel a vár kapitánya, Dobó István is tisztában volt, ezért számos- hatástalan - segélykérő levelet intézett az udvarhoz, és már hetekkel a törökök érkezése előtt felkészült a várható támadásra: munkára fogta a falak mögé menekült környékbelieket, besorozta a parasztokat, de így is alig több mint 2000 katonával rendelkezett. Dobó nehéz hely­zetével valószínűleg a pasák is tisztában voltak, ugyanis szeptember 9-én, a vár körülzárása után azonnal levelet küldtek számára, melyben a kapituláció fejében biztonságos elvonulást, a helyiek számára pedig bántatlanságcrt ígértek. Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regénye alapján a kapitány „válaszát” bizonyára mindenki jól ismeri: Dobó a pasák üzenetének kézhez vétele után azonnal vasra verette a hírhozót, majd megeskette a védőket, hogy a megadás szót ezentúl még csak ki sem ejtik, és akár életük árán is megakadályozzák Eger elfoglalását. Az oszmánok a maguk „válaszával” végül hét napot vártak, majd- szeptember 16-ától kezdve - két héten át 12 ostromágyú és több száz kisebb löveg a pokol tüzét szabadította rá az egriekre. Ahmed és Ali pasa terve egyszerű - mondhatni „a szokásos”- volt: először rommá akarták lőni a várat, hogy aztán a ledöntött falak között könnyűszerrel érvényesíthessék legalább hússzoros túlerejüket (bár Gárdonyi több százezres ostromló hadról beszél, a törökök körül­belül negyvenezren lehettek). Ebből a szempontból szerencsés körül­mény volt az erődítmény szilárdsága - Eger ugyanis egy népvándorlás kori vár helyére épült -, arról nem is beszélve, hogy az ősz elejére az oszmánok kifogytak készleteikből, így például - ágyúgolyók híján - a tüzérségi támadás később olykor több napon át is szünetelt. Mindez azonban nem von le semmit Dobóék hősiességéből, hiszen az csakis az ő érdemük volt, hogy Eger a szeptember 28-i, majd az október 4-i török roham után is keresztény kézen maradt. Miután az 1552-es év ősze már korán fagyokat hozott, az éhségtől szenvedő, járványoktól megtizedelt oszmán sereg ideje vészesen fo­gyott; éppen ezért október 12-én és 13-án Ali és Ahmed pasa két ízben is általános támadást indított a falak ellen, de a hajnaltól éjszakáig tartó küzdelem ismételten kudarccal zárult. Az utolsó két napban Eger védői már a végkimerülés szélén álltak, és csupán találékonyságuknak és hatalmas akaraterejüknek köszönhet­ték, hogy végül mégis sikerült megtartaniuk a várat: Bornemissza Gergely híres bombái, a falaknál forró vizet és szurkot locsoló asszo­nyok, az ostromlétráknál elszántan küzdő vitézek szinte egy mondabeli korszak gigászi küzdelmét idézik fel. Miután az október 13-i, sokadik roham is eredménytelenül zárult, a török táborban akkora lett az elégedetlenség, hogy az addig egymás­sal rivalizáló pasák megegyeztek a visszavonulásban, és október 17-én feladták az ostromot. A maroknyi egri védősereg hősies ellenállása- a közvélemény szemében - később felért egy világraszóló diadal­lal; a győzelem nagyon komoly fegyvertény volt, hiszen - először a török háborúk során - bebizonyosodott, hogy Szulejmán hadai sem legyőzhetetlenek, vagyis az ostrom még nem jelent szükségszerűen vereséget. Az egri ostrom a magyar történelem eme szomorú szakaszának legfényesebb pontja lett, mely példát adott a hűségre és a helytállásra, valamint reményt adott a magyaroknak egy addig reménytelennek tűnő küzdelemben, rubicon.hu Mggag3^T|szeptember 15,2017

Next

/
Thumbnails
Contents