Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-04-22 / 17. szám
Az egészségügyért tüntettek a Parlamentnél Egy 200 négyzetméteres hatalmas fekete zászlót próbáltak felakasztani a Párbeszéd Magyarországért aktivistái a Parlament kapujánál lévő rácsra. Amikor az aktivisták felmentek a Parlament lépcsőjére, a parlamenti őrség megpróbálta megakadályozni őket, rövid dulakodás is kialakult. Az aktivisták ezután a lépcsőre fektették le a nagy fekete zászlót, amelynél le is táboroztak. Szabó Tímea társelnök újságíróknak azt mondta: közösen vállalnak szolidaritást a kórházi dolgozókkal, és közösen tiltakoznak az egészségügy tarthatatlan állapota miatt. A független képviselő felemelte szavát a kormány “embertelen és szívtelen politikája” ellen. Hozzátette: az orvosok és az ápolók egyharmada már külföldre menekült, az intézményekben nincsenek meg az ellátáshoz szükséges eszközök, a betegek pedig “lassan meghalni járnak a kórházakba”. A társelnök bejelentette: pártjuk pénteken petíciót indít és aláírásgyűjtésbe kezd annak érdekében, hogy a kormány az ágazat dolgozóinak biztosítson “emberhez méltó béremelést”, mindent tegyen meg a kórházi fertőzések visszaszorításáért, szüntesse meg a várólistákat és pótolja a hiányzó háziorvosokat, hvg.hu Mi a baj a magyar egészségüggyel? Az általános vélekedés az egészségügyről ma az, hogy a problémák oka az orvosok alacsony fizetése, ami az orvosokat arra készteti, hogy külföldre menjenek dolgozni, emiatt aztán itthon kevés marad belőlük. E vélekedés alapján a megoldás tehát az, hogy fizessenek többet az orvosoknak, akkor ők itthon maradnak, így lesz elegendő orvos. Sajnos azonban a probléma nem pontosan ez. Ezért tehát a megoldás sem ennyire egyszerű. 30 000 praktizáló orvos dolgozik jelenleg Magyarországon. Sok ez vagy kevés? A fejlett országokkal összehasonlítva pont elég, hisz másutt 1000 lakosra 3,3 orvos jut, nálunk 3,2. (Lengyelországban 2,2, az USA-ban 2,6, Angliában 2,8, Belgiumban és Finnországban pedig 3.) Mindez annak ellenére így van, hogy az elmúlt tíz évben kb. 10 000, főleg fiatalabb orvos hagyta el Magyarországot. Jelenleg 2000 betöltetlen orvosi állás van, az orvosok átlagéletkora pedig egyre növekszik. Tehát korábban, a koraszülött jóléti államban a fejlett országokénál több és főleg több fiatal orvos volt Magyarországon. Ez a korábbi többlet fogyott el mára. Mert a fizetésük valóban alacsony. Az orvosok közalkalmazotti bére megdöbbentően kevés, a magyar átlagbér környékén van, és több évtizedes gyakorlattal sem több a kétszeresénél. A rezidensek korábban annyit kerestek, mint a nővérek, ezért komplett orvosis évfolyamok hagyták el az országot.' A 35 éves szakorvos bére nettó 200 000 forint, az 50 évesé 300 000 forint. Ez 1200-1800 forintos órabért jelent. Annak érdekében, hogy az orvos érdemi jövedelemhez jusson, különféle másodlagos orvospiacok alakultak ki. A legkézenfekvőbb az, ha az orvos a saját kórházában, munkaidő után az ügyeleti ellátást vagy a sürgősségi osztály munkáját már nem közalkalmazottként látja el, hanem egy vállalkozó cégnek dolgozik, a piacinak megfelelő bruttó 5-6000 forintos órabérért. Ez is hozzájárul a kórházak eladósodásához, de legalább van ember. A másik legális pénzkereseti forrás a magánrendelés. A magánrendelők skálája igen széles. A nagy és teljes körű ellátást nyújtó magánklinikákon és diagnosztikai központokban az orvosok órabérért vagy jutalékért dolgoznak, egy óra alatt 5-20 000 forintot tudnak számlára megkeresni. Nagyon fontos jövedelemforrás a hálapénz. Nincs olyan kórházigazgató, aki megtiltotta volna a hálapénz elfogadását a kórházában. így a hálapénz is legitim jövedelemnek számít, még akkor is, ha nem adózik utána szinte senki. A hálapénz természetesen nem a háláról szól, mert az egy csokor virág a tanító néninek a pedagógusnapon. A hálapénz a hétköznapi korrupció, a hiánygazdaság terméke: a jobb ellátás reményének vagy illúziójának megvásárlása egy, az ellátás minőségét érdemben befolyásolni tudó ponton. Emiatt nem is különbözik a tarifától, az ellátás előtt előre elkért díjazástól. Mindkettő megvesztegetés, tehát pénzért jogosulatlan előnyhöz juttatás. A hálapénz olyan régóta és olyan széleskörűen elterjedt, hogy a rendszerben lévők erkölcsi érzékét nagyon ritkán sérti. Becslések szerint egy év alatt 70 milliárd forint adózatlan jövedelem kerül így az orvosok zsebébe, persze rendkívül egyenetlen elosztásban. A háttérben dolgozó aneszteziológus, traumatológus, radiológus, patológus nem kap semmit. Nem véletlenül ők teszik ki a külföldre távozók nagy részét. A hálapénz-hierarchia tetején az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok vannak, akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne. Holott a társadalombiztosítás fizeti az eszközöket, az anyagot, az ápolónőt, de még a takarítónőt is. Marketingre sem kell költeniük, hisz teli van betegekkel a kórház. A magas és adózatlan jövedelem biztos, kockázat nincs. Ezt fejeli meg még a beszállítóktól kapott kenőpénz. Az orvosbárók közé pár ezer orvos tartozik, az általuk megkeresett hálapénz havonta 1-8 millió forint között van, ami évi 12-100 millió forintos tiszta jövedelmet jelent fejenként. Az orvosbárók két-háromszor többet keresnek, mint nyugat-európai kollégáik, ott az átlagfizetés évi nettó 25 millió forint körül van. A többség, a hűbéresek nagyon sok munkával ennek kb. a felét-harmadát keresi meg. A fiatal szakorvosok, az elszegényedett vidéken dolgozók és a becsületes szentek a hierarchia alján állva jó, ha ennek a tizedét kapják. Az orvosok jövedelmét nem a szaktudásuk, hanem a különféle rangsorokban elfoglalt helyük határozza meg. Nem csoda, hogy a fiatalok közül egyre többen már be sem szállnak ebbe a kihalásos alapon működő rendszerbe, külföldre mennek, vagy pályaelhagyó lesz belőlük. Az orvosszám ugyanis nem csak a külföldre távozók miatt csökken. Az elmúlt tíz évben éppen annyi orvos változtatott pályát, mint ahányan elmentek külföldre. Ez pedig nagyon sok ember, az orvosi végzettségűek egyharmada. De orvosból még így is van annyi, amennyire egy tisztességes ellátáshoz szükség lenne. Miért tűnik úgy, hogy nincs elég orvos? Az egyik ok az, hogy nem orvosból van hiány, hanem szakdolgozóból, tehát az ő munkájukat is az orvosoknak kell ellátniuk. Nem marad idejük gyógyítani. Az ápolónők, asszisztensek, műtősnők, műtősfiúk, adminisztrátorok hiánya komolyan veszélyezteti az orvosok munkáját. Míg a fejlett országokban a foglalkoztatottak 10 százaléka dolgozik az egészségügyben vagy a szociális szférában, nálunk 6 százalék. A jó ellátáshoz csaknem kétszer annyi nővérre lenne szükség, mint amennyi jelenleg dolgozik. Pillanatnyilag 4000 ápolónő hiányzik a kórházakból. Az orvosok emiatt ahelyett, hogy diagnosztizálnának, terápiát határoznának meg és műtenének, az ápolók munkáját is ellátják - gépelnek, szerveznek és infúziót kötnek be. Gyakran azért állnak fel egy helyről, mert nincs, aki a kezük alá dolgozna, és nem látják biztonságosnak a betegellátást, holott a felelősség az övék. És hogy miért van nővérhiány? Mert az ő bérezésük még az orvosokénál is nyomorúságosabb. Szó szerint. A többség nettó 100-130 000 forintot keres, ami alig több, mint más helyen egy takarítónő bére. A szakma csúcsán lévő műtősnők, endoszkópos asszisztensek, diplomás ápolók sok éves gyakorlattal 170-200 000 forintot keresnek. Ez a magyar átlagbér. Az ő körükben az elvándorlás még az orvosokénál is nagyobb. A fiatalok minimális nyelvtudással külföldre mennek, ahol megkeresik az ottani átlagbért, 2500 eurót, amiből gond nélkül családot alapíthatnak, utazgathatnak vagy autót vehetnek. Magyarországon a nővérek erről nem is álmodnak, ők a szabadnapjukon takarítani vagy öreget ápolni járnak, így keresik meg a magyar átlagbért. A középkorúak pályaelhagyók lesznek, mert eladóként vagy villamosvezetőként éjszakázás nélkül is jobban keresnek. A maradókra ezért sokkal több munka vár, emiatt az elvándorlás egyre gyorsul, már csak az idősek vagy az igazán elhivatottak maradnak a pályán. A valóságos nővérhiánynak és a látszólagos orvoshiánynak még egy oka van az alacsony béreken kívül. Ez pedig a rendkívül elaprózott ellátórendszer, a túl sok kórházi ágy és a még több kórház. Magyarországon 1000 lakosra 7,1 kórházi ágy jut, miközben az uniós átlag 5,2. Ez azt jelenti, hogy 40 százalékkal több ágy van, mint amire szükség lenne. (Svédországban, Angliában, az USA-ban nem jut 3 ágy sem 1000 emberre, de a legjobb egészségügyű Hollandiában sincs több, mint 4,7). Nálunk pedig 7,1. Miért baj az, hogy sok a kórházi ágy? Azért, mert ez a legdrágább ellátás, tehát ugyanannyi pénzből kevesebb beteget lehet meggyógyítani kórházban, mint szakrendelőkben. Nálunk sokkal gazdagabb és sokkal jobb egészségügyi rendszerű országokban is sokkal kevesebb a kórházi ágy, mert a pénzt nem épületek felszerelésére és fenntartására költik, hanem az egészségügyi személyzet bérére. Mégis tovább egészségesek és tovább is élnek. A sok kórházi ágy tehát nem javítja, hanem éppen rontja az egészségügyi ellátás minőségét. HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTÁR RENDEZVÉNYEI 920 S. Olive Street, Downtown Los Angeles, 213.670.0005 www.himgarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Április 23-24 délután 12:30-tól 4 óráig Előadás sorozat Vígvári Jánossal (Vigesz) Testünk a mi templomunk - Ön-gyógyítás Közreműködik T. Papp Ágnes költőnő Belépő: $20/előadás Mindkét előadás $30 (Magtár tagoknak $5 kedvezmény) Újpest Sports Lounge magyar koktél-bár Nyitva minden nap reggel 6-tól éjjel 2-ig Billiárd és Dart versenyek Billiárd verseny minden szombat este 8:30-kor. Karaoke este 9 után. Cím: 14034 Vanowen Str., Van Nuys, CA 91405 Email: ujpest@adelphia.net Web: www.ujpest.us Tel: (818) 780-6823 Fax: 818-786-3357 Magyarországon 70 000 kórházi ágy van, ebből 42 000 aktív ellátást nyújt, a többi krónikus vagy rehabilitációs osztályon található. A 42 000 aktív ágy kihasználtsága 70 százalékos, és ez is folyamatosan csökken, pedig egy ember még ma is 5,2 napot tölt kórházban, ha egyszer odakerül. Márpedig gyakran odakerül, mert nálunk az is kórházban köt ki, akinek arra semmi szüksége. A fejlett világban egy sor műtétet - komolyakat is, a műtéti típusok 80 százalékát - úgynevezett egynapos sebészeti ellátás keretében végzik, gyakran endoszkópos technikával. Ilyenkor a beteg legkésőbb 24 óra múlva hazamehet, de gyakran még aznap elbocsátják. Az USA-ban a műtétek 64 százalékát, Angliában, Skandináviában 50 százalékát, nálunk pedig 8 százalékát végzik így. Az egynapos műtétek után kisebb a kórházi fertőzésveszély, a beteg gyorsabban gyógyul, hamarabb visszamehet dolgozni, és mindez még sokkal olcsóbb is. A magyar kórházak mégsem ezt választják. Felvágják a beteg hasát, amitől ő tényleg, komolyan beteg lesz, és nem 6 óráig, hanem hat napig kell ápolni. Nem lennének képesek a magyar orvosok is elvégezni ezeket a korszerű műtéteket? De igen, külföldön így is tesznek. Itthon viszont nem, mert akkor a kórház tönkremegy. A tb ugyanis akkor fizet sokat a beteg után, ha komoly műtéten esett át, esetleg még a szövődményét is ellátták. A magyar kórházak kódoló adminisztrátorokat alkalmaznak arra a feladatra, hogy az egyszerű eseteket papíron bonyolultabbnak tüntessék fel, hogy több pénzt kapjanak érte. Néhány éve még teljesítményvolumen-korlátot is bevezettek, hogy a kórházak ne végezhessenek annyi műtétet, amennyit szeretnének. így aztán a kórházak eladósodtak. Ám nem kényszerültek valódi változtatásra, mert egyik konszolidáció követte a másikat, a rendszeres állami mentőakcióknak köszönhetően tehát az orvosbárók megőrizhetik a kórházi rendszert. Mivel a műtőkapacitásokat saját hűbérbirtokukként kezelik, a presztízs fenntartása miatt más orvos sem végezhet bonyolultabb vagy korszerűbb műtétet, mint az osztályvezető. Ez látszólag puha szempont, mégis, a feudális orvosi hierarchiában ennek komoly szerepe van. Emellett persze van egy kőkemény financiális szempont is. Ugyanis a hálapénz nagysága a vágott seb nagyságával és az elhúzódó gyógyulási idővel arányos. Ha az endoszkópos beavatkozás után a heg félcentis, és a beteg másnap hazamehet, miért fizetne bárki 150-300 000 Ft hálapénzt? így tehát marad a korszerűtlen műtéti technika, az újítások lassan és nehezen szivárognak be (meg persze az eszközök és az anyagok is drágák hozzá), és a korszerű eljárásokat alkalmazók megmaradnak szigetszerű képződményeknek. A tömeges betegellátás pedig az osztályvezetők tudásának és ambíciójának a szintjén marad. Amelyik orvos ennél jobbat tud vagy akar, az elmegy külföldre. A számlát pedig ismét a tb állja, egyrészt a rengeteg felesleges kórházi ágy fenntartásával, másrészt a felesleges táppénz kifizetésével. Ez az osztályvezetői-intézményvezetői játszma az oka annak is, hogy még a kórházi ágyak számánál is magasabb a kórházak száma. Minden hűbérúrnak kell egy saját műtő vagy osztály. A 70 000 ágy 160 kórházban található, tehát az átlagos kórházban 430 ágy van. Az egészséggazdasági szakemberek szerint a korszerű egészségügyi ellátáshoz 1 millió lakoshoz kell egy kórház, természetesen olyan, ami teljes technológiai infrastruktúrával felszerelt. Magyarországon összesen 10 valódi kórházra lenne szükség, darabonként 5000 ággyal. A legkorszerűbb betegellátás iránya a világban tizedannyi kórház, azok viszont tízszer nagyobbak és felszereltebbek, index.hu Április 22, 2016
