Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-04-22 / 17. szám
Mi lesz így a republikánusokkal? Donald Trump előtt kicentizett út áll, hogy még valahogy összegyűjtse a republikánusok elnökjelöltségéhez szükséges számú delegáltakat, de ellenfelei is csak abban bízhatnak, hogy ez nem sikerül neki, és így nyílt jelöltállító gyűlést kellene tartani júliusban, amin már megfordulhatnak az esélyek. A párt elnökjelöltségéért folyó előválasztási küzdelem végén utoljára 40 évvel ezelőtt nem tudott elég delegáltat gyűjteni egyik induló sem az automatikus győzelemhez. A republikánus párt megint közel került egy ehhez hasonló, az utolsó pillanatig bizonytalan nyílt konvencióhoz. Ez a kaotikus, bizonytalan kimenetelű kavalkád az, amiben a republikánus jelöltségért folyó versenyben vezető Donald Trump milliárdos ellenfelei nagyon bíznak. Trump a kezdetektől nagyon kiszámolva haladt a republikánusok jelöltségéhez szükséges 1237 delegált összegyűjtése felé, ami nem lehetetlen feladat, de hibázni sem nagyon lesz már lehetősége. Ha pedig megszerzi a legalább 1237 delegáltat, akkor nincs mese, ő lesz a republikánus jelölt, hiába a pártelit minden szörnyülködése. Az a felmérések alapján minden más esetben is elég biztosnak tűnik, hogy a legtöbb delegáltat Trump fogja gyűjteni, erre rajta kívül már csak a milliárdos elsőszámú kihívójává és alternatívájává előlépő Ted Cruz texasi szenátornak maradt matematikai esélye. Viszont egy ideje már nem is feltétlenül az Cruz és a Trump-ellenes erők célja, hogy a milliárdos előtt végezzenek, hanem abban reménykednek, hogy ő sem tudja megszerezni a szükséges számú delegáltat. Ebben az esetben a pártnak az 1976-oshoz hasonlóan nyílt konvenciót kellene tartania. Az biztos, hogy Cruzra egyelőre szükségük van a Trumpot ellenzőknek, mert ha ő nem tud jól szerepelni, akkor sokkal kevesebb esélyük van kiharcolni a nyílt konvenciót - ahol aztán már szétválnának az érdekek, és sokan korántsem Cruzban látnák a nagy megmentőt. A nyílt konvenció elvi lehetősége miatt sorra kerülnek elő olyan témák, amik a tenyerüket dörzsölő elemzőkön kívül egy átlagamerikainak dögunalmasnak tűnnének, és évtizedek óta nem is nagyon kellett foglalkozniuk velük: nevezetesen egy ilyen rendezvény lebonyolításának pontos menetéről és szabályairól. A republikánus pártvezetés is még csak tervezgeti, hogyan tudnák érthetően, és persze a saját érdeküknek megfelelően eladni az egész rendszer működését, de mi most egy fontos részletet már kiemelnénk. Most egy 2012-ben átmenetinek szánt szabály miatt főhet a hatalmas taktikázásra készülő pártvezetők feje, ugyanis csakis olyan jelöltről lehet szavazni, aki legalább 8 államban megszerezte a delegáltak többségét. Ez azt is jelenti, hogy jelen állás szerint csakis Trump és Cruz neve merülhetne fel. És pont. A konvenció szabályai rettentő képlékenyek lehetnek, ezekről egy szintén delegáltakból álló, szabályalkotó bizottság dönt - a tagok többségét pedig a legtöbb államot megnyerő Trump és Cruz emberei alkotják majd. Korábban általában átvették az előző konvenció szabályait, és most sem Trumpnak, sem Cruznak nem érdeke, hogy megnehezítsék a saját dolgukat. Cruz múlt héten már jelezte, hogy egy nyílt konvenció esetén is a delegáltak négyötöde az ő, vagy Trump táborából kerülne ki, ők pedig nem akarják azért megváltoztatni a szabályokat, mert Washingtonban valakik nem örülnek. Milyen forgatókönyvek lehetségesek a júliusi konvención? Első lehetőség: valakinek meglesz az 1237 delegált. Erre csak Donald Trumpnak van reális esélye, Ted Cruznak inkább csak matematikai, és várhatóan hamarosan már az sem. A felmérések szerint a Trump felé húzó Pennsylvania állam delegáltjai egyébként akár már az első kört is megkavarhatják, hiszen többségük az elejétől szabadon szavazhat majd, de azért ebben az esetben várhatóan nem borítanák fel az asztalt, az nyerne, aki 1237 delegálttal érkezett Clevelandbe. Második lehetőség: senki nem éri el az 1237-et, Trump és Cruz között dől el. Ilyenkor a delegáltak első körben arra szavaznak, akinek a képviseletében küldte őket az államuk, a szavazás érvénytelen lesz, a további körökben pedig már fokozatosan egyre több küldöttnek lehet átszavazni más jelöltre. Ez a szabad szavazás azonban sokkal inkább Cruz malmára hajtja a vizet, egyszerűen azért, mert Trumpot úgy általában jobban utálják, mint őt, és több államból is a texasi szenátornak kedvező olyan delegáltak utaznak majd a konvencióra, akik az első kör után már átpártolhatnak hozzá. Azonban Cruznak sem mindegy, mennyire tud a konvencióig közel kerülni Trumphoz a delegáltakat és a megszerzett szavazatokat tekintve, mert ettől is függ, mennyire tudja legitimnek eladni, ha esetleg előznie kell. A legtöbb felmérés ugyanis azt mutatja, hogy miközben a többségük nem szeretné Trumpot, de a republikánus szavazók kétharmada kitart amellett, hogy annak a jelöltnek kellene nyernie, akinek a legtöbb delegáltja van a konvenció kezdetekor. Harmadik lehetőség: senki sem éri el az 1237-et, de harmadik jelölt nyer. További lehetőség, hogy ha egyértelmű esélyes nélkül indul a jelöltállító szupergyűlés, a Trumpot és Cruzt egyaránt gyűlölő republikánus pártelit bedob egy harmadik jelöltet, akit aztán majd valami tévésorozatba illő forgatókönyv alapján egységesen, az előválasztás sárdobálásának terhei nélkül támogathat mindenki. Itt többek között - a jelölésétől nyilvánosan elzárkózó - Paul Ryan házelnök és a 2012-es jelölt Mitt Romney neve is felmerült. Ehhez a legvadabb verzióhoz két dolgot kell mindenképpen tisztázni. Egyrészt, ha Trump és Cruz sikeresen eléri, hogy a 2012-es szabályok maradjanak a konvención,, vagy is legalább nyolc államban kell megszerezni a delegáltak többségét a potenciális jelölteknek, akkor senki másnak nem lesz esélye. Másrészt ezeknek a harmadikutas jelölteknek a győzelméhez tényleg elképesztő taktikai húzások sorozata kellene, hiszen a harmadik szavazási körig egyszerűen nincs elég szabad delegált a többség megszerzéséhez. Egy ilyen verzió természetesen óriási botrányhoz vezetne, hiszen a pártelit egyenesen szembe menne a szavazók akaratával - még az az elmélet is felmerült, hogy ha reálissá válik ez a veszély, Trump és Cruz összefog, és az egyik beáll a másik mögé alelnökjelöltként. Őrültségnek hangzik, de hát az idei kampányban egy ideje már amúgy is az őrültség a standard. A pártvezetés egy részének álláspontját mindenesetre jól tükrözte, amikor a CNBC műsorában a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) egyik tagja, Curly Haugland meggyőződéssel magyarázta, hogy „a politikai pártok választják a jelöltjeiket, nem a szavazók.” Kockázatos forgatókönyv, de a pártvezetésben sokan saját túlélésük miatt gondolkozhatnak mégis ebben: Trump és Cruz jelöltsége nagyon más irányba tolhatná a pártot, mint amit elképzelnek, és a kongresszusi képviselői és szenátori helyekre pályázó jelöltjeik is gondba kerülhetnének. A republikánus jelöltségre tehát van még esélye Trumpnak is, Cruznak is, és papíron még akárki-másnak is. A kérdés az, hogy bárki is lesz a jelölt, a vesztesek (és a sosem látott mértékben fanatizált szavazók) mennyire hajlandók novemberre elfelejteni a kampány ütésváltásait. Voltak olyan republikánus politikusok, akik azzal fenyegetőztek, hogy még Clintonra is szívesebben szavaznának, mint Trumpra, mások pedig egy független, de „az igazi konzervatív értékeket képviselő” jelölt indítását is pedzegették. A másik oldalról Trump viszont már zavargásokat is belengetett, ha nem ő lesz a republikánus jelölt, ha pedig annak ellenére halásszák el előle a győzelmet, hogy az övé volt a legtöbb szavazat és delegált, az égbekiáltó igazságtalanság keltette botrányt meglovagolva akár addig is elmehet, hogy ő maga is függetlenként indul a választáson. A felmérések szerint a Trump- és a Cruz-táborban ráadásul egyaránt jelentős azok aránya, aki inkább kihagynák az egész választást, ha az ellenfél lesz a jelölt, de mérhető az a réteg is, aki még a demokratákra is hajlandó lenne átszavazni bosszúból. Azonban az elnökválasztási esélyek most valahogy így állnak: Ha Trump lesz a jelölt, jelen állapot szerint nem sok jóra számíthat, az USA teljes lakosságában 70 százalék körüli az elutasítottsági indexe, és csak minden negyedik embernek van pozitív véleménye róla. A demokraták nagy esélyese, Hillary Clinton sem áll túl rózsásan (40 százalék kedveli, 55 százalék utasítja el), de a közvélemény-kutatások alapján mind a volt first lady, mind Sanders biztosan vezet a milliárdossal szemben. Ha Cruz lesz a jelölt, akkor az első számú kérdéssé az lép elő, -hogy mit reagál erre Trump. Ha függetlenként elindul, akkor azzal nagy eséllyel tálcán kínálja a demokratáknak a győzelmet. Ha Trump elfogadja a vereséget, Cruz ugyan országosan mind Clinton, mind Sanders ellen kevéssel van lemaradva, de a választást eldöntő csatatérállamokban jobbak a demokraták esélyei. Ha harmadik jelölt lesz, az a republikánusoknál elég nagy eséllyel égszakadás-földindulással fog járni, akár az egész párt szétrobbanásával is. Hacsak nem támad fel Ronald Reagan, vagy személyesen Abraham Lincoln, a surranópályán betolt jelölt a Trump- és Cruz-táborból olyan ellenszenvvel nézhet szembe, ami simán lenullázza a győzelmi esélyeit, akárki is a demokrata ellenfél (arról nem is beszélve, hogy ez a felállás Trump független indulását, és azzal a nép hősévé válását támogatja). A novemberi választást tehát még nem tudjuk, ki nyeri, de most nagyon úgy tűnik, hogy a republikánus pártelit így, vagy úgy, de elveszíti. A választási lehetőségeik elég tragikusak: Az egyik esélyes jelöltet gyűlölik. A másikat még jobban gyűlölik, és ráadásul a választáson nincs túl jó esélye. És bárkit nyomnak be erővel harmadiknak, azzal saját magukat gyűlöltetik meg a támogatóik nagy részével (plusz nagy eséllyel elbukja a választást), index.hu A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Április 22., péntek este 7 órától Puskás - Egy este a legismertebb magyarról Érdekes történetek, videók - Előadó Aradvári László Április 29., péntek este 8 óra Színházi előadás a Magyar Házban! Szeretettel várunk mindenkit a New York-i Pilvax Színtársulat: Az élet egy kabaré! - Florosz Zoi estjére! Belépő: $20 Valamennyi programunk előtt háromfogásos vacsora rendelhető Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS, NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS, TENGERI ÉS LÉGI FUVAROZÁS, TEHERSZÁLLÍTÁS INTEREX EXPORT-IMPORT INC. 25 éve az Önök szolgálatában LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK - BUDAPEST Zárt konténerben, vagy fédéizeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) www.interexshipplng.hu és .com BUDAPEST-HUNGARY Baksa Vámiroda Bt. 1107 Budapest, Száva u 9 +36-1/260-5833 +36-30/649-4456 baksavam@gmail.com baksavam@baksavam.hu GARDENA - LOS ANGELES Tel: (310) 516-8959 (805) 527-4006 Fax: (805)579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com perehazy.miklos@gmaii.com Figyelem, új lehetőség Los Angelesben! Valley képviselet: George Matsík Tel: (818) 782-2987 Email :georgematsik@gmaii .com Bay area: Annette Hemera Tel: (925) 956-3905 Email :ahemera@annettehemera .com 5 éves Magyarország új Alaptörvénye Az ellenzék egyöntetűen elutasította Mac ,-yarc »rszáo Al.a PTÖRVÍ'.N y f. ' <2*>U. áprdíi 2%} iMVtvfAf W Az új Alaptörvény az 1949-ben elfogadott, majd 1989-ben jelentősen módosított alkotmány helyébe lépett. A köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írta alá, majd 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az új alkotmányt a Fidesz-KDNP 262 igen szavazatával fogadták el, nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő. (Az elfogadáshoz az összes képviselő kétharmadának támogatására volt szükség.) Sem az alkotmányozási folyamatban, sem a szavazáson nem vett részt a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika. 2011. június 20-án a Velencei Bizottság, az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület közzétette az új magyar alkotmányról készített véleményét. A Bizottság üdvözölte azt a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal. Ugyanakkor megállapította, hogy az Alaptörvény megalkotást folyamatában hiányzott az átláthatóság, illetve hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben. Az Alaptörvény a Nemzeti hitvallás című preambulummal kezdődik, amely megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait, ígérik, hogy megőrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Az új Alaptörvény kimondja, hogy “hazánk neve Magyarország”, államformája köztársaság. MTI HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÉS FELVÉTEL, HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS, DMV ÜGYINTÉZÉS Április 22,2016
