Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)

2016-04-22 / 17. szám

AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER : Mailed from Los Angeles, CA on April 20th 2016. If the Friday issue has not been received by the following Tuesday, please call (626)765-4534. ********************5«*****|y]j^£Q ADC 901 MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 ....................................................................................... Orbán Viktor akcióterve a migrációs válságra: védeni a határokat Tíz pontból álló javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédése érdekében. A kormányfő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) pénteki lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 tervet, amelyre azért volt szükség, mert elhibázott irányúnak tartja a migrációs válság kezelésére tett európai bizottsági javaslatot.Az ugyanis a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Magyarországnak viszont az az álláspontja, hogy “nekünk a határokat kell megvédeni” - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a CDI egyik alelnöki tisztségét is betölti. A kormányfő szerint világossá kell tenni az EU számára: “az nem megy - mint ahogyan a bizottság javas­latában olvasható -, hogy valaki Brüsszelben eldönti, hogy az EU országainak a demográfiai és gazdasági problémáikat bevándorlással kell megoldani”.”Mi azt gondoljuk, hogy vannak olyan országok az unióban, amelyek így akarják megoldani a problémáikat, és vannak, amelyek másképp” - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik, mert nem migrán­­sokkal, hanem család- és gaz­daságpolitikával akarja orvosol­ni a gondokat. Az EU nem veheti el azt a jogot, hogy “mi mondjuk meg, hogyan akarjuk megoldani ezeket a problémákat”, vagyis nem hozhat létre olyan rendszert, miszerint beengedi a migránso­­kat, majd kötelező befogadást ír elő minden tagállamnak - fejtette ki. A miniszterelnök szerint ezért fontos a kötelező betelepítési kvótáról tervezett magyarországi népszavazás is, mert “most, hogy megvan Brüsszel hivatalos javaslata, hatalmas nyomás alatt állunk. (...) Ha nem állítjuk meg Brüsszelt egy népsza­vazással, akkor valóban ránk fognak kényszeríteni (...) olyan embertömegeket, akikkel mi nem akarunk együtt élni”. MTI “Nonszensz” - Szíj jártó válasza a kormányt bíráló jelentésre Nonszensznek nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter a Freedom House friss, a demokratikus jogok érvényesülé­sét vizsgáló jelentését. Az amerikai nonprofit szervezet a 2015-öt áttekintő Nations in Transit című, kedden közzétett jelentésében Magyarországról azt állapította meg, hogy tavaly tovább romlott a demokratikus kormányzás minősége. Szijjártó Péter elmondta: nonszensz a jelentés tartalma, és nonszensz az is, hogy Budapesttől több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek akarják megmondani, Magyarország milyen állapotban van. Hozzátette: nonszensz az is, Magyarországot amiatt akarják “lehúzni”, hogy milyen álláspontot képvisel a bevándorlási válságról. Értelmezhetetlennek nevezte a tárcavezető, hogy olyan országból érkezik kritika a bevándorlási válságra adott magyar válaszra, amely nem kerítést, hanem falat épített a déli határára, és amelynek elnökválasztási kampányában minden, és annak ellenkezője is elhangzik. “Minket a magyar emberek választottak meg, nekünk az a fela­datunk és kötelességünk, hogy a magyar emberek érdekének és biztonságának megfelelően járjunk el. Minket nem az motivál, hogy több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek dicsérő szavait kivívjuk” - fogalmazott Szijjártó Péter. MTI Emberi jogi problémákra figyelmeztet az amerikai külügy A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott. A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz- KDNP-koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait nagyrészt társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat. A jelentés, emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kor­mányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt. Rögzíti, hogy Ma­gyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homo­szexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása. A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még „részben szabad” a magyar sajtó. A külügyminisztériumi összeál­lításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelé­sével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és október­ben életbe lépett, új törvények nem fémek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezett­ségekkel. „Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan ülegálisan átlépni a határt sem az” - így az idézet. MTI Nekiment az USA a magyarok miatt Romániának A magyar kisebbség nem élhet a nyelvhasználatra vonatkozó jogaival - állapítja meg az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése. A magyaroktól sok esetben megtagadják az anyanyelvűk használatát a közigazgatásban, az önkormányzatok pedig megtagadják a kétnyelvű feliratok kihelyezését, noha erre törvény kötelezné őket. A jelentés szerint bíróságok akadályozzák a helyi önkormányzato­kat, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak magyar nyelvű újságoknak, a kormányzat pedig továbbra sem hajlandó létrehozni egy önálló magyar tannyelvű egyetemet. A magyarok ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy akadályozzák, sőt, tiltják a székely zászló és egyéb szimbólumok használatát, amely arra is kitér, hogy a moldvai csángóktól több helyen megtagadták a magyar nyelvórákat, nol.hu CHAG SAMEACH Pészách ünnepének beköszöntével ezúton kíván a Nyugati Parton élő zsidóságnak kóser és boldog Pészáchot Dr. Kálmán László főkonzul és családja MAGYARORSZÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA 14. alkalommal tartották meg az Elet Menetét Budapesten A holokauszt áldozataira emlékező emberek a Dohány utcai zsina­góga elől vonultak a Szent István Bazilika előtti térre. A rendezvény fő szónoka, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia című film főszereplője arról beszélt, hogy Auschwitz két tekintetben is végérvényesen módosította nor­mákat. “Egyrészt láthatóvá tette, mire vagyunk képesek egymással mi, emberek, mennyire és mennyien el tudunk aljasodni, másrészt, az is fájdalmasan egyértelművé vált, mi az, ami még belefér a Mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna” - fogalmazott. A Szent István-bazilika előtt felállított színpadon idén először közösen emlékeztek a történelmi egyházak képviselői. MTI Nőtt az antiszemitizmus Magyarországon A Harm Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója által ismertetett eredmények alapján a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 száza­lékát mérsékelten antiszemitának, mindkét adat kétszázalékos emelke­dés az előző évihez képest, írja az MTI. A Jobbik támogatóinál 59 százalék, a Fidesz-híveknél 41 százalék, az MSZP szimpatizánsainál 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ennek a két csoportnak az aránya- hangzott el. A bemutatott adatok szerint a zsidókat érzelmi alapon elutasítók- azaz őket ellenszenvesnek látók - aránya egy év alatt 23-ról 26 száza­lékra emelkedett. A zsidók iránti ellenszenv arányban áll minden más másság elutasításával - jegyezte meg a kutató, hozzátéve, ebben az összevetésben a csoport megítélése “nem drámaian rossz”. Példaként hozta fel, hogy a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott úgy, nem szeretné, ha migráns költözne a szomszédságába, míg bőrfejűt 74, arabot 71, romát 68, “négert” 61, homoszexuálist 57, románt 49, kínait 48 százalék nem látott volna szívesen a lakóhelyén. A zsidók esetében 31 százalék volt ez az arány - mondta Hann Endre, felvetve, milyen lenne a válaszadók tényleges magatartása, ha ez való­ban megtörténne. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents