Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)

2016-04-01 / 14. szám

Nyolcvanhárom éves'korában elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár - közölte a család. Pozsgay 1950-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába, ami 1956-tól már MSZMP volt. 1976 és 1980 között kulturá­lis, majd művelődési miniszter volt. Később a Hazafias Nép­front titkára, 1988 és 1990 között államminiszter volt. 1980 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB), 1988 és 1989 között Politikai Bizottságának tagja volt. Történelmi szerepe volt, hogy ő mondta ki elsőként az állampárt vezetői közül, hogy az addig ellenforradalomnak nevezett 1956 népfelkelés volt. A rendszerváltás után pár hónapig az MSZP parlamenti frakciójának vezetője volt. Még abban az évben kilépett az MSZP-ből, majd új pártot alapított, a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely nem került a parlamentbe. Később az MDF képviselőjelöltje az 1998-as országgyűlési választáson, de nem került be a parlamentbe. 2005- ben Orbán Viktor meghívta a Fidesz nemzeti konzultációs testületébe, majd 2010-b új alaptörvény megírásában. i i h 2006- ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi jogokért való kiállást elismerő kitüntetést, a Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállá—-------------­vehette át. Ugyancsak 2015-ben Szent István-díjat kapott a Szent István Alapítványtól, az összmagyarság érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért. Pozsgay Imrének vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban, a kommunista'és szocialista pártban betöltött jelentős szerepe ellenére mindig fontosnak tartotta az ország és a magyar emberek sorsát - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A magyar kormány részvétnyilvánításban azt írták: amikor egy nemzeti ügy szólította, félre tudta tenni a pártpolitikát, másokkal együtt részt vett Magyarország alaptörvényének kidolgozásában is. “Tisztelettel búcsúzunk Pozsgay Imrétől és őszinte részvéttel osztozunk a család bánatá­ban” - olvasható a részvétnyilvánításban. MTI Magyar reakció a terrorra Pintér Sándor belügyminiszter megerősítette, hogy két magyar diplomata sérült meg a brüsszeli robbantás során. Pintér szerint bebi­zonyosodott, hogy nőtt a terrorfenyegetettség Európában, és hogy a menekültválság és a terrorizmus között van kapcsolat. A kormány döntést hozott egy terrorizmus elleni döntéscsomagról. Ebbe az aláb­biak tartoznak: Létrehozzák a terrorelhárítási információs és bűnügyi központot. Ez elemzi a beérkezett információkat, majd továbbítja és figyelmeztet, ha kell. Törvényt hoznak a telefonok és más kódolt kommunikációs esz­közök, mint az internetes kommunikáció lehallgatására. Megteremtik a lehetőséget a bankszámlákra való betekintésre. Kibővítik a rendőrség rádiórendszerét a kommunikációs krízishely­zetekre és korlátozzák a kommunikációs forgalmat. Azt is szeretnék elérni, hogy ha szükség van rá, a magyar hadsere­get is be lehessen vetni a rendőrség mellett, Ennek jelenleg vannak jogi akadályai, például az eljárási rend, ami ezt szabályozza, ezeket szünte­tik majd meg, ha kell, az alkotmány módosításával is. 24.hu Magyar alkonzulátus nyílt San Franciscóban Magyar alkonzulátus nyílt San Franciscóban, ez Magyarország első ilyen jellegű képviseleti formája az Amerikai Egyesült Államok­ban - közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az MTI-nek a helyszínről telefonon nyilatkozva. Az Egyesült Államok nyugati partvidékén élő magyaroknak a tér­ségben csak Los Angelesben van magyarországi hivatalos képviseletük; az alkonzulátust azért hozták létre, mert így jelentős területet lehet közvetlenül lefedni - mondta az államtitkár. Hozzátette, a San Fran­­cisco-öböl térségében 50-60 ezer magyar él, ezért indokolt volt, hogy itt nyissák meg az újabb magyar diplomáciai képviseletet. •» Magyar Levente kiemelte, a magyar érdekképviselet és az ott élő magyarokkal való kapcsolattartás mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a San Francisco-öböl déli részén található csúcstechnológiai központban, a Szilícium-völgyben működő különböző technológiai, kutatás-fejlesztési, innovációs intézetekkel, egyetemekkel minél szo­rosabb együttműködést alakítsanak ki. MTI Szijjártó: Schulz “otromba módon kri­tizálja Magyarországot” A magyaroknak joguk van elmondani a véleményüket és joguk van eldönteni, hogy kikkel, akarnak együtt élni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter felszólította Martin Schulzot, hogy “ne nézze le a magyar embereket”. A magya­rok pontosan értik, hogy miről szól a kötelező betelepítési kvóta, és joguk van elmondani a vélemé­nyüket - emelte ki. Hozzátette: a magyar embereknek joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni, és különösen így van ez a brüsszeli, a párizsi és a törökországi merényletek után. A külügyminiszter emlékez­tetett: Magyarország a kötelező betelepítési kvótát megtámadta az Európai Bíróságon, a kvótáról szóló minden jövőbeli döntésről pedig népszavazást kezdeményez. Úgy fogalmazott, miközben az Európai Parlament elnöke “otromba módon kritizálja Magyarországot, a valóság már Brüsszelben is ránk rúgta az ajtót, a jelenlegi tudásunk szerint lega­lább 34 ember halálát okozva”. Ideje lenne, hogy “Martin Schulz is felébredjen Csipkerózsika-' álmából, és ostoba vádaskodás helyett a valóságos megoldásokat keresse” - vélekedett Szijjártó Péter. MTI elnöke iliiiMiii!iiiliÍÍÍii,iÍi,iii,i,iiliÍiiÍl!4iiilii,,i nenekült-ügyi népszavazásról. Az Európai Parlament elnöke (EP), német szo­ciáldemokrata politikus a Stern című német hírmagazinban megjelent interjúban a menekültek európai uniós tagországok közötti szétosz­tására szolgáló eljárásról elmondta, hogy “kidolgoztunk egy képletet, amelynek alapján az EU-ban eléggé igazságosan lehetne elosztani” menekülteket. Arra a felvetésre, hogy a munkanélküliség és a hazai össztermék figyelembevételével meghatározott elosztási eljárás nem túlságosan közérthető, azt mondta, hogy a képlet a “terhek méltányos elosztását hivatott garantálni, és nem elsősorban arra való, hogy minden polgár megértse”. Bőven elég lenne, ha az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megértenék, hogy miről van szó, de ez “sajnos” nem sike­rült - tette hozzá. “Amíg az olyan emberek, mint Orbán Viktor azt mondják, hogy ‘a menekültpolitika nem ránk tartozik, ez német probléma’, addig Európa nem tud megbirkózni a kihívással” - mondta Martin Schulz arra a kér­désre, hogy a menekültek befogadásától elzárkózó kelet-európaiakra gondol-e. Hozzátette, hogy az EU-ban vannak szolidáris és nem szolidáris tagállamok. Arról, hogy az EU és Törökország menekültügyi megállapodása előirányozza 72 ezer menekült tagországok közötti elosztását, elmondta, hogy Orbán Viktor “már bejelentette, hogy népszavazást kell erről tartania”. “Képzeljük csak el! Népszavazás arról, hogy Magyarország befogadjon-e 1290 menekültet! Ez nem csak abszurd. Ez aljas is” - jelentette ki az EP elnöke. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor vajon nem értette-e meg Európát, azt mondta, hogy nem szabad alábecsülni a magyar miniszterelnököt, mert “ő az egyik legravaszabb a jobboldali populisták között”. Arra a felvetésre, hogy talán értelmesebb lenne nem küldeni menekülteket az olyan idegenellenes társadalmakba, mint a magyar, azt mondta, hogy ezzel csak “azok nyernének, akik a leghangosabban balhéznak”. Kifejtette, hogy a menekülteknek meg kell mondani, hogy a védelemhez fűződő joghoz nem jár lakóhely-választási jog, és nem mehet mindenki Németországba, Svédországba vagy Hollandiába, mert az összes többi európai ország is védelmet nyújt az üldöztetéstől. Megjegyezte, hogy Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy “elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Arra a kérdésre, hogy mi volna olyan rossz abban, ha Orbán Viktor Magyarországa nem lenne EU-tag, Martin Schulz kifejtette, hogy az uniós tagság megszüntetése “rossz lenne Magyarországnak”, és Európának is. A tagság megvonásával Magyarországot “a nemzet­közi hatalmi politika játékszerévé tennénk” - tette hozzá. “Mi is most a helyzet? Az Egyesült Államok nemzetközileg vissza­húzódik, Európa saját magával van elfoglalva, Kína válságban van, Putyin pedig elég ügyesen kitölti ezt a hatalmi vákuumot” - mondta az EP elnöke. MTI Meghalt Pozsgay Imre, aki az állampárt vezetői közül elsőként nevezte 1956-ot népfelkelésnek EP-elnök: abszurd és aljas a magyar népszavazás AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on March 30th 2016. If the Friday issue has not been received by the following Tuesday, please call (626)765-4534. **************************[vjiXED ADC 901 MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 ........................................................................................ ^1 \\ ’■ v Evropsky ^ ,, int nah uropean p ‘ ^arwnt ias Pari nentu! Euroip »r. iiameo

Next

/
Thumbnails
Contents