Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)

2014-01-24 / 4. szám

Kárpátalja erődített települései - Huszt vára Árpád a Verecke tetejéről letekintve a Kárpát-medencére, egyből tudtában volt a ténynek és megjegyezte:- Végre hazaérkeztünk. Kárpátaljai kirándulásom előkészületeit nagyban befolyásolták az előzőekben említett gondolatok. Ezekkel felvértezve indultam meghódítani a trianoni döntés alapján elcsatolt részét a hazának. Átlépve az átkos határt, szembesülnöm kellett a térséget sújtó szegénységgel, elmaradottsággal, az úthálózat borzalmas állapotával. A városokban lépten­­nyomon koldusok sokasága tartotta kezét alamizsnáért. Ilyen előzmények után érkeztem arra a területre, ahol a Tisza felhagy zabolázatlan, virgonc rohanásával és elterülve a sík vidéken, komótos méltósággal szabja ketté a tájat. Huszt városába érve, jobb kéz felől már kiböki az ember szemét, a 150 méter magas sziklameredélyre épített egykori vár romja. Megközelítése egyszerű, egy kötélpálya alatt kell felgyalogolni, majd annak a végén balkéz felé kitaposott gyalogösvény vezet a várig. Keletkezésére konkrét adat nem áll rendelkezésünkre. A szóbeszéd Szent László idejére taksálja építésének kezdetét, befejezni viszont csak száz év teltével, III. Béla korában tudták. Első említése 1353-ból való. Észak-keletnek a legfontosabb erődítménye volt évszázadokon át. Feladata volt az Aknaszlatinai só vidék szállító útvonalainak és öt környékbeli korona- városunknak a védelme. Amennyiben beszélünk egy vár zaklatott, mozgalmas életéről, akkor „ezt a kabátot”, Huszt várára sokszorosan ráadhatjuk. Sűrűn válto­gatta gazdáit, jellemzően a középkori királyi adományozások okán. Azonban ezeket tetézte a török időkben rendre kialakult, Habsburg királyok és erdélyi fejedelmek állandó viszálykodása. És ha még ez kevés lenne, hát jöttek sorozatosan a krími-tatárok, és rendre fenyegették és sarcolták a környéket. Mint minden olyan várnak, melynek az építési idejéről nincsenek kordokumentumok, legendák övezik történetét, így aztán a husztinak is akad nem is egy. Közülük a leggyakrabban emlegetett, a „Vörös domb legendája”. - Az akkori tulajdonos Huszti uraság, fegyvereseivel a Muhi csatába indult, kislányát nagyanyjához küldte, feleségét és Csaba nevű fiát a vár kis létszámú őrzőire bízta. A nemzetre oly végzetes csatát sikerült egészségesen túlélnie, hazamenve azonban szembesülnie kellett a ténnyel, miszerint a mongol-tatárok lerombolták várát, feleségét és fiát elrabolták megannyi fogollyal rabláncra fűzve. Az asszony nem bírta a fogságot, hamarosan meghalt. Fia tatárként nőtt fel. Huszt nagyúr haragra gerjedt és miután újjá- építette várát, parancsba adta: - Amennyiben egy tatár is megjelenne a környéken, azonnal végezzék ki. - Történt, miután Csaba felnőtt, vágyott egy szép országba, ahol csodálatos az élet; erről egy ősz öregember mesélt a fiú gyermekkori nyelvén. Vissza is tért az öreg­gel, aki magyar földre érve, nagy boldogságába belehalt. Csaba éppen a vár alatti erdőben haladt, amikor meglátta, hogy egy szépséges leányt megtámadott egy hatalmas szörnyeteg. Nagy vitézségének és erejének köszönhetően a szörnyet legyőzte, és beszédbe elegyedett az ifjú hajadonnal. Természetesen nem tudta, hogy akinek életét megmentette az néki testvérhúga. Ezek után a leány megkérte maradjon egy pár napig vendég­ségben. Csabát nem kellett kétszer kérni, örömmel tett eleget a kérésnek. Egyre nagyobb vonzalom kezdett kialakulni kettejük között. A lány kezére áhítozó tisztviselő kihallgatta beszélgetésüket, s miután megtudta, hogy a fiú tatár, féltékenysége szította tűzben, okot találva, a nagyúr távollétét kihasználva, elfogatta Csabát és azonnal kivégeztette. Mikor megjött a vár ura és megtudta, hogy parancsa éppen az ő fiát sújtotta halálra, nem kívánva a további életet, öngyilkos lett. Ilona, a szépséges leánya, fájdalmában megőrült és az erdőbe menekült. Mikor eljött az este, csak akkor merészkedett elő, s a kiontott vértől vörössé vált dombon napkeltéig zokogott, így figyelmeztetve mindenkit az egykori tragédiára. -Visszatérve a történelmi tényre, a várat királyaink kegyeltjei bírhatták, kisebb nagyobb viszálykodá­sok mindig is akadtak, de a török időktől Huszt az erdélyi fejedelemség kulcsfontosságú vára lett. Éppen ezért 1541-ben I. Ferdinánd azonnal megszállta. A török által támogatott Erdély fejedelmeinek veszélyez­tetése okán, azonnal nekifogtak a vár megerősítéséhez, új bástyákat építve. A munkálatokat olasz építészek irányították és a korra jellemzően, most nem csak a szembeni, hanem az oldalirányú tüzelés is fő szempontot kapott. 1555-től 1701-ig sűrűn váltott gazdát, a császári és királyi Habsburg, valamint az Erdélyi fejedelmek közti erőviszonyoknak megfelelően. Azt is tudni kell, hogy jellemzően, nem ostrom miatt váltott gazdát, hanem cselvetés, kényszerfeladás és árulás következményeként, vagy hogy tulajdonosa éppen kinek a pártjára állott. 1701-ben II. Apafi Mihály egyszerűen eladta II. Lipót császárnak. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc vette be, a legenda szerint csellel. Jókai regélése alapján, „ A huszti beteglátogatók” című regényében megelevenítettek szerint. Valójában a márama­rosi magyar nemes Ilosvay Imre álruhában jutott be a várba és felheccelve a katonákat, akik már régóta nem kapták meg zsoldjukat, a sikkasztó várparancsnokot megölték, és ezt követően feladták a várat. A Rákóczi-szabadságharc fő támaszpontjaként, 1709-ben a hegynek tövében lévő Rákóczi-házban országgyűlést tartott a nagyságos fejedelem. Később itt kapott megbízást Károlyi Sándor kuruc generális a béketárgyalások lefolytatására, amin Rákóczi nem vett részt, mivel a porosz királynál tár­gyalt. Ekkor Károlyi úgy döntött, hogy Pálffy János gróffal, a császári hadak követével és a rendekkel a tárgyalásokat Huszt varosa a varból nagykárolyi kastélyában ejtik meg, majd a továbbiakban egyezkedésüket Szatmáron folytatták és a Vécsei palotában 1711. április 20-án alá is írták. Ennek eredmé­nyeként Huszt várában újólag császári csapatok állomásoztak. 1717-ben ismét meglepték a környéket a krími-tatárok, a várat nem ostromolták meg. A várőrség össze­fogva a néppel, a Borsai-hágónál megütközött velük, és állítólag 6000 tatárt öltek meg és mintegy 6000 rab­láncra fűzött foglyot szabadítottak ki. Mária Terézia ugyan elrendelte a korábban súlyos viharkárt szenvedett vár felújítását, annak rossz állapota miatt azonban a főispán úgy döntött, hogy ez időben azt mellőzni óhajtja. Használható fegyverzetét elszállították Kassára és Váradra. Az utolsó várnagy, Gervay Péter halálát követően 1766. július 3-án este a viharban 3 villámcsapás követ­keztében a kigyulladt tetőszerkezet gerendázata leszakadt, eltorlaszolta a kijáratot, így a várban lakók nagy része szörnyű tűzhalált szenvedett. Miután II. József 1773-ban szemrevételezte a várat, nem engedte annak felújítását; a katonaságot átrendelte Munkács várába, a magára maradt vár köveinek elhordását és felhaszná­lását engedélyezte; amiből felépülhetett a római katolikus templom. Végül a még megmaradt utolsó bástyája, 1798 nyarán megadta magát az enyészet akaratának, s így az is ledőlt. Mai, erős romos állapotában is, tekintélyt parancsolón áll a sziklakúpon, bár a természet igyekszik meghódítani a mohos, sok viszontagságon átesett sziklákat, a lelkes várbarátok minden évben egyszer visszaparancsolják a burjánzó élősködő növényzetet. Ki teheti, ne sajnálja a húsz perces hegymenetet ez ősi, volt erődítményünk meglátogatására. A vár aurája, párpercnyi eltűnődés és merengés közben, feltölti hanyatló-magyarság tudatunkat és szellemiségünket. Nem mellesleg tiszta időben, csodálatos panorámában gyönyörködhet minden látogató. A Máramarosi-havasok bércei és a feltáruló Kárpát-medence látványa örökre bevésődik az emlékezetekbe. Albert Ferenc Jókai Anna köszöntője S. Nagy István 80. születésnapjára Kedves István! Voltaképpen kettős ünnepet ülsz: egyrészt Isten megajándékozott azzal a kegyelemmel, hogy 80. születésnapodat köszönthetjük és 60 éve vagy változatlan intenzitással jelen a könnyűzenei életben. Több generáció nőtt fel a dalaidon és életének különböző boldog vagy boldogtalan helyzeteiben dúdolgatta azokat. Akit működése révén ennyien szeretnek ebben az országban, az sohasem érezheti magát feleslegesnek. Külön öröm, hogy olyan társat kaptál a mindennapokban, aki szilárd hűséggel mindig melletted van és segít a közös emberi Sors elkerülhetetlen nehézségeit elviselni. Ahogyan Te is írtad - „Azért vannak a jóbarátok”- hogy áldást kérjenek nap­jaidra: „Áldj meg engem, Áldj meg engem, Áldj meg bennem minden tiszta szót Áldj meg engem, Áldj meg engem, Áldj meg minden hozzám tartozót.” Ezt kívánja élő szeretettel: Jókai Anna Krisztián Petroczi REALTOR®Lie. #01930388 1.800.CALL.ZIP x 3480 Cell: 310.428.4082 krisztian.petroczi@ziprealty.com Languages spoken: Hungarian, English Neighborhoods: Bel Air, Beverly Hills, Hollywood, Hollywood Hills, Los Felit Area, Mid Wilshire Area, Mount Olympus, West Hollywood, Westwood and more. DUNA Travel 8530 Holloway Dr. if102 W. Hollywood, CA 90069 Spa, Hotel foglalások, Kocsi bérlés Kedvezményes repülőjegy árak Hajóutak bárhová a világon Hívják ZSUZSÁT TEL: (310) 652-5294 FAX: (310) 652-5287 1-888-532-0168 ANGYALFI RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel.: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: info@angyalfirentacar.com Web: www.angyalfirentacar.com _________ (TELEFONKÖNYV amhir.com) Január 24, 2014

Next

/
Thumbnails
Contents