Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-01-03 / 1. szám
Kárpátalja erődített települései - Nagyszőlős Az egykori Magyarországnak legkisebb vármegyéje Ugocsa volt, a trianoni békeszerződésig. Székhelyére, Nagyszőlősre kopogtatok be a mai napon. A település első írásos említése 1262-ben történik, mikor is IV. Béla király levelében kiváltságokat ad a városnak. Vára 1308-ban épülhetett meg, Károly Róbert engedélyével, mikor az hozzájárulását adta Borsa Bekének, hogy a település fölé emelkedő Fekete-hegyre egy védelmi célokat szolgáló erődítményt építsen, valamint további gazdasági és kereskedelmi jogokkal ruházta fel a várost. Bekének bátyja Borsa Kopasz, tiszántúli oligarcha kiskirály viszont, összeesküvést szőtt a király ellen. Miután Károly Róbert seregei leverték a lázadást, a király 1315-ben az újonnan épült várat leromboltatta. Nem sokkal később, újjáépíttette és feleségének Mária királynénak ajándékozta. Az erősség fő feladata volt a só utak védelme. A királyné halála után, a gazdátlan épület állaga erősen romlásnak indult. Megszűntek a település kiváltságjogai és földesúri birtok lett belőle. A Fekete-hegyi várat és környékét a ferences rendi szerzetesek kapták meg, akik az elhanyagolt, düledezésnek indult Ugocsa várának romjai vár mellé egy kolostort építettek maguknak. (Ez viszont az 1500-as évek közepétől elnéptelenedett.) A szerzetesek durva anyagból készült csuháiról elnevezve, a köznyelv Kankó-várának emlegeti. 1399-ben, Zsigmond király adományaként, a nikápolyi csatában tanúsított helytállásáért, Perényi Péteré lett a birtokterület és a város, aki engedélyt kapott a királytól, hogy új várat építsen. Ugocsa vára a településen épült fel. Nem tölthette be sokáig a neki szánt szerepet, hiszen az ország szétszakadását elősegítő török háborúk utáni időszakban bekövetkezett Habsburg és erdélyi nemesség háborúzgatásai okán a császáriak, miután Perényi Ferenc, János Zsigmond oldalára állt, 1557-ben a várat megostromolták, majd lerombolták. Perényit és családját megfosztották minden vagyonától. Későbben Perényi Zsigmond építette újjá, építése során nyerte el a mai barokk stílusú várkastély formáját. Zsigmond a 1848-49-es magyar szabadságharc aktív résztvevőjeként segítette Kossuth Lajost. 1949-ben Pesten elfogták, halálra ítélték és kivégezték. A tiszteletére emelt szobrát, amit a vármegyeháza előtt avattak fel 1906-ban, 1944-ben lerombolták. A KMKSZ városi szervezete állította vissza 1991-ben az eredeti helyére a volt megyeháza elé, ami ma, a nevét viselő magyar középiskolának ad otthont. Nagyszőlős lakosságát 1717-ben a betörő krími tatárok szinte teljesen kiirtották. Nem telt el száz év, s újból több mint négyezer lakója volt, sőt polgári iskolája is megnyílhatott 1881-ben. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint több mint 80% volt a magyar lakosság aránya, ami 2002-re mindösszesen 26%-ra zsugorodott. Miután a Perényi várkastélyt megszemléli az idelátogató, érdemes körülnézni a városban, leszámítva a mérhetetlen szegénységet, az infrastruktúra elmaradottságát, az elmúlt századok még hagytak látnivalót a modernkor emberének. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomát még a XIII. században építették, amit a XV. században átszabtak gótikus stílusra, a XX. század elején teljes felújításon esett át. Református temploma 1828-ban épült meg klasszicista stílusban. A mai ferences templom és kolostor 1744-ben épült, ami 1889-ben át lett építve. Miután a feltérképezett látnivalókat megszemlélte a látogató, Beregszász felé tartva, érdemes kitérőt tenni Csetfalva felé, hiszen a kis település a Tiszaháton, a folyó jobb partján, valóságos ékszerdoboz benyomását kelti. Lakói kedvesen és szeretettel fogadnak minden ide betérő, jó szándékú turistát. A település legendája szerint névadója, Árpád fejedelem hű szolgája, Csete nevű földesúr. Érdemes megemlíteni, hogy a környék urai a XV. században a Szécsik voltak. Ez rávilágít a tényre miszerint a Szécsi családok meghatározó szerepet töltöttek be abban az időben, hiszen a déli vármegyékben is számottevő birtokokkal rendelkeztek, a Felső-mura vidékétől egészen a Vajdaságig bezárólag. E kis kitérő után felhívom a figyelmet Csetfalva legnevezetesebb épületére a XV. századból való templomra, mely eredetileg római katolikus templomnak épült, de a reformáció által fellángolt vallási Nagyszőlösi Perenyi varkastély összetűzésnek köszönhetően a protestánsok elfoglalták, a hozzá tartozó egyházi birtokokkal együtt. Ettől az időtől reformátushívők gyülekezetének szentélye. A templom mennyezetét festett, fakazettás berakás díszíti, mely 1753-ban készült el Asztalos Ládor Ferenc keze nyomán. A templom elé épített négy fiatornyos haranglábat, 1796-ban építette Kakuk Imre fatorony-építő mester. Egy időben, miután a vallási összezörrenések megszelídültek, megosztoztak a hívek, mármint katolikusok és reformátusok a templomon. Ma már egy új építésű organikus építészetnek szüleményeként egy szép kis fatemplom lett otthona a település katolikus híveinek. Híres személyiségek is vendégeskedtek itt az idők folyamán, mint gróf Széchenyi István, akinek Pannónia nevű gőzhajója megfeneklett Csetfalva határában. Móricz Zsigmond édesanyja e falu szülöttje, miután anyai nagyapja református papként szolgálta a csetfalvai híveket. Móricz személyesen is járt itt, mint néprajzgyűjtő. Sajnos a második világháború borzalma itt sem kímélte meg a lakosságot. 1941 őszén, mint ahogyan egész Kárpátaljáról begyűjtötték a magyar férfiakat, innen is elhurcoltak 91 élete teljében lévő férfiembert, akik közül 38-an odavesztek, és akik visszatértek azok is mind szinte belenyomorodtak a megpróbáltatásokba, fizikai és lelki értelemben egyaránt. Miután megcsodáltam a református templom külső és belső szépségeit, átmenve a közeli új katolikus templomba, egy tündérmesének lehettem részese. A helyi közösség szószólójaként egy ruszin asszony mesélte el a falu történetét, viszontagságait, a múltban és jelenben. A krími tatárok 1567-es betörésekor az egész falu lakosságát lemészárolták, de ezt követően ismét benépesült. Nagy elismeréssel szólott II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelemről, és a ruszinok hűségéről, miként kísérték el a fejedelmet száműzetését követően a lengyel határig, ők a ruszin nép. E hűség a mai napig fennáll, ruszin-magyar viszonylatban. Sajnálattal említette a mai „rákfenét” és azt, hogy a falut már több ízben elsodorta a felbőszült Tisza áradása. Állami részről felszólították a lakosságot nem egyszer, hogy költözzenek el erről a vidékről, de ők hajthatatlanok. Ragaszkodik mindenki, az ősi röghöz, inkább vállalják a folytonos védekezést, s összefogással a víz által elpusztított házak újraépítését. Miután kiöntötte szívét az oltár előtt állva, felkérte a jelenlévőket, hogy együttesen énekeljük el a magyarság régi himnuszát, a Boldog Asszony Anyánkat természetesen magyarul. Meghatottságomban kicsordultak a könnyeim, mikor a sok nyarat megélt ruszin asszonyság szemei könnyben úsztak az éneklés közepette. Ezzel a képpel búcsúzok, a mai barangolásom ezennel befejeződött. Albert Ferenc A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP /i/mveflités és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! A nagy füzet a legjobb idegen nyelvű filmek listáján A Magyarország által a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára nevezett A nagy füzet is rákerült arra a kilences listára, amelyből később az öt Oscar-jelölt filmet választják majd ki - írja a Variety. Amióta hét évvel ezelőtt az Amerikai Filmakadémia bevezette ezt a rendszert, most először fordul elő, hogy magyar film szerepel a szűkített listán (utoljára 1989-ben jelöltek magyar nagyjátékfilmet Oscarra, még pedig Szabó István Hanussen című alkotását). A nagy füzet az első film, amely az Andy Vájná vezette Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával jött létre, egy ikerpárról szól, akik a háború miatt vidéki nagyanyjukhoz kerülnek, ahol a túlélés érdekében elzárkóznak a felnőttektől, és saját, sokszor könyörtelen szabályaik szerint alakítják életüket. A Szász János által rendezett film júliusban debütált a Karlovy Vary-i filmfesztiválon, ahol elnyerte a Kristály Glóbusz nevű fődíjat. Az Oscar-díj jelöltjeit 2014. január 16-án fogják bejelenteni, a díjkiosztó március 2-án lesz. MTI Magyar hajléktalanok írtak levelet a pápának Levelet írtak Ferenc pápának a A Város Mindenkié csoport hajléktalan tagjai, hogy felhívják az egyházfő figyelmét arra, “hogyan bánik a magyar állam azokkal a hajléktalan emberekkel, akik - mint közülünk sokan - közterületen kénytelenek élni”. Levélben hívták fel Ferenc pápa figyelmét A Város Mindenkié csoport hajléktalan és lakhatási nehézségekkel küzdő tagjai a hajléktalanokat érintő új magyarországi szabályozásra - közölte a csoport. A kézzel írt üzenetben felidézték, hogy október 15-én lépett érvénybe az a törvény, amely a világörökségi területeken szabálysértéssé nyilvánította az életvitelszerű közterületen tartózkodást. Ezzel Budapest és Pécs egész belvárosában közmunkával, pénzbírsággal vagy végső esetben elzárással is büntethetővé vált az utcai hajléktalanság. Ezután november folyamán a főváros és több vidéki város is helyi rendeleteket fogadott el, amelyek mind még nagyobb területeket jelöltek ki, ahol a hajléktalan embereket megbüntethetik otthontalanságuk miatt. Budapesten ezzel lényegében az egész város „hajléktalanmentes zóna” lett - tették hozzá. “Mint talán tudja, ma Magyarországon egy olyan kormánykoalíció van hatalmon, amely fontosnak tartja a keresztényi értékeket, sőt az egyik kormánypárt neve pontosan ez: Kereszténydemokrata Néppárt” - olvasható a levélben. “A kormányzó pártok képviselői szinte kivétel nélkül igennel szavaztak a hajléktalanság tiltását bevezető törvényre és a helyi rendeletekre is. Pedig a hajléktalanság kriminalizációja ellen több vallási közösség is tiltakozott, többek között két rabbi, az evangélikus egyház képviselői, a Szent Egyed Közösség és a Bokor Közösség is” - tették hozzá a pápának szóló üzenetben. A Magyarországon élő hajléktalan emberek nevében az aláírók azt kérték Ferenctől, hogy fordítson figyelmet “országunk zuhanására a mélyszegénységbe. Népünk súlyos helyzete aggaszt minket, és embertelennek tartjuk, ahogy velünk bánnak. Úgy tűnik, hogy a föld színéről is el akarnak minket tüntetni”. “Sok hajléktalan ember hisz Istenben, ami sokszor átsegíti őket a nehézségeken. De a világi hatalom minket, szegény és hajléktalan embereket már nem vesz emberszámba! ” - tették hozzá. “Szeretnénk, ha az Ön segítségével megérinthetnénk a világ szemét és lelkét és felhívhatnánk a figyelmet a helyzetünkre. Minket (majdnem) mindenki lenéz és üldöz azért, mert nincsen otthonunk, pedig mi is ember, lélek, és szenvedő test vagyunk” - írták. A levél szerint Magyarországon a szeretet, a békesség és a nyugalom kell, hogy győzzön. “Kérjük, emelje fel a szavát a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen és segítsen nekünk, hogy Magyarországon vége legyen a gyűlöletnek, az erőszaknak és a nyomornak” - szólt a Ferencnek szóló levél, hvg.hu Milliárdokhoz juthat az USA-ban ártatlanul lecsukott magyar Három hónapot ült ártatlanul az Egyesült Államokban, egy New York melletti börtönben a 27 éves Berki Viktor. Az FBI egy flakon Coccolino öblítő miatt juttatta rácsok mögé a magyar férfit, mert azt gyanították, hogy kábítószert csempészik. A fiatalember ügye hamarosan bíróság elé kerül, ügyvédje, Rónai Péter 12 millió dollárra, azaz kb. 2,6 milliárd forintra perli az Egyesült Államokat. A gigantikus összeg megítélésében egyelőre csak reménykednek a magyarok, már az is siker, hogy sikerült az USA-ban tartani a fiatalembert - mondta ügyvédje, hvg.hu Január 3, 2014
