Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)

2014-09-05 / 34. szám

75 éve tört ki a második világháború Hetvenöt éve, 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború, az emberiség történetének legvére­sebb és legnagyobb fegyveres konfliktusa. A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó béke­feltételeket kényszerítettek a vesztesekre. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár féktelen demagógiával kihasználta a németek revansvágyát, sorra szegve meg a békefeltételeket. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna­­vidékre. Kihasználva a britek és franciák újabb háború elkerülését célzó megbékélési politikáját a Führer 1938-ban elfoglalta Ausztriát és Csehszlovákia németek lakta részét, 1939-ben a maradék Csehországot is, a hátát pedig a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosította. A casus belli a danzigi kérdés lett. Az 1919-es békeszerződés a Balti-tenger partján fekvő Danzigot (ma: Gdansk) szabad várossá nyilvánította, s hogy Lengyelországnak kijáratot biztosítsanak a tengerhez, szárazföldi folyosót is kialakítottak, amely elvágta Kelet-Poroszországot az anyaországtól. Hitler már az 1938-as müncheni konferencia után a város átadását követelte, de erről a brit és francia garanciában bízó lengyel kormány hallani sem akart. A háborúra készülő Hitler 1939 áprilisában kidolgoztatta Lengyelország lerohanásának haditervét, felmondta a lengyel-német megnemtámadási szerződést, s miután az augusztus 23- án aláírt Molotov-Ribbentrop paktummal elkerülte a kétfrontos háború veszélyét, elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német bűnözők elfoglalták a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, s Hitler a “provokációra” válaszul elrendelte Lengyelország megtámadását. Szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban “udvariassági látogatásra” érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a danzigi lengyel támaszpontot. Nem sokkal később megindult a német hadigépezet, s rövid időn belül eltaposta Lengyelországot. A Harmadik Birodalom hadereje egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, míg a keleti lengyel területek a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek. A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimá­tumot intézett Hitlerhez, amelyben a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére szólították fel. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Németországnak, hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A második Világégés Európában a Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget. A csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba augusztusi bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, a harcok 40 ország területén és az összes óceánon folytak, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok száma 27, a civileké 25 millióra tehető. MTI Putyin: Két hét alatt bevenném Kijevet Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött Vlagyimir Putyin az Európai Bizottság elnökével folytatott hétvégi telefonbeszélgetésben. Megerősített sajtóhírek szerint az orosz elnök azt mondta Jósé Manuel Barrosónak, hogy ha akarja, két hét alatt beveszi Kijevet. Barroso beszámolt az elhangzottakról az unió állam- és kormányfőinek. A brit miniszterelnök felidézte, hogy annak idején a második világháborúhoz vezetett a megbékélés politikája a hitleri Németországgal. A német kancellár attól tart, hogy Putyin következő célpont­jai a balti államok lesznek. Az ukrán kormány szerint Moszkva már leplezni sem próbálja katonái jelenlétét Kelet-Ukrajnában, ahol az Oroszországból érkező fegyverszállítmányokat olyan egységek védik, amelynek tagjai az orosz fegyveres erők jelzéseit viselik egyenruhájukon. Német államfő: Ismét veszélyben van a béke Európában Oroszország gyakorlatilag végett vetett a partnerségnek Európával Joachim Gauck német államfő szerint, aki a lengyelországi Gdanskban részt vett és beszédet mondott a második világháború kitörésének 75. évfor­dulóján a Westerplattén rendezett központi emlékünnepségen. A német vendég beszédében kiemelte, hogy a stabilitás és a béke az európai kontinensen ismét veszélyben van. “Szembeszállunk azokkal, akik megsértik a nemzetközi jogot, más országoktól területeket csatolnak el és katonai segítséget nyújtanak szakadár mozgalmaknak” - hangsúlyozta Gauck. Túsk: le kell vonni a tanulságokat a második világháborúból Európának le kell vonnia a tanulságokat a második világháborúból, és az európai és transzatlanti együttműködésnek gyakorlati dimenziót kell adni - jelentette ki Donald Túsk lengyel miniszterelnök hétfőn hajnalban a második világháború kitörésének 75. évfordulóján rendezett gdanski emlékünnepségen. “Ma még van időnk arra, hogy megállítsuk Európában és a világban azokat, akik számára az erő, erőszak, agresszió ismét a politikai cselekvés eszköztárának részévé vált” - mondta Túsk, nyilvánvaló utalás­sal Vlagyimir Putyin orosz elnök kelet-ukrajnai politikájára. A Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten dördültek el 1939. szeptember 1-jén, röviddel hajnali három­negyed öt előtt a második világháború első ágyúlövései. Az “udvariassági látogatásra” érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a félszigeten lévő lengyel katonai tranzit raktárát. A lengyel helyőrség kevesebb mint 200 katonából állt, ennek ellenére egy hétig ellenállt a német támadásnak, amelyet a német légierő bombázói is támogattak. Az egykori tragikus események évfordulójáról minden évben ünnepélyesen megemlékeznek Lengyel­­országban. Délután megkoszorúzza a westerplattei hősi emlékművet Bronislaw Komorowski lengyel elnök és Joachim Gauck német államfő is. A lengyel miniszterelnök - az Európai Tanács kijelölt elnöke - emlékeztetett, hogy a második világháború kirobbanása előtt néhány nappal Lengyelországban és az akkori Európában - a hitleri Németországon kívül- senki se akart háborút. Az első világháború tapasztalataiból okulva Európa az örök béke illúziójában élt. “Azonban ma határozottan ki kell jelentenünk: a -soha többé háborút- jelszó nem lehet a gyengék fel­hívása, az önámítás, az illúziók kifejeződése, mintha a világ megszabadult volna az ilyen kísértésektől, mintha nem lennének körülöttünk olyan emberek és államok, akik és amelyek az erőszakot és a háborút ismét saját politikájuk eszközévé akarják tenni” - figyelmeztetett. A lengyel miniszterelnök szerint ma Európa számára a cselekvés, nem a szép szavak ideje jött el. “Ez nem a felhőtlen optimizmus ideje, mert a -soha többé háborút- jelszónak ma egészen más töltete van, ha arra gondolunk, ami Ukrajna keleti részén zajlik” - jelentette ki. “Ezért innen, a Westerplattéról intézünk felhívást az összes európai fővároshoz és az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójához azért, hogy a mi európai és transzatlanti szolidaritásunk gyakorlati dimenziót kapjon” - hangsúlyozta. Túsk emlékeztetett: néhány nap múlva a NATO-tagállamok vezetői Nagy-Britanniában találkoznak, hogy közösen gondolkodjanak “az új politikáról, melynek legfőbb célja a mi nyugati közösségünk biz­tonsága és működésének sikeressége a háborús fenyegetéssel szemben, már nem csupán Ukrajna keleti részén”. “Ezért nekünk lengyeleknek, éppen itt, a Westerplattén, a második világháború kitörésének évfor­dulóján jogunk és kötelességünk hangosan kimondani: senkinek sincs joga kezdeményezéseinket gátolni, melyek célja az észak-atlanti szövetség teljes, gyakorlati, sikeres működési taktikájának kidolgozása”- folytatta. A lengyeleknek nincsenek illúziók, tudják, hogy Lengyelország és Európa, a nyugati közösség bizton­ságához bátorságra, vízióra és határozott cselekvésre van szükség, és a lengyelek a béke nevében készek megfelelni ennek a kihívásnak - fejezte be ünnepi beszédét Donald Túsk. MTI A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 A PÉNTEK ESTI MOZI KÖVETKEZŐ FILMJE: Szeptember 5-én (pénteken) este 7 órától Illés Lajos emlékkoncert Szeptember 12-én (pénteken) este 7 órától Hungaro - Magyarorok Dél-Amerikában Szeptember 19-én (péntek) Latin Varázs koncert és vacsora A vacsorát Totya - Szűcs Antal Gábor gitárművész készíti, a borok a magyar és kaliforniai pincészetek kínálatai. Valamennyi programunk előtt háromfogásos vacsora $10 Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Hitler ürügyet keresett a világháborúra 75 éve rohanták le a gleiwitzi rádióállomást Hitler lengyel fegyvereseknek maszkírozott katonái, hogy másnap erre hivatkozva megtámadhassák Lengyelországot. Az akció igencsak amatőr és átlátszó volt. Hitler - legalábbis egy ideig - nagyon ügyelt a látszatra. Ugyan Lengyelország lerohanása régóta eldöntött tény volt, a náci vezér a külvilág számára is elfogadható indokot akart kreálni a hadműveletek megindítására, remélve, hogy így esetleg elkerülhető a brit és francia hadüzenet. A terv az volt, hogy lengyeleknek álcázott fegyveresek hajtsanak végre támadásokat különböző, határ közeli német létesítmé­nyek ellen. A hadművelet ötlete egyenesen Heydrichtől származott, a végre­hajtás pedig az SS, illetve a Gestapo feladata lett. Ahhoz képest, hogy egyébként milyen olajozottan működött a náci propaganda- és elnyomógépezet, a terv végrehajtásánál amatőr hibákat követtek el. Először is az állengyel szabadcsapatok már majdnem lecsaptak augusz­tus 25-én (az invázió első kitűzött időpontja másnap lett volna, de Hitler ekkor még kivárt). Motoros futárok bolyongtak az éjszakában, hogy leállítsák őket. A fő célpontnak kiszemelt gleiwitzi rádióadóról a helyszínen kiderült, hogy csak egy átjátszóállomás, így az augusztus 31-ének estéjén, lengyel nyelven beolvasott fenyegető üzenetet néme­tek tízezrei helyett csak azok hallották, akik aznap este valamiért a vészhelyzetekre fenntartott frekvenciára hangolták rádiójukat. A koncentrációs táborokból összeszedtek néhány szerencsét­len lengyel foglyot, akiket egyenruhába öltöztetve agyonlőttek a helyszínen. Közvetlen közelről lőtték őket tarkón, így semmilyen szakértőnek nem lehetett volna beadni a mesét, hogy támadás közben, tűzharcban estek el. Ráadásul az incidensről valamilyen csoda foly­tán már a másnap reggeli, előző este nyomdába adott német lapok is tudósítottak. Persze - ahogy Hitler augusztus 22-én parancsnokainak megje­gyezte - a győztesen úgysem kérik számon, hogy vajon igazat mon­­dott-e vagy sem. Szeptember 1-jén megindultak a német csapatok, és akárki akármit is gondolt arról, hogy mi is történt Glejwitznél, a háború megkezdődött. BBC History LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK - BUDAPESI KONTÉNERSZÁlJjTÁS - NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS - TENGERI FUVAROZÁS - TEHERSZÁLLÍTÁS Szállítás Los Angeles - Budapest - Los Angeles között Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 23 éve az Önök szolgálatában! HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÉS FELVÉTEL * HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS * DMV ÜGYINTÉZÉS INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) s0tornyck.szabadsagharco5.org/tnterexJuml, wvnv.interexl .com, www.interexshipping.hu és .com BUDAPEST - HUNGARY 2000 Szentendre, Rózsa u. 8. raktárvezető: +36 (30) 984-9283, mz01@usabolt.hu irodavezető: +36 (70) 932-1609, ofnce@usabolt.hu GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmail.com ^-----------------------------------­fTWjMfjjW 3 i Szeptember 5, 2014 ^------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents