Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)

2014-08-22 / 32. szám

Könyörgöm, vissza a Lipótmezőt! Cikk cím nélkül Jóllehet, azért írok hozzávetőleg hat évtizede erről-arról-amarról erköl­csös lapunkba csakúgy, mint más, kevésbé erényes sajtóorgánumokba, mert abban bízom, hogy az olvasók elolvassák amit komputerbe kopogok (amit az első három évtizedben írógépen követtem el). Az alábbi tűnődésemnek viszont azért nem adtam-címet, mert nem szorgalmazom, hogy soraimat - a sikamlós cím hatására - minden korosztály elolvassa. Ha sokat sejtetően azt írtam volna e cikk fölé: „Csak 18 éven felülieknek”, feltételezhető, hogy a tinédzserek is menten górcső alá vennék (noha gyanítom, hogy a mai tizenévesek többet tudnak e témáról, mint a magamfajta, hetvenes, délceg fiatalember). A fentiekből alighanem kitűnik, hogy a szexről lesz szó, amihez természetesen mindenki ért (van, aki csak annyit, mint a magyar focisták a focihoz, és van, aki úgy, mint a világbajnok németek a labda bűvöléséhez). Két, az interneten olvasott újságcikk parancsolt a komputeremhez. Az egyik tudatja, hogy Angliában július végén került sor a Nemzeti Orgazmus Napjára. Ezzel kapcsolatban tette közzé a Mirror című londoni újság közvéleménykutatási adatát, miszerint „az angol nők több mint fele többször színlelt már orgazmust, hogy ne lombozza le a párját, de a férfiak között is akad tíz százalék, akivel előfordult már, hogy csak úgy tett, mintha elment volna”. (Ugyan hogyan? - kérdezte az újság egyik hölgyolvasója. Valóban: hogyan?- érdeklődöm én is, mivelhogy előbb-utóbb jó lesz tudni.) A britek Erosznak áldozott napján felbuzdulva az egyik budapesti sajtótermékben ekként vélekedett a felmérésről egy hozzászóló: „Nem tudjuk miért, de Nagy Britanniában július 31. a National Orgasm Day, vagyis a Nemzeti Orgazmus Nap. Ahogy nem tudjuk azt sem, hogy Magyarországon miért nincs még ilyen. Már csak a népesedéspolitika miatt is érdemes lenne elgondolkodni a bevezetésén. A Magyar Nemzeti Orgazmusnapon mindenki viselhetne népi fehérneműt: a férfiak matyómintás, bő gatyát, a hölgyek halasi csipkét viselnének, és minden szomszéd azért kopogna át a falon, mert nem hall kéjes sikolyokat és üvöltéseket.” (Kérdésem: hogyan lehet matyómintás bő gatyá­ban kéjes sikolyokra késztetni a partnert, aki e kétségkívül izgató látványtól inkább hahotázva sikongatna. Megjegyzésem pedig: ha már van Nemzeti Dohánybolt, miért ne lehetne Nemzeti Orgazmus is? Kormány­­határozaton múlik csupán.) Idézem-tovább a cikkben leírtakat: „A szigetországban szinte minden sajtótermék foglalkozik az orgaz­musnappal. A Glamour a szexfantáziákról számol be: nemtől függetlenül az angolok 39 százaléka tenger­parti légyottról ábrándozik legszívesebben. (Megjegyzésem: a „magyar tenger”, a Balaton partja nemcsak ábrándozásról adhatna számot. Fülledt nyári éjszakákon tengernyi bokor alól hangzanak egyértelmű sóhajok, a parton akár táblát is kitehetnének: „Minden bokor foglalt”, az élelmes vállalkozók bokorjegyeket is osz­togathatnának a felhevült várakozóknak). Repülőgépen és moziban is sokan kipróbálnák a szexet - folytatja a Glamour. (Megjegyzés: hajdan a magyar „csengetős mozikban” diszkrét csilingelés figyelmeztetett arra, hogy közeleg a villanygyújtás, hajrá, mindent bele, ideje a csingilinget - a szexet -befejezni!) A másik írás címe: „Hetente 15 orgazmusa van a munkája miatt”. Beleolvasva (mert miért ne olvastam volna bele, természetesen csupán azért, hogy lapunk olvasóit is tájékoztassam?) megtudtam: „A kétgyer­mekes anyuka irodájában legalább kétezer játékszer van, ami csak arra vár, hogy végre kipróbálja őket”. A továbbiakban a képen is látható, csinos anyukáról kiderült, hogy a játékszerei nem kisvasútak. „A 33 éves brit nő, Cara Houillebeckq ugyanis profi teszter, aki vállalja, hogy a játékszergyártók legőrültebb ketyeréit is teszteli, még mielőtt a nagyközönség elé kerülnek”.- Korábban bankban dolgoztam, de ma már semmi pénzért nem mennék vissza. Míg a bankban minden nap pontosan ugyanolyan unalmas volt, most sosem unatkozom - nyilatkozta a Daily Mail című brit lapnak Cara asszony, aki annyira sikeres lett, hogy ma már a gyártók kérik meg, hogy tesztelje a termékeiket. A vonzó küllemű hölgy - aki, vélhetnénk, aligha kényszerül e ketyerék alkalmazására - azt is elárulta: a szex­uális játékszerek szerencsére mindig is nemi élete szerves részei voltak, így egyáltalán nem esik nehezére, hogy most hetente több órát is el kell töltenie velük. „A heti tizenöt orgazmus és az évi 15 ezer font - átszá­molva hatmillió forintos - jövedelem csak ráadás.” A kétgyermekes anya szemérmesen azt is elrebegi, hogy kedvenc játékszere egy iGino One, de szintén szereti a jól bevált Doxi Wandját. Vagyis csapodár természetű, egyik kütyüjéhez sem hűséges. Egyébként büszke hivatására, a párját is a szexuális segédeszközökön keresz­tül ismerte meg. Ha már büszkeségről esik szó: néhány hete rendezték meg a magyar fővárosban a Budapest Pride felvonulást (az angol „pride” szó büszkeséget jelent), amelyen a „sokszínűséget” ünnepelték. E csaknem egy évtizedre visszatekintő demonstrációt eredetileg Meleg Büszkeség Napjának nevezték^ miközben hangoztatták: nem arra büszkék, hogy melegek, hanem arra, hogy nyiltan vállalják a saját nemük iránti vonzalmukat. Újabb megnevezés: Meleg Méltóság Menet. Ami engem illet - noha magánügyem - mindig a szebbik nemhez vonzódtam (szebbik alatt a kellemes küllemű lányokat-asszonyokat értem), ám nem erre voltam büszke. Persze ha egy kimondottan szép leány viszonozta a vonzalmamat (még inkább ha ő volt a kezdeményező), arra büszke voltam - de nem kérkedtem vele. Legfeljebb legényesen kihúztam magam az oldalán... Az első melegfelvonulást - a gay pride marchot - 1970. június 28-án tartották New Yorkban. Magyar­­országon 1997 óta rendeznek hasonló összejöveteleket. Tíz éven át nem keltett visszatetszést, de 2007-ben többen megtámadták a békés felvonulást, emlékszem egy vérző fejű német férfiúra, akit - másokkal együtt- tettleg bántalmaztak. (A bántalmazok e „hőstettükre” voltak büszkék.) Egy évvel később súlyosabb atroci­tásokra is sor került, a „hősködők” kődarabokat, petárdákat dobáltak a felvonulókra. Molotov-koktéllal egy rendőrségi kisbuszt is felgyújtottak. Több rendőr megsérült, 57 embert előállítottak. Újabb egy év múlva már a mindenfajta diszkriminációt ellenző politikusok is csatlakoztak a menethez, az idén pedig több mint tízezren vonultak végig a belvárosi utcákon - köztük nők és férfiak, egymást átkarolva -, akik az emberi szabadságjogok hívei. Hangoztatták: hisznek a demokratikus értékekben és megvédik alapvető emberi joga­ikat. Mivelhogy több mint három évtizede demokráciában élek, e hozzáállásukkal én is egyetértek. Azzal a magasba emelt táblával pedig végképp, amit egy kedves kinézetű - közömbös, hogy melyik nemhez vonzódó - leányzó vitt magával a felvonulásra: TÖBB ORGAZMUST, KEVESEBB NÁCIT! Úgy legyen! Földes Tamás Mundruczó Fehér Istene indul az Oscarért A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült, több mint 200 kutya részvételével forgatott és Cannes-ban díjazott mozifilm egy kis­lány és egy kutya barátságának történetét meséli el egy olyan utópiszti­kus világban, ahol a származás sorsdöntő kérdéssé válik. A Fehér Isten a filmes és színházi munkáival egyaránt világszerte elismert Mundruczó Kornél hatodik nagyjátékfilmje, magyar-német-svéd koprodukcióban készült. A főszerepet Psotta Zsófia 12 éves amatőr színész alakítja. A Fehér Isten világpremierjét nagy siker övezte a cannes-i filmfesz­tiválon májusban. „Egyetemességéért és a felejthetetlen élményért” - állt a nemzetközi zsűri indoklásában, amellyel a filmnek ítélték az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) program fődíját. A Fehér Isten négylábú főszereplőjét, a Hagent alakító Body-t és Luke-ot a legjobb alakításért járó Palm Dog-díjjal (Kutya Pálma-díj) ismerték el Cannes-ban. MTI HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTAR RENDEZVÉNYEI 920 S. Olive Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0005 www.hungarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Dél-Californiai Amerikai-Magyar Club, Inc. 992 San Bernardino Ave, Rialto, CA PO Box 990, Bloomington, CA 92316 Tel: 909-873-1081 HAWAII BÁL 2014. szeptember 7-én déli 12 órától Mindenkit szeretettel várunk, tagjainkat, barátainkat, valamint minden amerikai pártolónkat a Dél-Californiai Amerikai Magyar Club helyiségeibe. Belépő ebéddel: $15 * Gyermekjegy ebéddel: $5 A hangulatos szórakoztató és tánczenét Baky Józsi szolgáltatja. Énekel: Semegi János. A kitűnő ebédet Cserni Erzsiké készíti. Sorsolás! Ajtódnak! Ha a megszokott helyére igényt tart, helyfoglalás feltétlenül szükséges az alábbi telefonszámok egyikén: 951-769-6080 * 951-679-1995 Los Angeles Opera 2014 őszi idény Operalia, Traviata, Bluebeard’s Castle/Kékszakállú Búcsúzik a nyár. Nyomulnak a fiatalok. Két olyan közhely, amelynek igazságtartalma vitathatatlan. Los Angeles kőszínházai a következő napokban-hetekben megkezdik új évadjukat, s olyan művészekkel ismerkedhetünk meg, akik épp csak letették névjegyüket, de már jegyzik őket a nagyvilág - vagy éppen Amerika - társulatai. A Plácido Domingo által 1993-ban életrehívott Operalia program­ban évről évre bemutatkoznak a dalszínházak feltételezett holnapi csillagai. E vetélkedőnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben olyan - azóta már világhírre szert tett - énekesek kerültek reflektor­­fénybe, mint (teljes sorolás nélkül) az olasz szoprán Adriana Damato, az amerikai Elizabeth Futral, a Puerto Rico-i Ana Maria Martinez, a Németországban élő Dobay Kinga, a Los Angelesben is többször szerepelt mexikói tenor, Rolando Villazon és „a 21. század tenorsztár­jának” tekintett argentin Jósé Cura, vagy a 2001-ben az Év hangjának választott, magyar basszbariton Szemerédy Károly. 2009-ben „Európa fővárosában”, Pécsett az orosz szoprán, Julia Novikova nyert első díjat. Tavaly „klasszikus környezetben”, Veronában, az orosz szoprán Aida Garifullina és a kínai basszbariton Ao Li bizonyult legjobbnak. Los Angelesben 2000-ben, majd 2004-ben rendezték meg az Operalia vetélkedőt, az idén pedig, augusztus 30-án, ismét az Angya­lok Városa - a Dorothy Chandler Pavilion - a helyszín: negyven fiatal énekes verseng majd a helyezésekért. Az előadást Maestro Domingo vezényli. Az indulók között magyar nevet nem találunk, a- 14 tagú zsűriben viszont ott lesz a berlini születésű Peter Katona, a londoni Royal Opera House casting igazgatója. S ha már magyar nevet keresünk, az LA Opera október 25-én tűzi ismét műsorára Bartók Béla 1918-ban komponált egyfelvonásos zenedrámáját, A kéksza­kállú herceg várát (Bluebeard’s Castle). A magyar nyelvű előadáson a címszerepben Robert Hayward, Judithot Claudia Mahnke énekli. (További előadások: november 2, 6, 9, 12 és 15.) A Kékszakállúval egy előadásban kerül színre Purcell Dido és Aeneas című operája. Időrendben e bemutatót megelőzi Verdi „slágeroperája”, a Traviata (szeptember 13, 17, 21, 23, 26, 28). Violettát a tavaszi szezon végén a Thais-ban remeklő grúz Nino Machaidze, Alfrédot a mexikói Arturo Chacón-Crúz, az apját, Germont Györgyöt pedig az ismét bariton­szerepben fellépő Plácido Domingo alakítja. Az őszi-téli szezonban (november 22 és december 20 között, hat alkalommal) a nagy sikerű II Postino (A postás) zeneszerzőjének, Dániel Catánnak Florencia en el Amazonas című operáját láthatjuk. A 2015-ös, tél végi-tavaszi előadásokról az év végén adunk hírt; előzetesen annyit, hogy színre kerül két vígopera is, a Sevillai borbély (február-márciusban) és a Figaró házassága (március-aprilisban). (földes) Augusztus 22, 2014

Next

/
Thumbnails
Contents