Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-07-18 / 29. szám
Zsigmond Enikő: Drakula fészke Erdélyben Néhány hete adtunk hírt róla, hogy eladó az Erdélyben lévő, világhírű Drakula-kastély. Zsigmond Enikő, Csíkszeredán élő újságírónk sorozatot készített a kastély történetéről, esetleg egy olvasónknak kedve támad megvenni a történelmi épületet. A bemutató cikksorozatot részletekben közöljük. V. A vámpír és a királyné A középkori Európában, leginkább Franciaországban és Angliában hittek abban, hogy ha valaki vért iszik, az vámpírrá változik, és örök életű lesz, kivéve, ha karóval átdöfik a halott szívét. Nemcsak Kelet- Európa, hanem a „művelt népek”, franciák, németek, angolok, sőt még az olaszok is századokon át vakon hittek a vámpírtörténetekben, készpénznek vették a zombikat, félhalottakat, akik éjszaka feltámadnak. A hiedelemnek valós alapja is van, mivel sokszor megtörtént, hogy tetszhalottakat temettek el, nem ismervén a mély kómát; akik aztán koporsójuk fogságában szörnyű kínok között pusztultak el. Mivel Drakula egész életében vérben fürdött, ezért magától értetődőnek vélték, hogy halála után is folytatja a vérengzést, de ezt csak vámpírrá változva tudta megtenni. Rémtetteinek hírhedtsége mit sem kopott az évszázadok múlásával. Abraham (Bram) Stokernek köszönhetően neve világszerte beépült a köztudatba, ám alakja a középkori kegyetlen vajdából nőcsábász vámpírrá avanzsált. Drakula vámpírfigurájának megteremtője Dublinban született 1847-ben, és Londonban fejezte be életét 1912-ben. Időközben a tizedrangú írócskából világszerte ismert személy lett, akit a modern rémregények megteremtőjének is neveznek. A kor nagy színésze Henry Irving, aki legalább akkora szár volt abban az időben, mint Sir Laurence Olivier később. Stoker, a hírneves színész impresszáriójaként bekerült a londoni művész és arisztokrata szalonokba, ahol megismerkedik a mi Vámbéry Árminunkkal, és szoros barátságot köt a keletkutató történésszel. Tőle értesült 1890-ben Vlad Jepe§, alias Drakula, havasalföldi fejedelem viselt dolgairól, és a rendelkezésére álló, középkori könyvtári adatokat is áttanulmányozva 1897-ben kiadja a „Drakula gróf válogatott rémtettei” című regényét, amely rövid idő alatt világhírűvé vált. S bár időközben még több mint tíz másik regénye jelenik meg, egyik sem éri el a Drakula könyv sikerét, amelyet mára már 44 nyelvre fordítottak le. A véreskezű vajdáról az első krónika 1488-ban, Nürnbergben látott napvilágot, német nyelven, amelyet még számos más követett. Stoker csinos, sármos, intelligens vámpírt faragott Jepedből, aki egyáltalán nem hasonlít az egykori havasalföldi vajdára. Az író a helyszínt Havasalföld helyett Transzilvániába, a soha nem létezett Besztercei-kastélyba teszi, tévesen, mivel nem volt tisztában Kelet Európa ezen térségének földrajzi helyzetével. Számára a kettő összemosódott, mint ahogy napjainkban a műveletlen nyugati és tengerentúli átlagembernek teljesen egyre megy Bukarest vagy Budapest. Idővel, hogy Bram Stokernek minden áron igaza legyen, a londoni Drakula Társaság, Beszterce - Naszód megyében egy Drakula kastélyt építtetett. (Hát igen, ilyen is van, mert a sznobizmus nem ismer határokat!) Helyszín az 1110 m magas Borgói (Tihula) hágó, az Erdélyt Moldvával összekötő főút mellett. A munkálatok 1976-1983 között komoly kihívást jelentettek a 21 építőmunkásnak, akik, csak kézi erőt és kis kordákat használhattak, hogy lehetőleg minden a legeredetibb legyen. A kastély szállodaként működik, ahol minden a szupervámpír jegyében zajlik, az éjszakai „feltámadásoktól” kezdve a legvéresebb jelenetekig, amikkel a kedves vendéget riogatják. Ez a kastély szerencsére egyáltalán nem hasonlít a Törcsvárihoz, sokkal inkább a Stoker által leírt képzeletbeli kastélyhoz igazodik. Drakula kastélyának leghitelesebb modellje a szlovéniai Predjamai - barlangvár lehetett volna, de erre a Beszterce - megyei kastélyszálló építői nem voltak tekintettel. Stoker után jött a film és a vámpírdivat, és a fekete köpenyes, hűvösen elegáns, titokzatos gróf, koporsójából elindult meghódítani a világot. Csak 1931-től 1972- ig, 124 Drakula film készült a stúdiókban. A vámpír filmek virágkorukat élik, s ma már számon sem lehet tartani hány készül belőlük. S bár futószalagon gyártják őket, egy sem éri el a legelső fehér-fekete Drakula film hátborzongató hitelességét. A vérszívó, de ugyanakkor egy morbid szexuális vonzerőt is sugárzó „grófot” megtestesítő színész, Lugosi Béla világhírnévre tett szert, ám tehetségét nem bontakoztathatta ki, beskatulyázódott, mert a hollywoodi rendezők kizárólag csak horrorfilmekhez szerződtették. így karrierje hamar lehanyatlik, és nemsokára a „bukott vámpír” jelzőt ragasztják rá. 1882- ben született Lúgoson, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, és 1956-ban hunyt el a kaliforniai Culver Cityben, ahol legendás Drakula köpenyében temették el. 1919-ben a Tanácsköztársaság színész szakszervezetében játszott szerepéért emigrációba kényszerül, hosszú és rögös utat téve meg a Walk of Fame-ig, a hollywoodi „Hírnév útjáig”, ahol az ő nevét is egy csillag őrzi. Súlyos drogfüggőként halt meg szívinfarktusban, bár kezdetben csak gyógyszerként használta a morfiumot, olyan szegényen, hogy temetését is Frank Sinatra fizette. Az első Drakula film az Universal stúdióban készült, rendezője Tod Browning, aláfestő zenéjét Csajkovszkijtól kölcsönözték. Halálának 50. évfordulója alkalmával, 2007-ben Florin Jepan román filmrendező dokumentumfilmet készített Lugosiról, a „magyar vámpírról”, olyan személyiségeket szólaltatva meg, mint Müller Péter író, Szabó István filmrendező, ifj. Lugosi Béla, felidézve a kortárs horror filmek szereplőit is, Boris Karloffot és Lugosi Béla, mint Drakula amhir.com Lón Chaneyt. Szülőházán, Lúgoson 2006-ban emléktáblát helyeztek el. Drakula egyik leghíresebb megformálója Sir Christopher Lee, angol színész, aki 1966-ban tűnt fel először vámpírként a Drakula, a sötétség hercege (Drakula prince of Darkness) című filmben, de eljátszotta Frankenstein figuráját is. Nevéhez többek között olyan filmek kapcsolódnak, mint a Gyűrűk ura trilógia, a Star Wars saga, vagy a Sátán kutyája. Nem fontos, hogy az első vámpírfilm óta hány újabb jelent meg, Drakula alakját egyik sem tudta elhomályosítani. Bár a Murnau által 1922-ben rendezett Nosferatu a borzalom szimfóniája című némafilm Őrlők grófja, akár a Stoker által megformált Drakula ikertestvére is lehetne! Filmrendezők tucatjai próbáltak fekete humorral átszőtt vámpír és horrorfilmeket, paródiákat és újabb drámákat kiötleni. Közülük említésre méltó Coppola Bram Stoker - Draluka című filmje 1992-ből, ami 3 Oscar díjat nyert. A Polanski által 1997-ben rendezett Vámpírok bálja című musical újdonságként robbant be a horrorfilmek történetébe. Mel Brooks Drakula halott és élvezi (1995) című vígjátéka ugyancsak jól hozott a filmrendező konyhájára. Hasonlóképpen sikerfilmeknek könyvelhetőek el: a Drakula (2000), Drakula II - Mennybemenetel (2003), a Batman és Drakula (2005) A vámpír árnyéka, Interjú a vámpírral, az Alkonytájt és a Penge trilógia című filmalkotások is. Általuk vált Drakula ismert „pop-kult” figurává, és a halloween ünnepek kihagyhatatlan szereplőjévé. Ezek után azt várná az ember, hogy az ország - világ által Drakula kastélyként (félre)ismert Törcsvári kastélyt gyakran választják ki a rendezők „hiteles helyszínként” az újabb vámpírfilmek forgatásához. Nem így van, eddig egyetlen Drakula filmet sem forgattak Törcsváron, ami arra enged következtetni, hogy a vár hangulata, egész miliője nem illik Drakula vérszomjas alakjához. Ezzel szemben Brassó, Törcsvár és Brassó Pojána voltak a helyszínei a Hideghegy című, 2003-ban készült, sikeres amerikai filmnek, ami egyáltalán nem Drakuláról szól. A romantikus hangulatú Törcsvár valóban nem illett Drakulához, de annál jobban megfelelt Mária királyné igényeinek. Az szép, erős akaratú, intelligens és sokoldalúan művelt angol, edinburghi hercegnő fiatalon, 18 évesen megy férjhez I. Ferdinánd román királyhoz. Házasságukból hat gyerek születik, közülük Károly lesz később 1930-40 között Románia királya. A Törcsvári kastély történetéhez egyik lánya, Ilona hercegnő személyisége kapcsolódik, ezért csak róla szólunk a továbbiakban. Az 1918-20-as trianoni béketárgyalások alkalmával Dinu Brátianu román miniszterelnök segítségül hívja a királynét, hogy az Antant előtt lejáratott Románia érdekeit képviselje a nagyhatalmaknál. A királyné ekkor csillantja meg politikusi tehetségét, visszahúzódó, merev természetű férjével szemben. Dinasztikus kapcsolatait, személyes sármját, meg néhány nagyon szép és művelt román bojárlány vonzerejét egyaránt beveti a béketárgyalásokon, sőt még magával Clemencauval, Franciaország miniszterelnökével is igen bensőséges viszonyt alakított ki. A királynénak döntő szerepe volt Erdély Romániához való csatolásában, Trianont részben neki „köszönhetjük”. Vele szemben a mi lóképű Apponyi Albertunk labdába sem rúghatott! Mária, a népéért és országáért mindenre képes királyné szerepében tetszeleg, és rövidesen az egész Párizs úgy ünnepli, mint most a celebeket. Magánélete korán zátonyra futott. Királyi férjével nyitott házasságban élt. Először §tirbey herceggel majd másokkal is helyettesítette őfelségét, és viszont! Balcic-on, a Bulgáriától 1913-ban ellopott (balkáni háborúk) és Romániához csatolt dél-dobrudzsai (Kvadriláter) tengerparton építtetett magának egy törökös hangulatú nyári palotát, hatalmas botanikus kerttel, ahol sok időt töltött bolgár tengerészkapitány kedvesével. Az energikus, vulkánikus asszony Törcsvárát romantikus „bohémtanyává” alakíttatta, aminek stílusán később Ilona leánya korrigált egyet - mást. Amikor 1938-ban meghalt, testét végakarata szerint félje mellé, a Curtea de Arge§-i katedrálisba temetik, szívét egy díszes arany-ezüst, drágakövekkel kirakott ereklyetartóban Bacic-on, a Stella Maris (Tengeri Csillag) kápolnában helyezik el. A második világháborúban, 1940-ben Bulgária visszaszerzi a Kvadrilátert, és a királyi család elveszti a Balcic-i palotát. Ekkor Mária román királyné szívét hozatják haza a királyné őrző templom szívét tartalmazó urnát, amit a törcsvári kastély közelében lévő sziklafal egyik üregében helyeznek el. 1947-ben Ilona hercegnő Törcsvára alatt, az Erdély - Havasalföld határát elválasztó kőfal román oldalán felépítteti a Stella Maris kápolna hasonmását, és a megszentelt helyen újra temetteti anyja szívét, majd a következő évben a királyi család emigrációba vonul. Az ereklye nem volt biztonságban a kápolnában, ezért 1968-ban a bukaresti Román Nemzeti Múzeumba szállítják, és ott őrzik 2009-ig, amikor az unokák kikérik a nagymama szívét, és a törcsvári kőkápolna padlózatába süllyesztik egy többrétegű urnában, amit bebetonoznak. A kápolnát bárki megtekintheti az erdélyi „kínai fal” mellett, amely egykor a két ország határát jelölte. Azt viszont ne váija el senki, hogy az imádott királyné kápolnája körül rend és tisztaság jelezze az utókor hódolatát! Erről szó sincs. Balkáni piszok, rogyadozó kunyhók, és félmeztelen, sötétbőrű, apró „neorománok” kéregéinek mindenfelé a hevesen vakaródzó, rühes, ,,maidanez”(külvárosi) kutyák társaságában. A városka polgármesteri hivatalának eszébe sem jut intézkedni. Ej, de jó volna, ha Tepe§ bár egy napra feltámadna, hogy rendet tegyen! Ma már a Drakula mesék mellett, a törcsvári regék sorát Mária királyné történetei is színesebbé teszik. Drakulával, vagy nélküle, a törcsvári kastély mindenképpen érdekes, s ha az ember arra jár, meglátogatni is érdemes, felvértezve a kellő kritikai szemlélettel, mert azért mindent szó szerint elhinni nem szabad. Július 18,2014
