Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)

2014-07-18 / 29. szám

Mi, magyarok, szeretünk ünnepelni. Annak dacára, hogy legszentebb nemzeti ünnepeink vesz­tes forradalmakról és szabadságharcokról szóló megemlékezések, mint 1848. március 15. és 1956. október 23. Ilyenkor, a Kisházában, a Kárpát-medence minden szögletében és szerte a világon, a magyarok százezrei díszbe öltöznek, és egyszerre éneklik a magyar Himnuszt, kifejezve összetartozásukat és változatlan hűségüket a SZABADSÁG ÉS FÜGGETLENSÉG eszméje iránt. Talán azért, mert az igazi magyar függetlenség soha nem való­sulhatott meg? Mert ma is, minden nap, ezért kell síkra szállni, hol a Hősök Terén, hol az Európai Parlamentben? Mi, Amerikában élő magyarok, ezért érezzük magunkénak Amerika nagy ünnepét, július 4-ét. Mert végre, sikerült! Függetlenek vagyunk! Legalábbis Amerikában, no meg Tiszafüreden. Itt, a rendszerváltás után, Kékessy György visszavásárolta az államosított szülői házat, a hozzátartozó kerttel együtt, és elkezdődött a sok évig tartó munka, az újjáépítés, melyben mindig mellette volt felesége, Gertrúd. Gyuri bá, ahogy Kékessy Györgyöt itthon hívják, újjáépítette a romokban levő házat, csoda­kertet varázsolt a kipusztított területre, megterem­tette a Tiszavirág Üdülőparkot. A régi istálló helyén ma előadóterem van, ahol még istentiszteletet is lehet tartani, ahol tánccsoportok lépnek fel. Konyha is van és szobák, emeletes ágyakkal, ahol cserkészek, isko­lások nyaralhatnak. Vannak kis kerti házak, teljesen felszerelt konyhával és fürdőszobával, családok számára, akik a Tisza tó mellett akarnak nyaralni. Itt teremtett Gyuri bá és felesége Gertrud tradíciót. Minden évben ide várják Magyarországra hazalátogató, vagy már Magyarországra visszatelepedett amerikai barátaikat, minden július 4-én, a Függetlenség napjának megünneplésére. Szerencsém van, barátaimnak nevezhetem a Kékessy családot, még amerikai életemből, hiszen, Gyuri szerepelt a Thália Stúdió ünnepi előadásán, melyet 1998-ban az 1848-as Forradalom és Szabadságharc 150- ik évfordulójára adtunk elő, Gertrud pedig, több előadásunkat, mint súgó segítette. Miután Magyarországra települtem, meghívást kaptam a Kékessy Kúriába, Július 4. megünneplésére, Ez először furcsának tűnt, mert itthon, egyetlen egy Németországból, vagy Svédországból visszatelepült magyarnak nem jutna eszébe, megünnepelni bármilyen német, vagy svéd ünnepet, felhúzni a német zászlót.... Nem úgy mi, amerikai magyarok, megün­nepeljük fogadott hazánk ünnepét itthon is. Három éve járok Kékessyékhez. Már Tisza­füredre való érkezéskor, az utcasarkon óriás plakát fogad - INDEPENDENCE DAY- tehát jó helyen járunk. Baráti szeretettel fogadnak, megkapjuk a szál­lásunkat és egyre érkeznek a vendégek. Olyanok, akikkel tavaly is találkoztunk, vagy olyanok, akikkel most ismerkedünk. Azonnal megtaláljuk a közös hangot. A kertben, a fák árnyékában, nyílt tűzön, bográcsban fő a gulyás, az első esti vacsora, finom vörös bort kínál a házigazda. Másnap reggel istentiszteleten vettünk részt az előadóteremben, Szabó József esperes úr és Nt. Fodor Gusztáv szolgáltak. Ezután pezsgős fogadás volt, majd 12- kor ünnepi műsor. A kertben, a tűző nap elől védve, óriási sátor alatt, fehér székeken ülnek a vendégek - Amerikából sokan és helyi notabilitások, politikusok, a helyi rendőrkapitány, Halmi Ferenc egyenruhában, gyönyörű, magyar ruhába öltözött feleségével, Marikával. Jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr, az ünnepség fővédnöke és Kumin Ferenc állam­titkár úr, az új New York-i főkonzul. Az amerikai vendégek között megjelent, Dr Herédy László és felesége, Chatlós Rozika, nyug. US. Air­force ezredes, Vitó László építész, Zsoldos-Varga Lenke, Gombos Tamás és felesége, Lukács Tamás, Pauko József és Adrienne, Krasznai Tünde zongoraművésznő és mások. Fekete Jóska, a Magyar Ház volt elnöke is jelen volt, ő a szomszédos Berekfürdőn lakik, ahol a Motel Kalifornia tulajdonosa. Az elmúlt években, jelen volt Palotay Júlia, Csipke Emőke és az azóta elhunyt Sasváry László is. Az idén 70 személy jelent meg, de azok közül, akik az idén nem tudtak eljönni, üdvözletét küldtek - Fazekas Sándor miniszter, Lezsák Sándor, a Ház alelnöke, Prőhle Gergely államtitkár, Szapáry György washingtoni nagykövet és sokan mások. Az ünnepség minden évben az amerikai és a magyar zászló felvonásával kezdődik, majd felhangzik az amerikai Himnusz. Az idén, elhangzott a Pledge of Allegiance, a két amerikai unoka, Lukács Zoli és Koncz Zoltán előadásában. Kékessy György köszöntése után én szavaltam és vezettem a műsort, mely a Magyar Himnusz eléneklésével ért véget. Megemlékeztünk Kováts Mihály huszár ezredesről, Karcag szülöttéről, aki részt vett az amerikai függetlenségi háborúban és megalapította az amerikai lovasságot. Utána megtekintettük Dr. Gubán Annamária iparművész csuhából készült szoborkompozícióit és Szűcs Imre fazekas mester gyönyörű népi kerámiáit. Itt jegyzem meg, hogy immár harmadik éve gyarapítóm népi gyűjteményemet, vettem már Miska kancsót, a gazdasszony párját, pálinkának, gyönyörű kulacsokat és tálakat. Majd sétáltunk a Tisza tó partján és gyönyörködtünk a tájban. Gödöllőtől San Diegóig: OPERA! Kozma Péter karmester - rendező a megalapítója a San Diego-i Opera NEO szervezetnek, mely a fiatal énekművészeket segíti a pályán való boldogulásban. A résztvevők egy hónapos nyári kurzus keretében komoly szak­mai felkészítést kapnak, valamint koncertekkel gazdagítják a város kulturális életét. Kozma Péterrel a Körösi Csorna ösztöndíjprogram keretében San Diegóba kiküldött Nagy Szilvia beszélgetett. Mi is az Opera NEO? A 2012-ben alakult Opera NEO egy olyan kezdeményezés, amely a most felnövekvő fiatal képzett operaénekeseket hivatott felkészíteni és segíteni a pályán való érvényesülésben. Amerika-szerte tartott meghallgatások után a legtehetségesebbnek ítélt jelentkezők egy hónapos képzésen vesznek részt San Diegóban, ahol neves művészektől tanulhatnak énektechnikát, stílust, színpadi mozgást és játékot. A San Diego-i Nyári Opera Fesztivál keretében több alkalommal biztosítunk bemutatkozási lehetőséget a fiatal művészeknek. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ne csak azt várjuk, hogy a közönség jöjjön hozzánk a színházba, hanem hogy mi is kimenjünk a közönséghez. így ingyenes operarészletekkel, koncertekkel és egy rövidített opera előadással készülünk például a Balboa Parkban, a városi könyvtárban és más San Diego környékbeli helyszíneken is. Milyen indíttatásból fogtál egy ilyen nagy volumenű vál­lalkozásba? Magyarországi pályakezdésemben meghatározó élmény volt a Gödöllői Nyári Operafesztivál és az Ars Classica Kamaraopera, ahol zeneakadémiai osztálytársaimmal és más fiatal művészekkel hat éven át opera előadásokat szerveztünk. Miután négy évig tanítottam a columbus-i Ohio Állami Egyetem opera szakán, egyre tisztábban láttam, hogy mekkora szakadék van az egyetemi képzés és a pro­fesszionális operaházak által támasztott igények és színvonal között. E mellett az operavilág hihetetlenül gyorsan változik, amit a legtöbb egyetemi opera program nem tud követni. Ezért egy olyan szervezetet hoztunk létre, amely nem csak szereplési és bemutatkozási lehetőséget biztosít a legtehetségesebb fiatal énekeseknek, hanem igyekszik korszerű és testre szabott képzést biztosítani számukra. A Zeneakadémia után Texasban szereztél diplomát. Hogy jutottál ki Amerikába? A Magyar Állami Operaházban eltöltött év után úgy éreztem ideje, hogy új perspektívát kapjak. A Magyar Állam és a Texas Állami Egye­tem ösztöndíjának köszönhetően Austinban szereztem opera-rendezői diplomát. Az iskola elvégzése után elég gyorsan kaptam lehetőséget rendezésre, és miután úgy éreztem, hogy az Egyesült Államokban könnyebben tudok munkát kapni, úgy döntöttem, itt próbálok sze­rencsét. Két év szabadúszó tevékenység után a columbus-i Ohio Állami Egyetem opera szakának vezetésével bíztak meg. Itt lehetőségem volt arra, amit a legjobban szeretek: fiatal énekesekkel dolgozni. Milyen magyar zenésznek lenni külföldön? Elég sajátos helyzetben vagyok a miatt, hogy magyar művészként dolgozom itt kint, több szempontból is. Egyrészt amint megtudják, hogy magyar vagyok, mindenki a híres magyar zenészekre asszociál, mint például Kodály és Bartók, magyar karmesterek, akik Amerikában dolgoztak. Én persze nem érdemiek meg semmiféle összehasonlítást, azért ez egyfajta büszkeséggel tölt el. A másik az, hogy magyarként hihetetlen előnnyel indulok az amerikai kollegáimmal szemben: irigy­kedve hallgatják, amikor a magyarországi zeneoktatásról és az én gyerekkoromról beszélek, milyen lehetőségeink voltak a zenetanulásra otthon. A gyerekek számára a klasszikus zene idekint korántsem any­­nyira hozzáférhető, mint odahaza. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Az Opera NEO-val kapcsolatban: szeretnénk életben maradni, ez a legnagyobb cél. Állandó anyagi forrás nélkül minden évad egy-egy új kihívás, de az önbizalmunk nagy, bizakodóak vagyunk, és reméljük, Mindig öröm, ha egy magyar ember önerőből boldogul kül­földön, de talán még büszkébbek lehetünk rá, hogy olyan nemes ügyért munkálkodik, mint a művészet, és a fiatal művészek támo­gatása! Kívánunk szép sikereket! Az Opera NEO koncertjeiről információ: www.operaneo.com Este, a házigazdák vendégül látták a társaságot a világ legfino­mabb birkapörköltjére, majd a tűz körül magyar nótákat énekeltünk, és harcoltunk a szúnyogokkal... Vasárnap reggel még összegyűltünk a nyitott ebédlőben gőzölgő kávéból és friss, kolbászos rántottából készült reggelire, - köszönet Végh Áginak a Tiszavirág Üdülőpark vezetőjének és Nórikának - majd a házigazda mesélt és Gertrúd körbevezetett a házban, meg­mutatta régi és legújabban készült festményeit. Ezzel, véget is ért ez a baráti találkozásokkal, élményekkel teli három nap. Ez volt a hetedik Függetlenség napi ünnepség a Kékessy Kúriában, Itt köszönöm meg a Kékessy házaspárnak, hogy megteremtették ezt a tradíciót, hogy minden évben, megnyitják a Kékessy Porta kapuit számunkra erre a három napra, alkalmunk van találkozni, ünnepelni és elgondolkodni azon, hogy milyen nagy dolog is a függetlenség. Köszönjük, és jövőre ismét találkozunk Tiszafüreden, Isten segít­ségével, július 4-én a nyolcadik Függetlenség-napi ünnepségen. Feljegyezte Óss Enikő, a Thália Stúdió igazgatója Helyszíni riport- Július 4. Az amerikai függetlenség napja - Tiszafüreden, a Kékessy Kúriában Július 18>2014

Next

/
Thumbnails
Contents