Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-07-04 / 27. szám
Zsigmond Enikői tv > i p/ i w—, j Drakula feszke Erdélyben Néhány hete adtunk hírt róla, hogy eladó az Erdélyben lévő, világhírű Drakula-kastély. Zsigmond Enikő, Csíkszeredán élő újságírónk sorozatot készített a kastély történetéről, esetleg egy olvasónknak kedve támad megvenni a történelmi épületet. A bemutató cikksorozatot részletekben közöljük. III. Vlad Tepes, a fejedelem Vlad tehát megihletője Drakula személyének. Uralkodása viharos volt, éppen olyan, mint amennyire mozgalmas Keleteurópa történelme a XV. században. Lássuk, mit csinált az alatt a hat év alatt, amenynyit a szűkmarkú történelem szánt neki, amikor Magyarországon már Mátyás király uralkodott. Még trónra lépésének évében rögtön leszámolt meggyilkolt apja és bátyja, Mircea legádázabb ellenségeivel, karóba húzatva őket. Majd török és európai mintára megpróbál egy erős, központosított, független államot létrehozni. Törvényeit drákói szigorral igyekszik betartatni, ami sikerül is neki. Az ország henyélő népét munkára kényszeríti, így növekszik a termelékenység, fellendül az ipar és kereskedelem, amit úgy támogat, hogy az idegen országbeli kereskedőket (szászok, lengyelek, litvánok, zsidók) borsosán megvámoltatja, megszünteti a szász kereskedők havasalföldi előjogait, a hazaiaknak adómentességet biztosít. Zsoldos hadsereget szervez, de pénze nincs! Sebaj - gondolta a vajda, veszünk onnan, ahol van! Ezért gyakran betört Erdélybe (íme a lojalitás Mátyás királlyal szemben!), és kifosztott néhány magyar meg szász falut, majd tovább állt. Később nem kockáztatott. Inkább a Törcsvári - szoroson, vagy „tolvajok útján” közlekedő szász kereskedőket raboltatta ki, akik a Balkánra menet, Tárgovi§te, a főváros környékén készen „házhoz jöttek”! 1459-ben már annyira erősnek érzi magát, hogy megtagadja az adófizetést az oszmánoknak; igaz, hogy Mátyással a háttérben, akivel 1460-ban új szövetséget köt. Erre rögtön rámozdul egy kisebb török sereg, Hamza pasa vezetésével, de Vlad Tepe§ nagyrészüket elfogja és vezérükkel együtt Tárgoviíjte falai előtt karóba húzatja őket. 1459-ben, még van egy „dicső” tette. Húsvét vasárnapján kivégezteti a fejedelmi ünnepi ebédre meghívott bojárokat, az öregeket karóba húzatva, a fiatalokat erőltetett menetben a 100 km-re lévő Poienarig hajtva, az ottani vár megépítésére. A kényszermunkát senki sem éli túl. 1461 telén már ő támadja a Duna bal partján lévő Giurgiut, ami a török birodalom dunamenti végvárai közé tartozott, havasalföldi területen. Majd átkelve a befagyott folyamon, a török iga alatt nyögő Bulgáriában „vérengzett egy kicsit”, ami kb. 38000 török és bolgár életébe került. Ezt már II. Mehmed szultán sem tűrhette. 1462-ben maga indul Vlad ellen. A háromszoros túlerőben lévő török sereg nem járt sikerrel. A fejedelem a gerilla harcmodor minden fogását bevetette. Állandóan hátráló taktikával felégette a szántóföldeket, a falvakat kiüríttette, a kutakat lemérgeztette, csapdákat állított, és még éjszaka sem hagyta pihenni az ellenséget; hatalmas zajjal (búgó kürtök) támadva az alvó táborokra. Mire a török hadsereg Tárgovi§te-ig ért, már a végkimerülés szélén állott. A fatális demoralizáció (elbizonytalanodás) akkor hágott a tetőpontjára, amikor a törökök a román főváros előtt megpillantották a két évvel korábban állított karóerdőt, Hamza pasa seregének karóba húzott maradványaival. Kazikli, kazikli, kiabálták a törökök, és ostrom nélkül, hanyatt - homlok menekültek a város falai alól (Türsun bég krónikája). Ók nevezték először „Karóba húzónak”, miközben Európa a kereszténység új, bátor védelmezőjeként, amolyan második Hunyadi Jánosként ünnepelte. Úgy-e milyen kétarcú minden közvélemény! Ha a román történelmi filmeket nézzük, ott egy derék, bajszos egyén vidáman kaszabolja a gonosz törököket, míg a másik megítélés szerint nem más, mint egy gyaur vérszopó, tirannus fajzat! Nagy győzelem volt ez, de rövid életű. A törökök pár hónap elteltével visszatértek, mint a falról visszapattanó labda, de ekkor már Szép Raduval az élen, aki a szultán kegyence lévén hatalmas sereget tudott a háta mögött. Azonkívül, a havasalföldi bojárság is - már aki még megmaradt belőlük - szívesebben látták a trónon a szépfiút, mint a kegyetlen őrültet. De Radu nemcsak szép, rátermett és ügyes politikus is, aki kivívja Mátyás elismerését. A király úgy ítéli meg a helyzetet, hogy Radu bármikor a nyakára hozhat egy jó nagy török sereget, ami igazán nem hiányzik az ország határainak közelében, ezért jobb vele békében lenni, és paktumot kötnek, amiről Vlad mit sem tud. Közben a török had az Arge§ völgyén Poenari váráig nyomul, és ostromolni kezdi. A szájhagyomány szerint itt lett öngyilkos Vlad felesége, aki annyira félt a török fogságtól, hogy inkább leugrott egy magas szikláról (vagy a vár faláról?). A menekülő fejedelem tovább bujdosik, és hogy üldözőit megtévessze, a Dámbovi(a folyó menti utat választja Erdély felé. Már csak 23 km-re van Törcsvártól, de Oratea váránál (Podul Dámbovijei falu) a Mátyás seregét vezénylő Jan Jiskra cseh zsoldosvezér szembe jön vele (?), elfogja és a Brassóban állomásozó királyhoz viszi. (A lejegyzés Michael de Beheim XV. századi német dalköltőtől származik, amit a Drakula kutatók nem tartanak megbízható forrásmunkának. Jan Jiskra pedig nem tévesztendő össze a huszita Jan Zsizskával) A történet egyáltalán nem egyértelmű, mivel, a román történelmi források szerint Vlad nem esik Jiskra fogságába, hanem sikerül átszöknie Erdélybe, a két hónapig Brassóban állomásozó Mátyáshoz, Drakula arcképe amhir.com Helyreigazítás: A Drakula sorozat második részébe, a “Vladok Klánja” címűbe, hiba csúszott. Ahol “Omlás grófjáról", Öreg Mircsa egyik címéről van szó, Robert Károly helyett Luxemburgi Zsigmondot kell megemlíteni, hiszen ő volt a kortársa a havasalföldi uralkodónak. Az utolsó mondatban hibás az évszám! Vlad Tepes nem 1642-ig uralkodott, hanem 1462-ig, hiszen nem uralkodhatott 180 éven kérésziül! akitől viszont nem kapja meg a várva várt felmentő sereget. A király a szász kereskedők régebbi és újabb panaszainak helyet adva neheztel Vladra, elfogatja, és állítólag két hétig Törcsvárába záratja. Majd miután meggyőződik róla, hogy Radu részéről nem fenyegeti a török veszély, magával viszi Budára. S bár a szászok egy levelet is „találtak”, miszerint Vlad Mátyás háta mögött felajánlotta Erdélyt a szultánnak (?) magyarán lepaktált vele, a király nem végezteti ki, hanem 12 évig kényelmes, háziőrizetben tartja. Közben ne feledjük, hogy elévülhetetlen érdemei vannak a török invázió megfékezésében, ami a magyar király szemében nem volt elhanyagolható szempont. Az agyafúrt Hunyadiak mindig tartottak a korabeli politika valamelyik eldugott fiókjában egy - egy száműzött, vagy menekülő vajdácskát, akit, ha kellet, politikai céljaikra használtak fel. Valószínű, Mátyást is ez a meggondolás vezérli, és környezete elképedésére (Bonfini) rokoni kapcsolatot alakít ki Vladdal, feleségül adva hozzá unokatestvérét, Szilágyi Jusztinát (egyes források szerint Ilonát). Ekkor történik az a bizonyos „átnevelés”, amikor a fejedelem bűnbánatot tart, felveszi a római katolikus hitet, és megpróbál békés családi életet élni. Máskülönben a Vlad-klánnak magyar gyökerei is vannak. Tepe§ nagyanyja, és első felesége is magyar, a Báthory házból való nemes lány volt. Anélkül, hogy a sorrendet ismernénk, Vlad leginkább Budapesten élt, de Pécsen is több időt töltött felesége házában, a fennmaradt feljegyzés szerint a „Drakuly - házban”. Harmadik tartózkodási helye Visegrád vára volt, ahol házi őrizetben tartották, amit Fedor Kűriéin orosz krónikás említ, aki III. Iván megbízásából tartózkodott Mátyás udvarában, és az akkor már Drakula-Jepe§ néven elhíresült vajdáról szóló rémtörténeteket lejegyezte, sőt magával a fogollyal is találkozott „a magas sziklán lévő várban”. Később IV. Iván cár, a „Rettegett”, ezekből a történetekből „ihletődik” - példaképének tekintve a véreskezű vajdát. Szép Radu 1475-ben a már említett bujakórban, 11 év uralkodás után elhalálozik. (Na végre egy természetes halál, mert Havasalföldön egy uralkodó sem érte meg az öreg kort, mind halomra gyilkolták egymást!) Őt a Dán klán-beli Basarab Laiotá követi a trónon, ami nincs ínyére Mátyás királynak. így 1476-ban haza engedi Vladot, mellé rendelve seregestől Báthory István erdélyi vajdát (Nem tévesztendő össze Báthory István erdélyi fejedelemmel, a későbbi lengyel királlyal) és a moldvai Nagy Istvánt (§tefan cel Mare). Vlad most már katonai segítséggel harmadszor tör be Havasalföldre, és szerzi vissza a trónt, elkergetve Basarab Laiotát. A sikeres hadjárat után segítségei hazatérnek, ám neki csak néhány hete marad egy nagyobb sereg összetoborozására a közelgő török támadás ellen, akik az elűzött vajda segítségére sietnek. Vlad arra kényszerül, hogy 1476 decemberében, egy alig 4000 fős sereggel megütközzön Bukarest mellett (amit valószínű korábban ő alapított) a túlerőben lévő török sereggel. Élete utolsó csatájában pontosan senki nem tudja mi történt. Egyes kútfők szerint elesik az ütközetben, más feljegyzésekből az derül ki, hogy a hűtlen bojárok kihasználva az ütközetet, orvul végeznek vele. Majd lefejezik, és fejét mézben konzerválva elküldik II. Mehmednek, aki ünnepélyes keretek között karóba húzatja, és közszemlére téteti az újonnan elfoglalt fővárosban, Konstantinápolyban, tudtul adva az egész világnak, hogy valóban elpusztult a „kazikli (karóba húzó) gyaur”! Élt 45 évet. A szájhagyomány szerint testét a Bukarest melletti Snagov-tó szigetén lévő kolostorba temették, de a XX. századi kutatások nem igazolták a mende-mondát. Néhány történész úgy vélekedik, hogy talán az általa alapított Comana kolostorban kéne keresni a maradványokat, amely helység Bukarest és Giurgiu között fekszik. Ez volt tehát Vlad Tepes, a Karós vajda, kinek kincse egy kút mélyén rejlik, titokzatos szerelme rejtve maradt a világ elől - és nem tudni, hol temették el. Jellemét sokan próbálták sablonok közé szorítani, de azt a román történészeken kívül, idegen elemzők is elismerik, hogy „a belső rendet legendás kegyetlenségével szilárdította meg” (Chalkokondylas), vagy „az egyetlen uralkodó, akinek a züllést sikerült ideig - óráig megállítani (már mint Havasalföldön) Tepes volt, a Hunyadi-ház személyes híve” (Elekes Lajos, Mátyás király emlékkönyv, I. köt. 200. old.) Folytatás: Rémtettek és feleségek ANGYALÉI RENT- A-CAR A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: info@angyalf1rentacar.com Web: www.angyalflrentacar.com Július 4, 2014 AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON
