Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-07-04 / 27. szám
A merénylő, és az áldozatok: a trónörökös feleségével ki bombával, ki más fegyverrel, hogy 100 éve pattant ki a szikra, ami lángba borította Európát Gavrilo Principet a történelem egyik legdilettánsabb merénylőjeként tartják számon, mégis sikerre vitte azt a titkos akciót, amely végül kifordította tengelyéből Európát és elindította az I. világháborút. Június 28-án volt száz éve, hogy szerb radikálisok Szarajevóban megölték Ferenc Ferdinándot és feleségét. „Ferenc Ferdinánd trónörökös már elhagyta a vasútállomást!” Gavrilo izgatottan konstatálja a hallottakat. A zsebében ott lapul a Browning pisztoly, amit Szerbiában kapott. Szerb nacionalista volt, az életét is feláldozta volna „Nagy Szerbiáért”. Nem volt egyedül ezzel így, hiszen rajta kívül még hatan várták, farkasszemet nézhessen a gyűlölt ellenséggel. A főhercegi konvoj útvonalán, melyet a helyi lapok előre közöltek, a Monarchia detektívjei is ott rejtőztek, de a tömegben szétszóródva nem védhették meg Ferenc Ferdinándot. A trónörökös nem követte nagybátyja, Ferenc József négy esztendővel korábbi látogatása idején foganatosított intézkedéseket, amikor is a császárt kettős kordonnal zárták el a nép elől. Baják László, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze szerint Ferenc Ferdinánd ország-világ előtt azt kívánta demonstrálni, hogy nincs félnivalója, és a monarchia biztosan kézben tartja a tartományt. Annak ellenére tette ezt, hogy figyelmeztették a veszélyes helyzetre.- 1914-ben a Balkán puskaporos hordónak számított. Legalább két olyan állam volt, ami ezt a hordót szerette volna felrobbantani. Szerbiának „Nagy-Szerbia” volt az álma, és ehhez Bosznia-Hercegovinát a Szerb Királysághoz kellett volna csatolni. Oroszország pedig a balkáni államok testén keresztül a tengerszorosokig szerette volna befolyását kiterjeszteni, így a Monarchia az útjában állt. Az 1878-ban okkupáit, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovina a török elleni szabadságharcokban felerősödött balkáni nacionalizmusok számára megoldhatatlan feszültséget jelentett. Kevesen tudják, hogy a Ferenc Ferdinánd elleni merényletet legalább hét kisebb jelentőségű politikai merénylet előzte meg. A szerb titkosszolgálat folyamatosan igyekezett provokálni a monarchiát, hogy kizökkentse a nyugalmából Európa legbékésebb nagyhatalmát. Egészen 1914. június 28-áig azonban nem jártak sikerrel - mondja Baják László. A szervezkedés hátterében egy katonatiszt, a szerb titkosszolgálat vezetője Dragutin Dimitrijevi állt. Szűk körével ő alapította meg a hírhedt Fekete Kéz titkos társaságát is. A szervezet igazságos nacionalista harcnak tekintette a megszállónak tekintett Osztrák-Magyar Monarchiával szembeni küzdelmet. Egy másik szervezet, az „Ifjú Bosznia” tagjai, köztük a 19 esztendős Gavrilo Princip is hasonlóan vélekedett. Miután 1912-ben kirúgták a gimnáziumból, elhagyta Boszniát, és egészen Belgrádig meg sem állt. Ahogy Baják László mondja, anarchista könyvek tanulmányozása során erősödött meg benne az az eltökéltség, hogy a politikai terror eszközeivel fog lépni az osztrák-magyar uralommal szemben. Baják László kiemelte, a szerbek gyűlölték Ferenc Ferdinándot, és az Osztrák-Magyar Monarchiát. A bosnyákok ellenben örültek a birodalom jelenlétének, részben azért, mert a Monarchia Szerbiával ellentétben sokkal jobban tolerálta a vallásukat. A szerbek ekkoriban döntötték el, hogy lerombolják a Török Birodalomtól visszaszerzett területeken álló mecseteket. A monarchia a vallási tolerancián túl nagy infrastrukturális fejlesztésekbe is kezdett, utakat, hidakat épített a tartományban. Mint a történész mondja, 1914-ben ez a politikai megosztottság határozta meg Bosznia helyzetét. A birtokon belül lévő monarchiának nem volt érdeke semmiféle fegyveres konfliktus. Ugyanakkor viszont Ferenc Ferdinánd válaszlépése sem nélkülözte a provokatív vonásokat. A tudomány jelenlegi állása szerint nem véletlen, hogy június 28-ára időzítették a szerbeket figyelmeztető hadgyakorlatot.- Maga az osztrák-magyar hadvezetés, a tartomány katonai parancsnoka, Oskar Potiorek tábornok és Ferenc Ferdinánd sem volt ártatlan a tragédiában. A monarchia az erődemonstrációját ugyanis pont a szerbek gyásznapjára, a középkori Szerbia bukásának, az 1389-ben a törökök ellen elveszített rigómezei csatának az évfordulójára időzítette. Ezen kívül is számtalan körülmény szerencsétlen egybeesése hozta, hogy pont ekkor robbant a „puskaporos hordó”, bár nem biztos, hogy máskor elkerülhető lett volna - véli Baják. A világ még aznap megismerte a felvételen látható fiú nevét. A gyilkos lövést Gavrilo Princip adta le. A merényletben részt vett Danilo Ilic és Nedeljko Cabrinovic is. További társaik: Vaso Cubrilovié, Cvjetko Popovic, Misko Jovanovié és Muhamed Mehmedbasic. Ha Szarajevóban betartották volna az elemi biztonsági intézkedéseket, a fiatal, rosszul kiképzett, bizonytalankodó merénylőknek aligha lett volna esélye. Pedig elszántságban nem volt hiány, hiszen mindegyikük zsebében a fegyver mellett ott lapult a ciánkapszula, hogy a merénylet után kioltsák önmaguk életét is. Baják László hangsúlyozza, a szarajevói merénylet a történelem egyik legdilettánsabb emberölési kísérletének számít. Véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy Gavrilo Princip pisztolya végül elsüljön. Princip már nem remélte, hogy alkalma lesz cselekedni. Maga lepődött meg a legjobban, hogy az utat tévesztett konvojban a főherceg autója véletlenül, tőle pár méternyire, pont előtte lassított le. Nem bizonyos, hogy Gavrilo Princip kissé öntudatlan állapotában képes lett volna ennél messzebbről, egy gyorsabban mozgó célpontot eltalálni - magyarázza a Nemzeti Múzeum munkatársa. A nagyhatalmi ábrándokat dédelgető magyar társadalom persze sérelemnek élte meg a trónörökös meggyilkolását, annak ellenére is, hogy Ferenc Ferdinánd Magyarországon is igen népszerűtlen volt.- Azt gondolom, ha Ferenc Ferdinánd életben marad, Magyarország számára az sem jelentett volna semmi jót. Közismert, hogy gyűlölte a magyarokat, és trónra kerülve valószínűleg arra törekedett volna, hogy megszüntesse a magyarok egyenrangúságát, azaz tulajdonképpen a dualizmus rendszerét. Ismerve viszont a magyarok rebellis öntudatát, ez aligha ment volna erőszak nélkül. Másrészt Ferenc Ferdinánd halála után sem volt törvényszerű, hogy kitörjön a háború. A monarchia a trónörökös halála után ultimátumot intézett Szerbiához, amely megrettenve, hiszen mégiscsak egy nagyhatalommal került szembe, eleinte hajlandónak mutatkozott az ultimátum teljesítésére. Rövid bizonytalankodás után azonban a szerb kormányzat meggondolta magát, és ennek egyetlen oka volt: Oroszország - vélekedik a történész. Az orosz diplomácia ugyanis Szerbiát előretolt bástyájának tekintette a monarchia elleni leszámoláshoz, és a színfalak mögött támogatásáról biztosította, sőt ellenállásra biztatta a szerbeket. A monarchia hadüzenetének hátterében pedig az a Németország állt, amely szintén a balkáni helyzet rendezésére biztatta az idős Ferenc Józsefet. Mint Baják László kiemelte, a németek „most vagy soha” jelszóval nyomást gyakoroltak az osztrák császárra. A történész hozzátette, az „orosz medve” nem volt felkészületlen, és sokkal gyorsabban ébredt, mint amivel az osztrák-magyar vezérkar számolt. Győztes villámháború helyett így kirobbant a XX. század egyik legnagyobb és legvéresebb háborúja, amelyben emberek milliói, egész birodalmak, sőt a hosszú XIX. század világa is a sírba szállt. Ez idő alatt Gavrilo Princip húszéves börtönbüntetését töltötte a theresienstadti (Terezin, Csehország) börtön falai közt. Hat merénylőtársa közül negyedikként, 1918. április 28-án TBC-ben hunyt el, és sohasem ismerhette meg azt a délszláv világot, amelyben őt nemzeti hősként ünnepelték, mno.hu A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Július 11-én este 7:00-kor Fergeteges táncházzal várja Önöket a Kárpátok Néptáncegyüttes! Gulyásleves+krumplis tészta+belépő: $10 /További vacsora választék a helyszínen!/ Július 18-án este 7:00-kor A mai magyarországi televíziózásról szóló interaktív előadás Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP.filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! LOS ANGELES - PHOENIX • CHICAGO • MIAMI • NEW YORK • BUDAPEST KONTÉNERSZÁLLÍTÁS • NEMZET KÖZI SZÁLLÍTÁS - TENGER! FUVAROZÁS - TEHERSZÁILÍTÁS Szállítás Los Angeles - Budapest - Los Angeles között Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 23 éve az Önök szolgálatában! HÁZHOZSZÁÍÖtÁS És FELVÉTEL * HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS * DMV ÜGYINTÉZÉS INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) sfkomyek.szabadsagharcos.org/interex.html, www.ínterexl .com, www.interexshipping.hu és .com BUDAPEST - HUNGARY 2000 Szentendre, Rózsa u. 8. raktárvezető: +36 (30) 984-9283, mz01@usabolt.hu irodavezető: +36 (70) 932-1609, office@usabolt.hu GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W I35th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmail.com 110 éve halt meg a zsidó állam magyar megálmodója Herzl Tivadar (Theodor Herzl) magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója 110 éve, 1904. július 3-án halt meg az ausztriai Edlachban. 1860. május 2-án Pesten született jómódú középosztálybeli szülőktől, középiskolai tanulmányait a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte. A család 1878-ban Bécsbe költözött, ahol Herzl az egyetemen jogot és irodalmat tanult, 1884-ben szerzett jogi doktorátust. Újságíróként dolgozott, mérsékelt sikerű drámákat írt, majd 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett. 1894-ben ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről, amely rádöbbentette, hogy nemcsak Ausztria-Magyarországon, hanem a forradalom hazájában is erős az antiszemitizmus. Ezt addig olyan társadalmi problémának tekintette, amely megoldható a zsidók asszimilációjával, de ettől fogva meggyőződésévé vált, hogy szervezett ellenlépésekre van szükség, végső megoldásként pedig létre kell hozni a zsidók saját államát. A Dreyfus-per hatására írta meg a “Der Judenstaat” (A zsidó állam) című röpiratát, amely 1896 februárjában jelent meg nyomtatásban. “A zsidókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania...” - írta, és azt javasolta, hogy a világ különböző tájain élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején elűzték őket. Európai nagyvárosokban propagálta eszméit, profetikus megjelenésével és fellépésével lenyűgözte hallgatóit. 1897. augusztus végén a svájci Bázelbe Zsidó Világkongresszust hívott össze, a résztvevő 200 küldött főleg Közép- és Kelet-Európából érkezett, de jöttek Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is. “Le akarjuk rakni annak a háznak az alapkövét, amely a zsidó nép menedéke lesz” - hirdette meg beszédében. A kongresszus programot fogadott el, mely kimondta: “A cionizmus arra törekszik, hogy Izrael földjén hazát teremtsen a zsidó nép számára.” Tervbe vette zsidó földművesek és munkások palesztinai letelepítését, az egyes országok zsidóságának egyesítését szövetségekben, valamint a zsidó önérzet fejlesztését és ápolását. A küldöttek Herzl elnökletével létrehozták a Cionista Világszervezetet, a mozgalom a nevét a jeruzsálemi óváros melletti Cion dombjáról kapta, ahol a hagyomány szerint eltemették Dávid királyt. A következőket írta naplójába a történtekről: “Ha össze akarnám foglalni a Bázeli Kongresszust egyetlen mondatban, azt mondanám: Bázelban megalakult a Zsidó Állam. Ha ezt hangosan mondanám, közröhej kísérne, de talán öt év múlva vagy inkább ötven év múlva mindenki látni fogja.” Die Welt címmel megalapította a cionizmus bécsi hetilapját, létrehozta a Zsidó Nemzeti Alapot, s évről évre újabb cionista kongresszusokat szervezett. Tüdta, hogy a nagyhatalmak (elsősorban a térségben érdekelt Németország, Törökország, Nagy-Britannia és Oroszország) támogatása nélkül nem valósulhatnak meg elképzelései! Sikerült felvennie a kapcsolatot a török szultánnal, de nem tudta nála elérni a Palesztinába költöző zsidók önrendelkezését. Tárgyalt a római pápával és a német császárral is, majd Nagy-Britanniához fordult a Sinai-félszigeten vagy esetleg Cipruson alapítandó zsidó állam érdekében, a britek azonban Ugandát javasolták erre a célra. Az 1903-as cionista kongresszuson ezt az elképzelést heves viták kísérték, a szervezet majdnem feloszlott emiatt, majd az 1905-ös tanácskozás végleg elutasította az utóbbi elképzelést. Herzl Tivadar ezt a döntést már nem érhette meg: 1904. július 3-án, mindössze 44 évesen tüdőgyulladásban és szívelégtelenségben elhunyt az alsó-ausztriai Edlachban. Holttestét - végakaratának megfelelően - Izrael állam 1948-as megalakulását követően Jeruzsálembe vitték, és a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el. A zsidó álamban Herclija városa őrzi a nevét, fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében. Budapesti, Dohány utcai szülőházában ma Zsidó Múzeum működik, melynek falán emléktábla jelzi, hogy ott született a zsidó állam megálmodója. A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi, mtva.hu Július 4’2014
