Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-06-27 / 26. szám
Zsigmond Enikő* tv i | a/ -■ j /| ■* Drakula feszke Erdélyben Néhány hete adtunk hírt róla, hogy eladó az Erdélyben lévő, világhírű Drakula-kastély. Zsigmond Enikő, Csíkszeredán élő újságírónk sorozatot készített a kastély történetéről, esetleg egy olvasónknak kedve támad megvenni a történelmi épületet. A bemutató cikksorozatot részletekben közöljük. II. A vladok klánja Vlad Tepe§ segesvári szülőháza Drakula, a vámpírgróf históriája ide s tova több mint 580 éve kering Európa-szerte, hol feledésbe merülve, hol előbukkanva valahonnan a közemlékezet poros zugaiból. Vámpírok, tudjuk, nem léteznek, mint ahogy boszorkányok, vagy farkasemberek sem, de a „szupervámpír” modellje valóban létezett. Drakulát nem találták ki, ő élő személy volt, mégpedig Havasalföld fejedelme a XV. században. A román fejedelmi kronológiában III. Vladként tartják számon. Gúnynevén Vlad Jepe§nek, azaz Karós-vajdának titulálták még éltében. A Drakula (Kis Ördög, vagy Ördögöcske) ragadvány nevet, pedig apjától örökölte, aki II. Vlad néven uralkodott, de leginkább Vlad Dracul (Ördög Vlad) néven vált ismertté. Népies titulusát annak köszönheti, hogy, mint Luxemburgi Zsigmond német-római császár és cseh-magyar király vazallusa, a király által 1408-ban, Nürnbergben alapított Sárkányos Lovagrend (Societas Draconis) tagja lesz 1431-ben. A rend szimbóluma egy önmagát farkával fojtogató sárkány, aki a hátán keresztet hordoz. Értelmezése: kész vagyok életemet adni a kereszténységért. A lovagrend tagjai ezt a jelképet viselték ruhájukon, zászlóikon és pajzsaikon. A kelet európai kultúrákban, így a román néprétegek tudatában is, a sárkánynak nem volt nagy becsülete. Sőt a gonosz megtestesítője volt, annál inkább, mivel a román nyelvben a dragon (sárkány) és a drac (ördög) szó nagyon hasonlóak, és gyakran összemosódnak még ma is. A „szegény ördög” II. Vlad, középkori mércével mérve nem tartozott a kegyetlen, ördögi uralkodók közé. Csupán annyit „vérengzett”, amennyire szüksége volt, vagyis, amíg kiirtotta ellenfeleit, a Dán klánt, akik mellékesen rokonai voltak. Ezt akkoriban minden európai uralkodóház így rendezte le. Valójában nem érdemelte ki az „ördög” melléknevet. Fia, Drakula viszont annál inkább; aki a vámpírmesék ellenére, soha nem volt TranSilvánia (Erdély) fejedelme. Csupán annyi köze van a Tündérkerthez, hogy véletlenül itt született, a Paulini - házban Segesváron, állítólag 1431-ben, és később ide menekült ellenfelei elől, Hunyadi János szárnyai alá. A születési dátum nem egészen pontos. De 1431-ben még egész családja kényszerlakhelyen és Luxemburgi Zsigmond kegyelemkenyerén élt, mivel apját a törökbarát havasalföldi bojárok (a Dán liga) elűzték országából. Anyja Cneajna, moldáv fejedelmi sarj a román történetírás szerint, de az sem kizárt, hogy erdélyi, magyar nemes családból származott. A párnak három fia születik, Mircea (Mircsa), Vlad és Radu, a „szép”. Több helyen olvastam - az interneten persze - hogy a fiúk apját a király még „Erdély kormányzójának” is megteszi, de ez sajnálatos elírás, mivel a XV. század elején 1426 - 1437 között Csáky László volt Erdély vajdája, nem, pedig a menekült II. Vlad, akiről még azt sem árt tudni, hogy Zsigmond udvarában nevelkedett. Őt a király csupán a dél-erdélyi szorosok, átjárók, utak felügyeletével bízza meg, Törcsvár kivételével, mert fölötte a brassói szászok rendelkeztek. II. Vlad, a magyar király segítségével, 1436-ban visszaszerzi havasalföldi trónját. Egy évvel később II. Murád szultán bosszúhadjáratot indít ellene, végigpusztítva az országot, melynek védelmében, és a kicsikart békéért, két kisebb fiát, Vladot és Szép Radut kénytelen túszul adni a török udvarba, akik kezdetben nem az akkori fővárosban, Drinápolyban (Edirne), hanem Egrigöz várában raboskodnak, körülbelül 5, illetve 2 évesen! És itt kezdődik III. Vlad és testvérének tragédiája, jellemük elferdülése. A török udvarban nem bántak kesztyűs kézzel a túszokkal. A két gyerek hihetetlen lelki traumákat szenvedhetett el! Napirenden voltak a fenyítések, verések, később a sorozatos megerőszakolások is, ami hozzá tartozott az udvari etiketthez, és olyan természetes dolog volt „törökéknél”, mint az étkezés. Bármikor, bármelyik előkelő úr az ágyába vihette a fiatal fiúkat, ha kedve szottyant rá. Vlad durva, önfejű Paczuk Miklós „Tamás konzul 2014. június 21-én pedagógiai oktatócsomagot adott át Dobell Adriennek, a San Diego-i Magyar Ház elnökének. A magyar állam a magyar oktatás megerősítése érdekében ajándékozta a füzeket, cd-ket, dvd-ket és játékokat tartalmazó csomagot a diaszpórában működő magyar iskoláknak. amhir.com Gheorghe Doja? Dózsa György! Dózsa György valódi nevének használatát kezdeményezte a parasztvezér szülőfalujában, a székelyföldi Dálnokon Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A parasztvezér kivégzésének az ötszázadik évfordulója alkalmából tartott dálnoki megemlékezésen Tamás Sándor elmondta, az elmúlt évszázadok során sokan vitatták Dózsa György eredetét, nevét, társadalmi szerepét. „Egy viszont biztos: Dózsa György a miénk! Székely magyar ember volt, nemesi család sarja. Ragaszkodunk az egykori dálnoki szülött magyar nevéhez, ezért az emlékévvel kapcsolatban a belügyminiszterhez fogok levélben fordulni, arra kérve, hogy a Kovászna megyei csendőrség nevét Gheorghe Dójáról változtassák Dózsa Györgyre” - idézte a Kovászna megyei önkormányzat sajtóirodája Tamás Sándort. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség színeiben megválasztott politikus arra utalt, hogy Romániában intézmények, utcák viselik Dózsa György nevét, de a név román helyesírással leírt változatát használják. „Mindenki érzékeny a saját nevére, és mi, székelyek érzékenyek vagyunk Dózsa György nevére is. A történészek bebizonyították, hogy Dózsa György székely magyar ember volt, aki Székely Dózsa Györgyként jelenik meg az 1507-es oklevelekben” - nyilatkozta az MTI-nek a politikus. MTI természetű volt, sokszor ellenállt az inzultusoknak, mire a válasz a verés volt. Nem egyszer eltörték kezét, lábát; de ő képes volt akkor is nemet mondani. Szép Radu hajlékonyabb természetű és kellemes külsejű lévén, a szultán dédelgetett kegyence lesz. Máskülönben szifiliszben hunyt el, ami akkoriban a szultáni hárem legrettegettebb betegsége, és amit úgylátszik, a Csíkmadarason bányászott higannyal sem tudtak hatékonyan gyógyítani. Még Bethlen Gábor korában is szerepelt a török portának beszolgáltatott adók listáján a madarasi higanyérc, a cinóber, ami abban a korban e szörnyű betegség egyetlen ismert, kétes hatású gyógyszere volt. Modern korunk pszichoanalitikai értelmezésben, a Vlad Tepe§ által annyira kedvelt kivégzési mód, a karóba húzás, nem egyéb, mint a szex torzult megismétlése. Allah hitére kényszerítik őket, ugyanis később a felnőtt Vladnak újra kellett keresztelkednie, amikor Mátyás fogságába került! De most még Edirnében vagyunk, ahol elsajátította a török harcmodort, és stratégiát, ami megalapozta elkövetkező hadvezéri sikereit. Testalkata középtermetű; izmos, széles vállakkal, bika nyakkal, amelyen háromszög alakú fej ül, hirtelen elhegyesedő állal, kidülledő, hólyagos - kék szemekkel; túlméretezett, hosszú sasorral; dús, fekete hajjal és sűrű, vastag szemöldökökkel. Sápadt, sovány arcát borotválta, csak bajuszát növelte nagyra. Mindez az innsbrucki Ambras kastélyban megőrzött arcképéről olvasható le, ami magának Lombrosónak is sokat mondana, hogy egy korunkbeli antropológusról ne is beszéljünk! Az egész arc egy pszichopata személy kisugárzását kelti. A domináló, dülledt szemek, és az elhegyesedő áll nemcsak egy őrült személyiségről árulkodnak, hanem pajzsmirigy túltengésről is, ami fizikai oka lehetett ideges, izgága és könyörtelen, lobbanékony természetének. Mi, a XXI. században, most már értjük „hiperventil” megnyilvánulásait, amit az elszenvedett lelki traumák is fokoztak. Az 1448 évi hadjáratban még csak 17 éves, amikor török támogatással (Hasszán pasa) elűzi apjának és legnagyobb testvérének gyilkosát II. Vladislavot (Lászlót) Hunyadi János állítólagos rokonát és szövetségesét; de győzelme csak egy hónapig tart, amikor a nagy törökverő egy felmentő sereget küld a vajda segítségére. Itt megjegyzendő, hogy a XIV - XV. századi moldvai és havasalföldi fejedelmek politikája nem lojális a magyar királysághoz, pedig országaik alapítását és trónjaikat, királyaink támogatásának, közbenjárásának köszönhetik. A két kis román fejedelemség viszonya a magyar királysághoz ilyen formán jellemezhető: hűbéresek vagyunk, de csak akkor, ha a magyar király erre néz! Ha viszont hátat fordított, vagy éppen „arra nézett”, akkor a hűségesküt menten elfelejtették. Kultúrájuk a kereszténység; Európához kapcsolta, de az egyre fenyegetőbb török (mohamedán) terjeszkedés sokszor kétkulacsos politikára késztette őket. Ezért történt meg, hogy Drakula apja, II. Vlad és II. Vladislav (László) megpróbál ugyan hűséges maradni a magyar királyhoz, de ugyanakkor mindkettő adót fizet a töröknek is. Pontosabban fogalmazva, a két fejedelemség századokon át ütköző terület volt a két nagyhatalom, a magyar királyság és az oszmán birodalom szorításában. Ezért nem meglepő, hogy uralkodóink a török ellen mindig az Európához húzó, keresztény trónkövetelőket támogatták a törökpárti bojársággal szemben. III. Vlad uralkodásának ideje még nem jött el, de a török udvarba sem tért vissza soha. Anyai nagybátyjához (unokatestvéréhez?) II. Bogdánhoz (uralkodik: 1449-1451) menekült Moldvába. De azt ellenfele Petru Áron lefejeztette, és Vlad tovább menekült, Erdélybe. Itt Hunyadi János szolgálatába szegődik, mint a szász vidék katonai vezetője, viselve a Fogaras és Omlás grófja (egyes források szerint hercege) címet, amely nagyapja óta megillette a Vladokat. (Még Robert Károly királyunk adományozta ezt a címet Öreg Mirceanak.) Feladata Szebentől Brassóig a határmenti városok, települések védelme. Közben Hunyadi kegyeiből kiesik II. Vladislav (László) aki többször betör Erdélybe (íme a pálfordulás a törökök javára) utoljára Fogarast rabolva ki, ahol „kard által vész el”. A havasalföldi trónt azonban nem lehetett sokáig üresen hagyni, nehogy még a török küldjön egy vajdácskát az elfoglalására! Ezért Hunyadi, még a nándorfehérvári (Belgrád) csata és halála előtt néhány hónappal, 1456-ban trónra segíti III. Vladot, akinek tényleges uralkodása 1642-ben ér véget. Vlad hálából, részt vesz a nándorfehérvári csatában, és seregével együtt derekasan küzd Hunyadi oldalán. Folytatás: Vlad Jepes, a fejedelem Június 27, 2014
