Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-06-27 / 26. szám
Riport a Children’s Nutrition Fund magyar ügyvezetőjével Negyvenezer gyermek éhezik Magyarországon A közelmúltban Los Angelesben járt Barát József író, újságíró, aki korábban a Magyar Rádió moszkvai, majd New York-i tudósítója, később a 168 Óra hetilap rovatvezetője volt. Jelenleg a Children’s Nutrition Fund (CNF) ügyvezetője. Novák József kérdéseire válaszolt.- Az alapítvány honlapján közölt statisztikák, a képek és a történetek mintha egy másik Magyarországról szólnának. Hogyan kerülhette el a figyelmünket azoknak a sorsa, akik az elmúlt években süllyedtek mélyszegénységbe otthon? Megosztana velünk néhány adatot, hogy érzékelhessük a probléma nagyságát?- Nos, az embernek néha valójában olyan érzése van, mintha a pici Kárpát-medencében több Magyarország is lenne. Nyugat-Magyarországon például az emberek várható élettartama majdnem tíz évvel hosszabb, mint Kelet-Magyarországon. A szolgáltatások színvonala, a fogyasztás is drámai különbségeket mutat. Mi magyarok hajlamosak vagyunk arra, hogy csak azt vegyük észre, ami egybevág a véleményünkkel, így akad, aki csak azt látja, hogy egy réteg életszínvonala egyre nő, mások pedig azt, hogy az alsó középosztály egyre szegényedik. Családok, baráti körök esnek szét a véleménykülönbségek, politikai elkötelezettség miatt. Nos, ténykérdés például, hogy a magyar gazdaság - a KSH legfrissebb jelentése szerint - az első negyedévben jól fejlődött. A bruttó hazai termék, a GDP 3,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez azonban nem állította meg a többség elszegényedését. A nemzetközi Gallup intézet felmérése szerint tavaly minden második gyermekes család került olyan helyzetbe, hogy otthon nem volt mit enni. Az OECD országok közül csak Törökországban volt rosszabb a helyzet, Mexikó már elénk került. Az Európai Unió Statisztikai Intézete szerint Magyarországon már 3,3 millió a szegények száma, de ami a legfájdalmasabb: az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága magyar tagjának adatai azt mutatják, hogy időről időre 200 000 magyar gyerek éhezik. Negyvenezren vannak, akiknek jellemzően az éhkopp jut, amikor az iskolai étkezdék zárva tartanak. Hétfőn kiszédülnek a pádból az éhségtől. Ezt nem szabad tűrni, ez erkölcsileg is elfogadhatatlan, de az ország jövője szempontjából is veszélyes.- Milyen céllal keresi a kapcsolatot a kaliforniai magyar közösségekkel? A hazai Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) amerikai testvérszervezete, a Children’s Nutrition Fund (CNF) képviseletében jöttem. A GYEA húsz éve működik, az egyik legtekintélyesebb civil szervezet Magyarországon. Felmérések szerint ismertsége Magyarországon 89%-os, a megkérdezettek 94%-a szerint példásan látja el feladatát. A szervezetnek 4000 céges támogatója van, a magánadakozók száma meghaladja a 60 000-et. Az elmúlt évben a szervezet - részben uniós együttműködési programoknak köszönhetően -több mint 1 800 000 kilogramm élelmiszert osztott szét 247 553 rászoruló között. A CNF-et is Király Gábor vállalkozó, a GYEA alapítója hozta létre, mert a gazdasági válság körülményei között egyre több a nyomorban élő gyermek és egyre kevesebb a támogatás. Jellemző tény, hogy 2006-ban még 2 700 000 kilogramm (a mostaninál majdnem egymillióval több) élelmiszer jutott 127 000 (tehát a mostaninál több mint százezerrel kevesebb) rászorulónak. Ami otthon elveszett, azt szeretnénk pótolni az itteni támogatásokból. Ennek az interjúnak az olvasói közül talán nem mindenki tudja, hogy a riporter “civilben” a Los Angeles-i Magyar Baptista Gyülekezet lelkésze. Ez a közösség pedig - követve a San Diego-i Magyar Ház példáját - az alapítvány mellé állt. Abban reménykedem, hogy egyre több szervezet, egyházi közösség és magánember követi ezt az áldozatos példát.- Kíváncsiak vagyunk arra is, hogyan lett a sikeres, jól ismert újságíróból gyermekeket élelmező alapítvány igazgatója? Negyven évnyi újságírás után tavaly keresett meg a GYEA elnöke azzal, hogy a Magyar Rádió volt NeW York-i tudósítójaként szerzett helyismerettel vállaljam el az amerikai testvérszervezet vezetését. Bár kértem egy kis gondolkodási időt, magamban eldöntöttem: ezt a lépést nem szabad megtennem. Biztos szerkesztői állásom volt, ami egy újságíró számára manapság otthon nagy szó. Az adománygyűjtéshez olyan képzettségre, tapasztalatra van szükség, amellyel én nem rendelkeztem, ráadásul pályát váltani hatvan éves kor felett igen kockázatos vállalkozás. Az ésszerű megfontolás ellentmondott annak, hogy igent mondjak. Aztán megtudtam, a tényeket. Hogy Magyarországon 40 ezer gyereknek hétről hétre nem jut elég ennivaló. Helyettük valakinek szólnia kell, el kell mondania, hogy ezek a gyerekek éhesek és ez tűrhetetlen. Ha az alapítvány profi amerikai szakértőt akarna foglalkoztatni, akkor a gyerekek pénzéből súlyos dollár ezreket kellene kifizetni. Magam is meglepődtem, amikor pár nap múlva mégis igent mondtam.- Hogyan foghatnánk össze Önökkel ebben a fontos munkában mi, Amerikában élő magyarok? Adományozással, adománygyűjtő műsorok, estélyek, aukciók szervezésével, amerikai ismerősök bevonásával, céges kapcsolatok kialakításával. Számoljunk! Az Egyesült Államokban 60 ezer olyan munkavállaló van, aki Magyarországon született. Ha mindnyájan adnának havi 10 dollárt - szinte minden éhes gyereket meg tudnánk etetni. De ez még messze van. Tüdőm, hogy apró lépésekkel kell kezdeni. Számomra öröm lenne, ha ezeknek a soroknak az olvasói felkeresnék honlapunkat, amely több címen is elérhető: www.kidhunger.com , www.soshungry.org,www.childrensnutritionfund.org . És elgondolkodnának: tudnék-e én segíteni, készen áll-e az én közösségem arra, hogy részt vegyen ennek a szociális küldetésnek a beteljesítésében?- Mi lehet a siker mércéje? A legfontosabb mérce természetesen az, hogy legyen kevesebb éhes gyerek Magyarországon. De motoszkál a fejemben még valami. Amikor ismerősöknek elmondtam, hogy milyen feladatra vállalkoztam, volt, aki kinevetett. Aki azt mondta, ez lehetetlen vállalkozás, a híres film címével szólva: igazi „Mission Impossible”. Szerintük a magyarok Amerikában is széthúznak, és nincs az a cél, amiért összefognának. Pedig, ha van valami, amiért egyáltalán érdemes a „nemzeti együttműködést” szóbahozni, az éhes gyerekek ügye ilyen. Hiszen, aki gyerekkorában sokat éhezik, abból sem testileg, sem szellemileg, sem szociális értelemben nem lesz egészséges felnőtt. Nagy sikernek tartanám, ha ezt belátnák különböző szervezetekhez, felekezetekhez tartozó magyar származású emberek, olyanok, akik esetleg különböző elveket vallanak, különböző értékeket tartanak fontosnak, különböző időben, különböző okokból hagyták el Magyarországot. De elismernék: közös ügyünk hogy segítsünk a nélkülöző magyar gyermekeken. A CNF-nek juttatott adományok összegét le lehet vonni az adóból. Az alapítvány webcímén az adományokat elektronikusan is fogadják. Csekket a Children’s Nutriton Fund, 2172 Blake Street, Berkeley, CA 94704 címre lehet küldeni. Barát József e-mail címe: jozsef. barat@childnfund. org Bobbie Ryberg Real Estate Specialist Cal BRE it 01824746 Ház, telek, adás, vétel. Kérem hívjanak bizalommal San Diego megyén belül. Tel: 760-518-4593 bobbiesellshomes@yahoo.com A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Június 27-én pénteken Egy napra megnyílik a BUDAPEST KÁVÉHÁZ! Az egyedülálló kávéház hangulatáról a Lyra és Weiner Leo díjas Esze Jenő zongoraművész gondoskodik történeteivel, és régebbi korokat megidéző zongorajátékával. Belépő $10. Vacsora $10. Július 11-én este 7:00-kor Fergeteges táncházzal várja Önöket a Kárpátok Néptáncegyüttes! Állandó programjaink: Műiden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Meghökkentő tények a szegénységről Az Occupy Wall Street mozgalom sokat beszélt a társadalom 1 százalékáról, mely több javat birtokol, mint a lakosság alsó 90 százaléka együttvéve. íme néhány adat a szegénység és a vagyoni különbségek mértékéről, melyek nagy akadályai egy fenntarthatóbb világ létrejöttének. Az abszolút szegénység szintje az ENSZ definíciója szerint napi 2 dollárnál (445 forint) is kevesebb jövedelem. Ez heti szinten legfeljebb 3115 forintos megélhetést, havonta pedig mintegy 13 350 forint keresményt jelent, vagy ennél kevesebbet. Az elmúlt évtized közepén 1,5 milliárd dollárnyi “új vagyont” termelt az amerikai gazdaság naponta(!). Ha ez egyenlően lenne elosztva, naponta 2088 amerikai polgár válhatna milliomossá. Eközben a létminimum alatt élők száma az országban 2,8 millióra ugrott. Az amerikai gyerekek 20 százaléka nyomorog és gyakran éhezik. A Szahara alatti régióban él a világ szegényeinek 70 százaléka, kiknek napi keresete nem éri el a napi 2 dollárt. Dél-Kelet Ázsiában a lakosság 60 százaléka él a létminimum alatt, a Közel-Keleten 50 százalék. A szegények létszáma 2000 és 2010 között 53 százalékkal nőtt az USA kertvárosi/elővárosi lakónegyedeiben, melyek egykor a középosztály prosperitásának és az Amerikai Álomnak a szimbólumai voltak. (Az 53 százalék kétharmada a 2007/2008-as válságnak köszönhető. A ’90-es években a szegénység e fajta térnyerése csak 14 százalék volt.) A nagyvárosokban a szegények aránya ehhez képest “csak” 26 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedést Colorado Springs-ben, az észak-karolinai Greensboro-ban, a kaliforniai Riverside-ban és a floridai Cape Coralban tapasztalták. Egy négytagú háztartás létminimummal egyenlő évi keresménye 22 314 dollár (4,96 mülió forint). 1980-ban az amerikai társadalom leggazdagabb 1 százaléka kereste meg az adózás előtti jövedelmek 9,1 százalékát, 2006-ra ennek aránya 18,8 százalékra ugrott. Adózás utáni jövedelemként a top 1 százalék részesedése a lakosság egészének jövedelméből 7,7 százalékról 16,3 százalékra nőtt. 1980-ban a leggazdagabb 1 százalék 12,5-szer többet keresett, mint ami az amerikai háztartásokra jutó átlagkereset volt, 2006-ban viszont már 36-szor többet. A szegénység, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség tönkreteszi a lelket és a testet. Szorongást okoz, bizalmatlanságot kelt az emberben mások iránt és számos mentális betegség forrása lehet, állítja két brit népegészségügyi szakértő, Richard Wilkinson és Kate Pickett, akik könyvben foglalták össze megfigyeléseiket. Társadalmi szinten mindez a bűnözési ráta növekedésében vetül ki, nő a drogfogyasztás aránya a lakosság körében, több a tinédzserkori terhesség, s a szívbetegség is. Utóbbi - akárcsak az öngyilkosságba menekülés és a rákbetegség bizonyos formái - például azoknál gyakori, akik alacsony megbecsültségnek örvendő, sőt lenézett szakmákban tevékenykednek, ilyenek például ajtónállók, kézbesítők, derült ki brit egészségügyi statisztikákból. Nemcsak az köztudott, hogy a szegényebb társadalmi rétegekbe tartozók nem engedhetik meg maguknak, hogy otthon főzzenek és ehhez megvegyék a hozzávalókat, gyümölcsöt, zöldséget, stb., hanem “olcsó kalóriát” kénytelenek vásárolni (egészségtelen gyors éttermi ételeket és chipseket). Most már azt is tudjuk, hogy a pénzügyi nehézségekkel küszködő és/vagy állásukat elvesztő egyének hajlamosak gyorsan meghízni, mutatta ki egy 12 éven át folytatott amerikai felmérés. Átlagosan 2,5-3 kilót híztak meg az anyagi válságba került emberek. Miért? Mert a stressz következtében felszabadul a kortizol hormon és az alhas tájékán lerakódik a zsír. piacesprofit.hu Dr. Kovács D. György Nőgyógyász és Kozmetikai Sebész Has- és mellplasztika, zsírleszívás, stb. Teljeskörű nőgyógyászati ellátás Vaginal Rejuvenation Megoldások inkontinenciára CMA Certified Surgi Center Affiliated with Gardena Memorial Hospital Cím: 13865 Hawthorne Blvd., Hawthorne, CA 90250 Tel.: (310) 970-7510 * Fax: (310) 970-1418 ^ 3^ Június 27,2014
